Mátraalján, falu szélén lakik az én öreg néném, melegszívű, dolgos, derék mese őrzi aranyszívét. Gidára vár sós kenyérke, kalácscipó aprónépre, egyszer te is légy vendége, itt a vége, fuss el véle! Fazekas Anna író, tanár Született: 1905. Könyv: Hercsula (Fazekas Anna). november 15. Elhunyt: 1973. január 2. Néhány műve: Bizony Peti, Bezzeg Ferkó Évi az óvodában Kíváncsi Zsófi farsangja Öreg néne őzikéje Szabó Gyula színművész Kossuth és Jászai Mari-díjas érdemes és kiváló művész A Nemzet Színésze Született: 1930. július 15.
Fazekas Anna Született 1905. november 15. [1] Budapest [2] Elhunyt 1973. január 2. (67 évesen) [1] Budapest [2] Állampolgársága magyar [3] Házastársa Kulcsár István (1928–1936) Gyermekei Kulcsár István Szülei Fazekas Ábrahám Hirsch Sarolta Foglalkozása író lapszerkesztő Sírhely Farkasréti temető [4] Fazekas Anna ( Budapest, Ferencváros, 1905. november 15. [5] – Budapest, 1973. január 3. ) [6] magyar író, szerkesztő, tanár. Fazekas Erzsébet történész húga, Gerő Ernő sógornője, Kulcsár István pszichiáter, individuálpszichológus első felesége, Kulcsár István író, újságíró anyja. Életpályája [ szerkesztés] Fazekas Ábrahám Manó magánhivatalnok és Hirsch Sarolta lánya. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd gyógytornász oklevelet szerzett. Magánúton foglalkozott gyógyítással. Versei jelentek meg az Esti Kurír ban, a Pesti Hírlap ban és önálló kötetekben is. 1924-ben a munkásmozgalom tagja lett. 1944-ben deportálták. Fazekas Anna - Öreg néne őzikéje. 1949-ben lektora lett az Athenaeum Könyvkiadónak. 1950–1951 között az MDP Központi Vezetőségének politikai munkatársa volt.
A törött lábú őzgidát meggyógyító öreg néne annyira közismert, hogy már-már azt hinnénk, népmesei alak, pedig Fazekas Anna írta, és Róna Emy rajzolta meg őt. A népdalszerűen egyszerű, fülbemászó rímek kitörölhetetlenül emlékeinkbe vésődtek, és elkísérnek minket óvodáskorunktól egészen addig, amíg majd egyszer, nagyszülőként mi magunk elmeséljük ezt a történetet az unokáinknak. Bővebben:
Ölelésre lendül karja: kis gidácska meg az anyja álldogál ott; beereszti, szíve dobban, megismeri: őzmama lett a kisgida, az meg ott a gida fia. Eltörött a mellső lába, elhozta hát a kórházba, hogy szemével kérve kérje: gyógyítsa meg öreg néne, puha gyolcsba bugyolálja, ne szepegjen fiacskája. S köd előtte, köd utána, belevész az éjszakába. Gida lábát két kezébe veszi lágyan öreg néne. Meg is gyógyul egykettőre, felbiceg a dombtetőre, s mire tölgyről lehull a makk, a kicsi bak hazaballag. Mátraalji falu széle, kapuban ül öreg néne, nincs egyedül, mért is volna? Ha fú, ha fagy, sok a dolga. Körülötte gidák, őzek, látogatni el-eljőnek, télen-nyáron, évről évre, fejük hajtják az ölébe. Falu népe is szereti, kedves szóval becézgeti öreg nénét, és azóta így nevezik: Őzanyóka. Zeneszöveg.hu. Piros pipacs, szegfű, zsálya virít háza ablakába, nagy köcsögben, kis csuporban szivárványszín száz csokor van. Egyiket Gál Péter hozta, másikat meg Kovács Julcsa, harmadikat Horváth Erzsi, úttörő lesz valamennyi. Vadvirágnak dal a párja, énekszótól zeng a háza, oly vidám a gyereknóta, nevet, sír is Őzanyóka.
