törvény ( Tbj. ) szerint biztosítottnak minősülő személy részére juttatott olyan jövedelem, amely a Tbj. 4. § k) pont 2. alpontja alapján járulékalapot képez. Például, ha egy saját társaságában havi 300. 000 forintos munkabérrel munkaviszonyban álló nyugdíjas tulajdonos 5 millió forintos osztalékot vesz fel, akkor ez után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie, ugyanis a 12 x 300. 600. 000 forint meghaladja az előbbiekben említett 3. 000 forintos maximális adóalapot. A kötelezettségét nem befolyásolja, hogy az éves 3. 000 munkabér egyébként nem alapja szociális hozzájárulási adónak, tekintve, hogy Mt. szerinti nyugdíjasról van szó. Noha az említett kereset teljes összege csak az év végéig kerül kifizetésre, a Szocho. OSZTALÉK ADÓZÁSA 2022, OSZTALÉK KALKULÁTOR 2022. törvény 29. § (2) bekezdése értelmében a természetes személy nyilatkozhat arról, hogy az 1. § (1)-(3) bekezdése és 1. § (5) bekezdés a)-d) pontja szerinti jövedelmeinek összege várhatóan eléri az adófizetési felső határt. Így tehát, ha az osztalék kifizetésére áprilisi végén kerül sor, már akkor sem kell szociális hozzájárulási adót fizetni utána.
2019. jún 10. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. (Szocho. ) törvény 2. Mit vehetünk figyelembe az osztalékot terhelő szociális hozzájárulási adóalap éves felső határának a megállapítása során csökkentő tényezőkén? - Perfekt szakmai blog. § (2) bekezdése értelmében a törvény 1. § (5) bekezdés a)-e) pontjában felsorolt juttatások (e körbe tartozik az osztalék is) esetében a szociális hozzájárulási adót a magánszemélynek az adóévben legfeljebb a minimálbér 24 szeresének megfelelő adóalap (tehát 24 x 149. 000 = 3. 576. 000) forint után kell megfizetnie. Az említett éves maximum adóalapot viszont csökkenti a magánszemély törvény szerinti összevont adóalapban tartozó, adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelme, ideértve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíjat is, az ösztöndíjas foglalkoztatott ösztöndíja, illetve a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díjazása, az Szja tv. szerinti önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében az Szja tv. szerinti adóelőleg-alap hiányában a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX.
Válasz: A személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja tv. ) 3. számú mellékletének 18. pontja határozza meg a mezőgazdasági őstermelő fogalmát. Az idevonatkozó rendelkezés szerint mezőgazdasági őstermelő: az a 16. Mi vár az őstermelőkre és a családi gazdaságokra január 1-től? - Agroinform.hu. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy csak a mezőgazdasági őstermelésből származó bevétel van az adó alól mentesítve, ha annak összege a 600 ezer forintot nem haladja meg a támogatások összege nélkül. Őstermelői igazolvány hiányában a bevétel önálló tevékenységből származó bevételnek minősül és az ide vonatkozó szabályok szerint kell a jövedelmet megállapítani. A jövedelem után a 15 százalék szja-t kell fizetni. Emellett 27 százalék ehót is kell fizetni a jövedelem azon része után, amely nem kifizetőtől származik. Véleményem szerint érdemesebb lenne kiváltani az őstermelői igazolványt.
Hogy miért jó családi mezőgazdasági társaságot vinni, arról itt írtunk.
A családi mezőgazdasági társaság A családi mezőgazdasági társaság (CSMG) kizárólag mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet folytató gazdasági társaság, szövetkezet vagy erdőbirtokossági társulat, amelynek legalább két tagja van, és tagjai egymással hozzátartozói láncolatban állnak. Egy személy egyidejűleg csak egy családi mezőgazdasági társaságban lehet tag. Jogi személy nem lehet tagja. Őstermelői igazolvannyal végezhető tevékenységek . A CSMG-t az Agrárkamara veszi nyilvántartásba, és az ilyen vállalkozások jegyzékét a honlapján teszi közzé. A családi mezőgazdasági társaság létesítő okiratában rendelkezni kell a) a tagok tulajdonában vagy használatában levő földek, termelőeszközök, vagyoni értékű jogok átengedéséről a társaság részére; b) a személyes közreműködés formájáról, annak elszámolási rendjéről. A végrehajtási rendelet felsorolja a hozzátartozó láncolat igazolásának módjait.