A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2170, 74 pontos, 4, 96 százalékos csökkenéssel, 41 616, 26 ponton zárt szerdán. A részvénypiac forgalma 34, 3 milliárd forint volt, a vezető részvények a Magyar Telekom kivételével gyengültek az előző napi záráshoz képest. Török Lajos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője az MTI-nek elmondta: a nemzetközi tőkepiaci hangulatot továbbra is az orosz-ukrán háborúról érkező hírek mozgatják, és a kedvezőtlen nemzetközi hangulat miatt esett a tőzsde. Budapesti tőzsde hivatalos indexe altalanos. "Együtt esik az európai piacokkal ezért minden részvény" – tette hozzá, bár kétszer akkora a budapesti tőzsde csökkenése, mint például a frankfurti DAX index esetében. Az OTP-részvények ára 1035 forinttal esett. Fotó: depositphotos Ennek oka az elemző szerint egyrészt az Európai Bizottság által javasolt orosz szankciók újabb köre. Hozzátette, úgy tűnik, maradnak az árstop-intézkedések, ami a Molnak nem kedvez, és az OTP is jelentősen esett. A Mol 106 forinttal, 3, 72 százalékkal 2744 forintra csökkent, 5, 2 milliárd forintos forgalomban.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1132, 81 pontos, 2, 51 százalékos emelkedéssel, 46 261, 37 ponton zárt csütörtökön. A részvénypiac forgalma 18, 1 milliárd forint volt, a vezető részvények a Magyar Telekom kivételével emelkedtek az előző napi záráshoz képest. Budapesti tőzsde hivatalos index.asp. Varga Zoltán Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője az MTI-nek elmondta, hogy a kedvező nemzetközi befektetői hangulat hatott pozitívan a Budapesti Értéktőzsde csütörtöki kereskedésére. Kiemelte, hogy a piacot az OTP vezette, mert még mindig érvényesült a bankok számára korábban napvilágot látott kedvező hírek hatása, köztük az, hogy a jegybank alelnöke "belengette" a kamatemelési lehetőséget. A Magyar Telekom csökkenésével kapcsolatban Varga Zoltán elmondta, hogy a részvényről csütörtökön lekerült a 16 forintos osztalékszelvény. A Mol és Richter részvényeinél kisebb pozitív korrekció volt látható – mondta az elemző megjegyezve, hogy a gyógyszergyártó részvényének árfolyama szerdán a 8350 forintnál húzódó támasz alá került, ez alapján továbbra is negatív a technikai kép, annak ellenére, hogy csütörtökön felfelé korrigált a papír.
A BÉT a magyar értékpapírok hivatalos kereskedési helye. Budapesti tőzsde hivatalos indexe.html. A Budapesti Értéktőzsde a piaci kapitalizáció és likviditás alapján a második legnagyobb tőzsde Közép- és Kelet-Európában. A Budapesti Értéktőzsdében a Magyar Nemzeti Bank 61%-os részesedéssel rendelkezik, ezzel pedig a BÉT minősített többségi tulajdonosa. A Budapesti Értéktőzsde hivatalos tőzsdeindexe a BUX, amely a tőzsdén levő legnagyobb kapitalizációjú (értékű) részvényeinek indexe, míg a BUMIX a kis és közepes kapitalizációjú vállalatok indexe. A Tőzsde regionális indexe a CETOP, mely a legnagyobb közép-európai vállalatok teljesítményét tükrözi.
Áttekintés Hivatalos név A Budapesti Értéktőzsde Zrt. Közepes és Kis Kapitalizációjú Részvényeinek Indexe Típus Osztalékfizetés figyelembe vevő, teljes hozam index ISIN HU0005060228 Súlyozás Közkézhányaddal korrigált piaci tőkeérték súlyozású részvényindex Számítás devizaneme Forint Felépítés Változó számú, de legalább 12 és legfeljebb 25 részvény Felülvizsgálat Évente kétszer – márciusban és szeptemberben Számítás gyakorisága Folyamatos Ticker kódok Reuters: Bloomberg: BUMIX Bázisérték 2004. január 5-én 1 000 pont Báziskapitalizáció 121. 245. Budapesti Értéktőzsde – Bankmonitor Jobb Tudni. 976. 099 Ft Kereskedett termékek BUMIX index határidős kontraktus A BUMIX grafikonok részletes megtekintéséhez kattintson ide!