Kiadó: Móra Könyvkiadó Oldalak száma: 16 oldal Boritó: kemény kötés ISBN: 9789634159285 Kiadás éve: 2020
Hirdetés Jöjjön júliusi versek gyerekeknek összeállításunk. Osváth Erzsébet: Szállnak erre, szállnak arra Sárkány száll magasba, lepke száll virágra, a madarak csivitelve szállnak ágról ágra. Csillog- villog kéklik szitakötők szárnya, a tó fölött repdesnek, szúnyogokat kergetnek. Szilágyi Domokos: Lepke- dal Apró lepke, öttyöm- pöttyöm, letelepedett egy harmatcsöppön, arcát mossa, s hogyha szárad derekára teker egy sugár- szálat. Kányádi Sándor: Nyári zápor Virágon lepke, tarka pillangó, körüle zümmög, dong a dongó. Fű, virág, minden áll mozdulatlan. Izzad a lepke, olyan meleg van. "Borul, beborul, vigyázz pillangó! Bújjunk, bújjunk el"- dongja dongó. Felhő az égen, borul a napra. Megáll a lepke egy pillanatra. Libbenne szárnya jaj, de már késő. Dördül az ég, és zuhog az eső. Zuhog a zápor, ázik a lepke. Szorítja szárnyát nagy dideregve. Aztán a felhő, ahogyan támadt, fordít a tájnak hirtelen hátat. Kisüt a nap, és a kis pillangó szárítja szárnyát, s dong a dongó. Kányádi Sándor: Sütött a nap Sütött a nap, a víz dalolt a víz fölé virág hajolt.
4. A bőrs z öve t -r endsz er f elépít ése, jellemzői és függelék ei A bőr sz övetr endsz er a hajtásos növén yek t est ének f elületén le vő sejt csoportok össz essége a sejtek függelék eiv el együtt. Funk ciója: -V éd a növén yt: -a külső k örny ez eti hat ásoktól (abiotikus-, bioti kus str essz) -az időjár ás változ ásaitól (kisz áradás, csapa dék, nedvesség) -a sebz éstől -Szabály ozza: - a g á zcs erét - a párol ogt atás t -a a tá pany agok (víz, CO2) f elvét elét -K ülvilágból érk ez ő inger ek érz ék elése elsődleges (epidermis z, rhiz ode rmisz) másodlagos (periderma) harmadlagos (riti doma) 1. Elsődleges bőr szö vet I. Az epidermisz A fiat a l hajtás bőr szöv ete, m ely védőbur okk ént veszi k örül a leveles s zárat. Jellemző i és citológiai sajá tosság ai: -Egy sejtr éteg (csúcsm erisztéma külső tuni ca rét egéből, a protoder mából antiklinális os ztódással k eletk ezik) -Ritk án több ré tegű -Négy - va gy söksz ögletes alakú sejtek, egyszikűek hoss zan megnyúl tak
felemeli a hajat. Az irha a bőr, hogy megtalálják a klaszterek zsír sejtek alkotják a bőr alatti zsírszövet. BŐR hajjal Hematoxilin-eozin 2 - papilláris bőrben 3 - retikuláris réteg dermis 4 - faggyúmirigy 5 - a szőrtüsző 6 - papilla 7 - a hajhagyma 8 - hypodermis 9 - A hajhagymák szőrtüszők Hematoxilin-eozin 1 - papilla 2 - a hajhagyma 3 - belső hám hajgyökérhüveiybői 4 - külső epiteliális hajgyökérhüveiybői 5 - a haj gyökere 6 - Hair Táska (kötőszöveti köpeny a szőrtüsző) Oszd meg barátaiddal: Kapcsolódó cikkek A bőr és származékai Pakolás fahéjjal bőr szépségét Maszkok sima bőr
A köröm A köröm a bőr lemezes, kemény szaruképlete. Hajdanán a védekezést, kapaszkodást, a táplálék megragadását szolgálta, de az ujjak végpercének mechanikus védelme, és megtámasztása teszi lehetővé a szilárd fogást. Ezen felül esztétikai szerepe van. Az orvos a köröm állapotából sok betegségre következtethet. A körömlemez az ujjak végén elhelyezkedő, szőrtüszőhöz hasonló bőrfüggelékből nő ki. A szarutermelő sejtekkel összefüggő része a köröm tövénél félhold alakú fehér alakzatként jelenik meg. A köröm alatti hámterület a körömágy, a körmöt kétoldalt és hátul a körömredő övezi. A köröm folyamatosan nő, igénybevétel és komoly kopás híján rendszeres vágása szükséges. A vágásnál vigyázni kell, hogy a körömágy meg ne sérüljön, mert a körömágy-gyulladás fájdalmas, és könnyen továbbterjedhet.
