Villamossal ütközött, azonnal életét vesztette Úgy hírlik, a végzetes napon Huszár Zsolt épp biciklin közlekedett a fővárosban, amikor a 41-es villamos elgázolta a színművészt a Károly körút és a Dohány utca sarkánál. A balesetnek volt egy szemtanúja is: egy Yildirim nevű férfi - egy közeli török étterem tulajdonosa - épp dolgozott, amikor hallotta a villamos jelzését. Felkapta a fejét, de már csak az ütközést észlelte. "Olyan hangos volt, mintha két kocsi ment volna egymásnak. A villamos maga alá gyűrte a biciklit " - mesélte annak idején a Borsnak a szemtanú. "Amikor odaértem, már ott volt a barátnője, és még néhányan. Hamar jött a mentő, de szerintem a színész már az ütközés pillanatában meghalt, mert nem lélegzett, amikor a közelébe mentünk. Huszár zsolt barátnője felizgatott ingyen videó. Szerencsétlen baleset volt. Hajnalban történt, nem volt forgalom, csak a villamos közlekedett. A barátnője mesélte, hogy Zsolt a szembejövő sávban kerekezett, át akart menni hozzá" - fogalmazott az étteremtulajdonos. Utolsó munkahelye, az Új Színház holnapján így emlékeztek meg Huszár Zsoltról 2011 szeptemberében: "Nemrég kapta barátaitól a biciklit.
Hírgyűjtő – Szabja személyre híreit velünk! Kiadja a © MahuNet Kft. 1025 Budapest, Zöldkert út 3/b. - A egy kereső oldal, hozzájárul ahhoz, hogy Ön híreket keressen és találjon meg. Az oldal a 2001. évi CVIII. Keresés: Huszár* Zsolt* - Hírgyűjtő.hu. törvény 2. § l, pontja szerinti közvetítő szolgáltató, nem sajtó termék, a híreket automatikusan kapja és emberi szerkesztés nélkül gépek dolgozzák fel. Ha bármi kérdése van, vagy szeretné, hogy az Önök portálja is szerepeljen a hírgyűjtő, jelezheti igényét a dump page elérésének megadásával e-mail címen. Elvárt down page formátumunk: (Jobb egér gomb, mentés másként) A down page ellenőrző fájl: • hirgyűjtő • hírgyüjtő Hirdetési árakkal és lehetőségekkel kapcsolatban a e-mail címen kaphat bővebb felvilágosítást.
A Thália Színházban november 3-án mutatják be Garaczi László (Csodálatos vadállatok, Plazma) férfi szexualitást és frusztrációkat elemző Ovibrader / péniszdialógok című darabját. Lőkös Ildikót, az előadás dramaturgját faggattuk arról, lesz-e olyan jó az Ovibrader, mint amilyen a Plazma volt.
Döntésük oka valószínűleg az lehetett, hogy az elbontott délkeleti sarokbástya helyére ne kerüljenek új épületalapok. Az egykori védművek és vizesárkok helyén megkezdődő építkezések során a tér helyét valóban szabadon hagyták. A tér közepén szökőkút volt. A lovaglótérként is használt területen aztán az 1860-as években két átlós utat alakítottak ki és szederfákat ültettek, s egészen a későbbi parkosításig, 1907-ig "gyermekek és dajkáik csevegése" tette élénkké a Szedres-kertet. A megöregedett fákat később csak akácokkal pótolták, így amikor a selyemhernyó nevelés szélesebb körben elterjedt, a tenyésztők a megmaradt fákról szerezték be lombszükségletüket. Új mod : gyor. Ez aztán még inkább a fák szépségének rovására ment. Eközben a környék lakossága megsokszorozódott és a siető emberek nem kímélve a pázsitot, letértek az átlós utakról és kiszélesítették az ösvényeket. A csatornázás is rontott a Szedres helyzetén: az árkokból kikerülő földet a téren szétterítették, valósággal kősivataggá változtatva azt.