Könyves Kálmán az Árpád-kor egyik legjelentősebb uralkodója volt, noha alakját a későbbi Álmos-ági történetírás igyekezett rossz színben feltüntetni. Halála után, alig több mint egy évszázad múltán viszont Rogerius úgy értékelte, hogy István, Imre és László mellett Kálmán is az Árpádok jeles szentjei közé tartozik Az Árpád-kor egyik legjelentősebb uralkodójának magánélete kevésbé volt sikeres. Első felesége, Buzilla (Felícia), Roger szicíliai normann gróf lánya és László fia meghalt. Feleségül vette Vlagyimir Monomah orosz nagyfejedelem leányát, Eufémiát, akit házasságtörés gyanújával 1114 táján elűzött, és tőle született fiát, Boriszt nem ismerte el. Álmossal szemben tanúsított kegyetlensége a későbbiekben véres viszályokat eredményezett, örökösének, II. Könyves kálmán törvényei. Istvánnak pedig egy másik trónkövetelővel, Kálmán kitagadott fiával, Borisszal kellett megmérkőznie.
De nemcsak hadi dicsőségei miatt vált híressé, hanem korában szokatlan, átlagon felüli műveltsége miatt is. Az 1116. február 3-án elhunyt Kálmán, aki műveltsége miatt a Könyves ragadványnevet kapta, 1074. körül született Székesfehérváron, apja I. Géza király, anyja Zsófia királyné, a belga-limburgi Arnulf herceg lánya volt. Géza 1077-ben bekövetkezett halála után a fiút atyai nagybátyja, I. Tévhitek és valóság – Ki volt Könyves Kálmán?. László király nevelte. A krónika így írja le Kálmánt később: "…testalkatára nézve hitvány volt, de ravasz és tanulékony, borzas, szőrös, vaksi, púpos, sánta és dadogó. " Nyilvánvaló, hogy ez az ábrázolás a valóságtól teljesen elrugaszkodott befeketítés, hiszen ilyen alkattal Kálmánból soha nem lehetett volna uralkodó. I. László is inkább papnak szánta, Kálmán azonban Lengyelországba szökött. László innen hívta vissza, s végül őt jelölte utódának. 1095-ben követte Lászlót a trónon, a következő évben meg is koronázták, miután megosztotta a hatalmat öccsével, Álmossal, aki dukátust (hercegséget) kapott Horvátországban.
Törvényei közül talán a boszorkányüldözésre vonatkozó vált a leghíresebbé. De strigis vero, quae non sunt, ne ulla quaestio fiat – lidércek ellen pedig, minthogy nincsenek, semminemű kereset ne legyen (I. törvénykönyvének 57. cikkelye). A középkori boszorkányhit a törvényekben is tükröződött: megkülönböztettek rontókat (malefica), jövendölőket (sortilegio), állati alakot öltő, esetleg emberevő bűbájosokat (striga). A strigát szokás leegyszerűsítően boszorkánynak fordítani, ami kissé félrevezető, mert a strigákban vagy lidércekben való hitet már korábban babonának bélyegezte az egyház, ezt csupán megerősítette a fenti törvény. Bár a rontók vagy varázslók felett továbbra is lehetett ítélkezni (lásd I. törvénykönyve 60. cikkelyét), a középkorban csak elvétve akadtak boszorkányperek Magyarországon (Nyugat-Európában is csak a 16. századtól váltak tömegessé). A lidércek elleni perek megszüntetésénél fontosabbnak ítélhetők Kálmán magántulajdon védelmére, bíráskodásra és tanúskodásra, birtokokra vonatkozó, valamint az egyházi életet szabályozó törvényei ( I. törvénykönyv a tarcali gyűlés után, II.