Szent István királyra és a keresztény magyar állam megalapítására emlékeztek a Nemzedékek terén. Ailer Gellért plébános megszentelte az új kenyeret, majd népzenei dalcsokrok és táncok következtek.. < Vissza
50-en tartották tű alá karjukat hétfőn délután a Szent István Rádió és Televízió véradásán. Idén már 6. alkalommal nyújtottak segítséget a donorok az Érseki Palota falai között... < Vissza
Megtanultatok az evangélium szerint élni. Akkor hát ne éljetek tovább úgy, mint a régi ember, aki rabszolgája önző egyéni vágyainak; az élvezetek, a birtoklás és a siker hajszolásának. Hanem éljetek úgy, mint új ember, aki hasonlóvá válik Krisztushoz és megnyílik mások felé. Ez Szent István életstílusa, amelyet örökségként hagyott rátok. Az ő alakja zsinórmérték nemcsak az ország vezetőinek, hanem minden embernek, aki az ő népéhez tartozik. " Ternyák érsek rámutatott, hogy Szent István király olyan példa számunkra, aki 1000 év múltán sem veszített aktualitásából. Szent Imre herceghez írt intelmeire joggal tekinthetünk úgy, mint lelki végrendeletre, amelyek nemcsak fiának, hanem nekünk is szólnak. Szavai -nemzetünk sorskérdéseinek megoldásában és egyéni életünk útvesztői között- ma is jó iránytűként szolgálnak. A Szentatya látogatása óta eltelt 30 év alkalmat ad nekünk arra, hogy magunkba tekintsünk és régi-új feladatokat jelöljünk ki magunk számára. Célszerű a nagy eseményekről és nagyjainkról megemlékezni, például úgy, ahogyan a napokban Debrecenben tették: a pápalátogatás évfordulója alkalmából szobrot állítottak a szent pápának.
Államalapító Szent István király ünnepén hagyományos módon az új kenyér megáldásával kezdődött az ünnepi szentmise az Egri Bazilikában. Szent István király napja egyszerre nemzeti és egyházi ünnepünk. Egyaránt része keresztény és magyar identitásunknak. – mondta prédikációjában a szentmise főcelebránsa, Ternyák Csaba egri érsek. Ez az évről évre visszatérő ünnepünk rámutat arra, hogy nemzetünk sorskérdései nem mentenek fel bennünket attól, hogy magunkba tekintve egyéni életünket is mérlegre tegyük. Szent István sziklára építette nemcsak a saját életét, hanem magyar hazánk jövőjét is a kereszténység megszilárdításával és azzal, hogy az országot a Szűzanya oltalmába ajánlotta. Követnünk kell az ő példáját és életünket nem futóhomokra, hanem Jézus követésével sziklára kell építenünk. Első szent királyunk ünnepe lakalom arra, hogy hívő emberként megfogadjuk, hogy életünk útját még inkább az evangélium eszménye szerint szeretnénk élni. Prédikációjában a főpásztor utalt Szent II. János Pál pápa 30 évvel ezelőtti magyarországi látogatására, akitől a következő szavak hangzottak el: "Királyotoktól és nevelőtöktől Krisztus ismeretét tanultátok.
"Elvégre a maga korában már minden ő tudja, hogy mit akar az élettől. Mi a célja? És árkon-bokron keresztül arrafelé tör. De maga nem tudja. Ezzel kell tehát tisztába jönnie! Boldogságot akar? Férjet, gyerekeket? Gondtalan életet? Vagy hírnevet, sikereket, és ami még ezekhez járul? Versek - Erdős Renée - Régikönyvek webáruház. De ne felejtse el, mindezeken kívül és felül van egy sors is, az egyetlen, ami az embernek adatott, s ami nem törődik a maga hajlamaival, és oda viszi magát, ahova akarja. Maga nem tehet ellene semmit, mert ennek a sorsnak az alapja a maga természetében, vérmérsékletében, az agyában, az idegrendszerében van lerakva, ismeretlen ősök agyán, vérmérsékletén és idegzetén keresztül. Ez ellen védekezés nincs. Aki ezt tudja, az nem handabandázik sokat önmagával, hanem elveszi az élettől mindazt, amit elvehet, amit megkíván, s a fizetést erre a sorsra bízza. " (Erdős Renée: Ifjúságunk) A nők vágyainak merészen hangot adó költészete és regényei híressé, sőt hírhedtté tették, őt emlegették a legerotikusabb magyar írónőként.
Sohasem tudtam, hogy ilyen édes Asszonyi létünk, asszonyok, Amíg nem lettem harminc éves..... Mennyi új erő és új szépség! Mennyi merész új hatalom! És szóra, csókra mennyi készség! Így lesz a hajnali sugárból Erős napfény -és teli szó A félve ejtett suttogásból. Ha Isten így le nem igázna S bilincsbe nem verné kezem: A világ nagy csodákat látna.... Asszonyi létünk "Éjszaka a vihar fölkeltett.... A szél s a tenger énekeltek! A nagy ciprusok búgva zengtek, Mint őrjöngő fekete hárfák, Melyeknek húrjait megrázták Görcsös, villamos ujjai Láthatatlan szellemkezeknek..... A villámokba néztem, s szóltam: Szeretlek. " Megcsókolom szemeidet, Amiktől félek.... Megcsókolom a homlokodat S benne a hallgatag évek Titokzatos álmait sorra..... Rátapad ajkam sötét szemeidre, Viharos homlokodra. Végigkúszik ajkam arcodon És megkeresi állad, Szép nyakad, büszke vállad..... És fél a szívem és a kezem reszket.... Hogy tudok ezentúl élni? Erdős renée versek idezetek. Ki tart meg jónak? Ki tart meg szentnek? Az ajkaidhoz nem merek érni - Az ajkaidhoz nem merek érni --- Arckép A két kezem, mint két fáradt virág Lehullt reád - És alkonyat volt -édes, bámuló Aranyban tündöklő világ - S a két kezem, mint két fáradt virág..... S ajkam a csókot elfeledte már.
Első verseivel A Hét költőjeként indult, s a női lélek merész ábrázolójaként mutatkozott be. Szenvedélyes lírájával a közfigyelmet csakhamar magára irányította. A kritika várakozásaival ellentétben, nem a tartózkodó leányi báj, hanem a nő szerelmi vágyának megéneklésével aratott sikert, s vívta ki a századforduló némely korifeusának haragját. Regényeit ifjú lányok csak titokban olvasták, s a közvélemény nemsokára mint a legerotikusabb magyar írónőt tartotta számon. Költészete Ady Endrére is hatást gyakorolt, akárcsak Bródy Sándorra, akinek évekig a szeretője volt. Erdős renée versek ovisoknak. A családos – és csapodár – Bródyval való szakítása után egy olaszországi kolostorba vonult vissza, miután katolikus hitre tért. Ezt követően írásaira a misztikus erotikus atmoszféra volt jellemző. 1904-től Az Ujság bécsi, később római, majd firenzei tudósítójaként működött. 1905 és 1914 között élt Rómában. Vallásos tárgyú költeményei jelentek meg az első világháború kitörése előtt. 1913 -ban feleségül ment Fülep Lajos művészettörténészhez, akitől két gyereke született, 1918-ban elváltak.