Őshonos Kelet-Ázsia, kertészek bevezette a japán lonc ( Lonicera japonica) a kertek, az Egyesült Államokban 1820 körül. A gyors növekedést és a sok mag tette gyorsan terjedt a különböző élőhelyek nagy részén a keleti Egyesült Államokban, ahol ma tekinthető nemkívánatos invazív gyomos faj. Japán lonc közvetlenül nem öl egyéb növények, ki - versenyez őket a víz, a fény és a tápanyag- forrásokat. Miután a lonc lombozat köpeny másik növény, az árnyékolt növény gyengül és végül lejár. Növekedési jellemzők japán lonc növekszik vagy elterült a földön, vagy clambers felfelé a cserjék, fák és épületszerkezetek. A talajtakaró ez körülbelül 2 méter magas, de a 30 méter széles. Amikor felkapaszkodott más növények, eléri 15 és 30 méter magas. Ez a könnyen - nő, a talaj és a fény - toleráns fajok csírák magról vagy vining szára gyökere, ahol érintkeznek a talajjal. Japán lonc - Országalbum. Versenyelőny a gyors növekedés és a hatalmas magok száma miatt a japán lonc olyan sikeres, mint a burjánzó füvet. Ez növekedni fog a foltos árnyékban az erdőkben, amely vadvirágok és cserjék így nem photosynthesize fényt, ezáltal fulladást őket.
Dictionary of Plant Lore (en nyelven). Academic Press (2007. május 2. ). ISBN 9780080546025 ↑ Flora of Taiwan: Lonicera japonica'. [2006. július 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 26. ) ↑ Forest Plants of the Southeast and Their Wildlife Uses, James H. Miller and Karl V. Miller, University of Georgia Press, Revised Ed. 2005, p. 278 ↑ RHS Plant Selector - Lonicera japonica var. repens'. [2012. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 22. ) ↑ (2011) " Lonicera japonica Thunb. : Ethnopharmacology, phytochemistry and pharmacology of an important traditional Chinese medicine ". Journal of Ethnopharmacology 138 (1), 1–21. o. DOI: 10. 1016/. ↑ Chinese Herbal Medicine Formulas & Strategies, 2nd, Eastland Press, 44. (1992) Fordítás Szerkesztés Ez a szócikk részben vagy egészben a Lonicera japonica című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
2009. 08. 05. | HuziánZsófia A városokban a zöldfelület növelése helyhiány miatt sokszor elsősorban függőlegesen, tehát kúszónövények alkalmazásával lehetséges. Viszont nem mindegy, hogy hol milyen növényt használunk. A kúszónövények fontosságára már a 20. század egyik jelentős, ökológiai nézeteiről híres művésze, Hundertwasser is felhívta a figyelmet "Hagyjunk mindent zölddel benőni" című kiáltványában (Bécs, 1980). Lássuk csak, melyek a futónövények használatának előnyei: Oxigént termelnek. Megkötik a port. Csökkentik a zaj- és rezgésterhelést. Javítják a helyi mikroklímát, csökkentik a hőmérsékletingadozást. Élőhelyet teremtenek számos élőlénynek. A kúszónövények előnye elsősorban az, hogy függőleges térfalakra futtathatók, így alkalmazásukkal helytakarékosan alakíthatunk ki zöldfelületet. Akár egy kisebb méretű erkélyen is létrehozhatjuk saját kis városi kertünket. A következőkből kiderül, hogyan. A növények kiválasztása főleg attól függ, hogy milyen felületre szeretnénk futtatni.
Ez a szócikk felsorolja a Naprendszer fontosabb égitestjeit. A Naprendszer néhány égitestje (nem méretarányosan) Tartalomjegyzék 1 Nap 2 Bolygók 2. 1 Föld típusú bolygók (kőzetbolygók) 2. 2 Óriásbolygók 3 Törpebolygók 4 Kisbolygók 5 Üstökösök 6 Holdak 6. 1 Föld 6. 2 Mars 6. 3 Jupiter 6. 4 Szaturnusz 6. 5 Uránusz 6. 6 Neptunusz 6. 7 Törpebolygók holdjai 6.