Okostankönyv
A verejtékmirigyek A verejtékmirigyek felcsavarodott gombolyaghoz hasonlító csöves mirigyek, az irha mélyén helyezkednek el, majd spirál alakban felfelé futó kivezető csővel nyílnak a felhám apró pórusaiba. Az egész testen megtalálhatók, legsűrűbben a talpon és tenyéren. Sókat, szerves savakat, és ezeket követő vizet választanak ki. A testfelszínről párolgó verejték lehűti bőrünket a melegben. Módosult verejtékmirigyek, ún. illatmirigyek találhatók az intimebb testtájakon: a hónaljban, az emlőbimbó környékén, gáttájékon, nemi szervek és végbélnyílás körül, de fellelhetők a hajas fejbőrön, a külső hallójáratban és a szemhéjon. A faggyúmirigyekhez hasonlóan a szőrtüszőkbe ürítik lúgos, jellegzetes illatú váladékukat, mely részben baktériumok általi bomlás hatására alakul át kellemetlen testszaggá. Az illatmirigyek a pubertáskorban kezdenek működni. Az illatmirigyek illatanyag tartalma (illékony hormonszerű anyagok) üzeneteket közvetít a gazdájáról, bár ezt az üzenetet már nem vagyunk képesek, őseinkhez vagy a jó szimatú állatokhoz hasonlóan, megfejteni.
Ezt hajváltásnak nevezzük. Hajszálaink 90%-a növekedési fázisban van, ennek eredménye a napi 50-100 szál haj kihullása. Bizonyos genetikai adottságok esetén a szőrtüszők fogékonyak lesznek az androgén hormonokra, melyek megrövidítik a növekedési fázist, ezért kopaszodnak a férfiak. A szőrtüsző A szőrtüsző a szőr és a haj kifejlődésére, majd megtartására szolgáló bőrfüggelék. A hám csőszerű betüremkedése az irhába. Az alapján található hagymaszerű megvastagodás sejtjei hozzák létre a szőrszál szaruanyagát. A hajhagymát alul enyhén benyomja a tápláló érdús kötőszövet (ún. hajpapilla). A szőrtüszőben foglal helyet a haj- vagy szőrszál. Minden szőrtüszőnek van saját faggyúmirigye, mely a tüsző oldalába nyílik. A szőrtüszőt rendkívül dús ideghálózat veszi körül. A szőrtüsző receptor a tapintás fontos érzékszerve, mely a szőrszál minimális elhajlását is érzékeli. A szőrtüsző számos anyagot, így nehézfémeket, arzént, mérgeket, stb. kiválaszt a hajszálba. A hajszál ásványi anyag szintje sokkal megbízhatóbban mutatja a szervezet valódi szintjét, mint egy vérvizsgálat, és a méréshez nem kell vért venni.