Ha pedig még a középiskolások számára is létesítenék azt, akkor szinte nem is maradna hely fásításra, parkosításra. Véleménye szerint "Győr város aránylag oly szegén sétányokban, hogy e helyre szép angolparkot kellene létesíteni fákkal, cserjékkel és csak egy kisebb játszótér lenne csak kisgyermekek részére. " A gazdasági bizottság szerint azonban a Szedres parkosítása nem volt szükséges, mert a régi vásártér és a Rábca meder beültetése folytán két új, nagy kiterjedésű parkkal gazdagodik a város. Javasolták ezért, hogy Meszes Ignác bizottsági tag terve szerint az akkori átlós utakat hagyják meg, azok széleit ültessék be fasorokkal, a fák közötti gyepes területeket pedig engedjék át a gyerekeknek játszótér számára. Ezzel szemben két szakértő terv állt, amelyek "a pompás területből a szépészeti és kertművészeti igényeknek és alkalmatosságnak megfelelő üdülőhelyet akartak csinálni. Győr,Batthyány tér térképe. " 1906. április 15-ére Kirchlechner Emil margitszigeti főhercegi kertészeti ellenőr két tervet készített a Szedres-kert rendezésére, melyeknek lényege, hogy a leendő park sok és változatos sétaúttal rendelkezzen, ezért lehetőleg kerülik az egyenes sétányokat, a szabályos idomokat.
Rendezés: Ár Terület Fotó
(Győr, 1967) Tomaj F. : Győr utcái és terei Győri városszépítő füzetek 2. A Batthyány tér - Régi Győr. / Belvárosi történelem, 1989 Tetszett a tartalom? Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése. TÁMOGATÁS Főszerkesztő // A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.
Később 1907-ig Szedres tér a neve, ettől kezdve Batthyány tér. Az 1800-as évek első felében ezen a tájon volt Czech János polgármester fácánkertje, ami arról is nevezetes volt, hogy sok kőemlékét hordták itt össze a régi Győrnek. A Szedres észak felől (Képeslap, postabélyegzés 1916) A város közgyűlése Batthyány Lajos (1806—1849) születésének 100 éves évfordulója alkalmával nevezte el az akkori Szedres parkot az első független magyar kormány miniszterelnökéről. Győr képeslap (postabélyegzés 1912) 1907-ben elkészült a tér parkosítása. Elültetésre került 5000 db díszcserje, 130 db díszfa, sorfa, 100 db élősövény, 120 db fenyőfa, 400 db Mahónia örökzöld és 300 bokor rózsa. A Batthyány tér keletkezésének története az alábbi képre kattintva olvasható: A "Batthyány tér a város tüdeje" Képeslapok a Battyhány térről: A Battyhány tér (Képeslap, postabélyegzés 1913) A Battyhány tér (Képeslap, postabélyegzés 1916) A Battyhány tér (Képeslap) A Battyhány tér (Képeslap, postabélyegzés 1921) Felhasznált irodalom: Arrabona – Múzeumi közlemények 9.
A négy méter magas szabálytalan mészkőtömb homlokzatán a városnak "szabad királyi város" címet ajándékozó V. Istvánt, a város kiváltságait megerősítő Mária Teréziát és az általa adományozott győri címert láthatjuk, míg a hátsó falon Győr történelmének legjelentősebb eseményeit olvashatjuk, amit szépen egészítenek ki az alkotó nagyméretű éremmásolatai. A park úthálózata változott ugyan a 100 év alatt, de fő meghatározója még mindig az 1907-ben kialakított szerkezet: az átlós utak, és a koncentrikus körök. A park keleti szélén játszótér és sportpálya áll a fiatalok rendelkezésére, 2008-ban pedig átadták Győr első, óvodáskorúaknak épített KRESZ-parkját a tér dél-keleti részében.