A Föld esetében azonban a kibontakozó életnek is döntő szerepe volt abban, hogy egy ilyen különleges összetételű légkör alakulhatott ki. A földi élet annak köszönheti csaknem négymilliárd éves fennmaradását, hogy a bolygó önszabályozó mechanizmusai az állandóan változó külső feltételek mellett is egy - az élet számára megfelelő - tartományban stabilizálják a légkör összetételét és a hőmérsékletet. A Vénuszt kétszer annyi napfény éri, mint a Földet, jelenleg a bolygó nagyon forró, de 4, 5 billió éve a felszíni hőmérséklet is mérsékeltebb volt. Bolygótár – bolygók – planetology.hu. Így elképzelhető, hogy a Vénuszon is létezhetett egy óceán, amely később a planetáris albedo megváltozásával és a hőmérséklet-növekedés hatására elpárolgott. A Mars másfélszer messzebb van a Naptól, mint a Föld, így feleannyi napfény éri, és a hőmérséklet fagypont alatti, kietlen, fagyos sivatag, telente még a szén-dioxid is megfagy. A Mars éghajlata korábban hasonlíthatott a Föld ősi éghajlatához, elég meleg volt ahhoz, hogy a víz folyékony legyen, de később másképpen fejlődött.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Nigredo, albedo és rubedo A bölcsek köve ( lapis philosophorum vagy philosophicum) az "ultima materia", az alkimisták által végrehajtott kémiai reakciók végterméke, mellyel – a "materia prima"-ból – többek között aranyat is lehet készíteni. A bölcsek köve képes bármely anyagot arannyá változtatni, visszaadni a fiatalságot, örök életet biztosítani stb. Előállítása Basilius Valentinus és Paracelsus leírásában egy hét fokozatból álló folyamat volt: A materia prima cseppfolyósítása ( szolúció vagy liquefakció). Ezt eltemetik a "venter equinum"-ban, a föld hasában és eközben megfeketedik ( nigredo) és elrothat ( putrefakció). A feketeség kivilágosodik ( albedo). Az elpárologtatással veszendőbe ment szellemet újra visszahozzák ( redukció), az anyagot "lacta philosophá"-val ( filozofikus tej) táplálják és ezután sárga lesz a színe ( citrinálás). A bolygók a Naprendszer. Nap, Merkúr, Vénusz, föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, Plútó — Stock Vektor © Alka5051 #173636400. Ha a redukció nem sikerült, megjelenik a "cauda pavonis", a "pávafarok". [1] Az anyag vörösödik ( rubedo) és "mint vörös sárkány haragszik önmagára", aztán "átváltozik vérré ".
A Naprendszer holdjai Kzetbolygók holdjainak száma: Merkúr 0 Vénusz 0 Föld 1 (Hold) Mars 2 (Phobos, Deimos) Óriásbolygók ismert Jupiter 63 Szaturnusz 62 Uránusz 27 Neptunusz 13 A holdak keringési síkja lehet a bolygó egyenlíti síkjában, de nagyobb szöget is bezárhat vele. keringési iránya a bolygó körül megegyezhet a bolygó forgásának irányával (direkt keringés), de azzal ellentétes is lehet (retrográd keringés). Utóbbi a korábban kisbolygóként mozgó, majd befogott holdakra jellemz. Merkúr vénusz föld mars 2007. nagy része kötött forgású, mindig ugyanazt az oldalát mutatja a bolygó felé: a tengely körüli forgás periódusa megegyezik a bolygó körüli keringés periódusával. A nagy holdak (kb. 300 km átmér felett) gömb alakúak, a kisebbek szabálytalan alakúak. távolsága az anyabolygótól legalább a Roche-határ és legfeljebb a Hill-sugár közötti lehet. eredetére több elképzelés született: A bolygóval együtt, egyidben alakult ki A bolygó befogta, amikor a közelében haladt el A bolygó egy másik égitesttel ütközött, a kidobódott anyagból törmelékkorong jött létre a bolygó körül, ez állt össze egy vagy több holddá Holdak méretének összehasonlítása A legnagyobb holdak Holdak tömegeloszlása Nagy holdak Kis holdak