PRÁGAI Látszerészeti Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság A Céginformáció adatbázisa szerint a(z) PRÁGAI Látszerészeti Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Magyarországon bejegyzett korlátolt felelősségű társaság (Kft. ) Adószám 13227418206 Cégjegyzékszám 06 09 009099 Teljes név Rövidített név PRÁGAI Látszerészeti Kft. Ország Magyarország Település Szeged Cím 6722 Szeged, Bartók tér 11. Web cím Fő tevékenység 4778. Egyéb m. n. s. új áru kiskereskedelme Alapítás dátuma 2004. 02. Kapcsolat. 04 Jegyzett tőke 3 000 000 HUF Utolsó pénzügyi beszámoló dátuma 2020. 12. 31 Nettó árbevétel 83 711 000 Nettó árbevétel EUR-ban 229 264 Utolsó létszám adat dátuma 2022. 03.
Sok szép fényképet őrzök Lacikákról és Katikákról, akik mára felnőttek lettek és most Ők hozzák gyermekeiket a Látszerészetünkbe. " Gyovai Zsuzsanna "Gyovai Zsuzsanna vagyok, 1997-ben kezdtem el - még látszerész tanulóként - dolgozni az Üzletben. 2002-ben elvégeztem az Optometrista Főiskolát. A feladataim közé tartozik a szemüvegek elkészítése, javítása, a látásvizsgálat, illetve a kontaktlencse illesztés. Ezeken kívül természetesen az értékesítésben is részt veszek. " Prágai Anita "Prágai Anita vagyok, 10 éve dolgozom a Látszerészetben és feladatom a Vevők maximális kiszolgálása. A családi vállalkozásunk alapkövetelménye, hogy a Vásárló a lehető legelégedettebben távozzon tőlünk. Prágai Látszerészet, Optika, Szeged. A pult mögött dolgozom, közvetlen kapcsolatban vagyok a Vevőkkel. Az elmúlt 10 esztendőről nagy sok szép emlékem van. Legfontosabbak számomra azok, amely kapcsolatokból barátságok szövődtek, a Vásárlókból barátnők, barátok lettek. Követjük egymás életét, megbeszéljük örömeinket. Nagyon büszke vagyok ezekre a barátságokra! "
1054 Budapest Podmaniczky Frigyes tér 4. II. em. 5. Telefon: +36 1 / 331 07 65 E-mail: Az oldalunk bizonyos funkciókhoz sütiket (Cookie) használ. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ
Frissítve: november 25, 2021 Nyitvatartás A legközelebbi nyitásig: 1 óra 52 perc Közelgő ünnepek Nagypéntek április 15, 2022 09:30 - 17:30 A nyitvatartás változhat Húsvét vasárnap április 17, 2022 Zárva Húsvéthétfő április 18, 2022 Munka Ünnepe május 1, 2022 Vélemény írása Cylexen Regisztrálja Vállalkozását Ingyenesen! Regisztráljon most és növelje bevételeit a Firmania és a Cylex segítségével! Ehhez hasonlóak a közelben A legközelebbi nyitásig: 1 óra 22 perc Budapesti krt. 2, Szeged, Csongrád, 6723 Retek Utca 2, Szeged, Csongrád, 6723 Kereszttöltés Utca 19/A, Szeged, Csongrád, 6723 József Attila Sgt. 78, Szeged, Csongrád, 6723 Rókusi krt. 42-64, Szeged, Csongrád, 6724 A legközelebbi nyitásig: 2 óra 22 perc Kossuth Lajos sgrt. 119., Szeged Plaza, Szeged, Csongrád, 6724 Széchenyi Tér 5., Szeged, Csongrád, 6720 Török Utca 11/B., Mikszáth K. U. 9 Bejárat, Szeged, Csongrád, 6722 Mikszáth Kálmán u. 9, Szeged, Csongrád, 6722 A legközelebbi nyitásig: 52 perc Kígyó Utca 5, Szeged, Csongrád, 6720 Oroszlán U.
2010-03-31 Oktatás-kultúra, Zöldinfó A dinoszauruszok kihalásáért nem egy meteor becsapódása, hanem a Föld mágneses tere okolható – állítja egy orosz kutató. A Föld ásványai akkor kezdtek elkülönülni, amikor bolygónk még izzó, olvadt gömb volt. A nehezebb anyagok, mint amilyen a vas és a nikkel, lesüllyedtek, megalkotva a gömb alakú földmagot. A hatalmas belső nyomás hatására ez a mag megszilárdult, a felszínhez közelebb azonban, ahol kisebb volt a nyomás, a vas és a nikkel folyékony maradt. E folyékony külső mag mozgásai gerjesztik a Föld mágneses mezejét. Kőzettani vizsgálatok tanúsága szerint az elmúlt néhány milliárd év alatt a Föld átment néhány mágneses pólusváltáson, a legutóbbira 780 ezer éve került sor. A pólusváltások szabálytalan időközönként, általánosan 200 ezer évente következnek be, ám voltak időszakok, amikor két pólusváltás között alig ötezer év telt el, máskor pedig hosszú nyugalmi periódusok voltak, amelyek akár 50 millió évig is eltartottak. "Kutatásaink szerint az összes nagy kihalási esemény 20-30 millió évvel egy-egy ilyen hosszú nyugalmi időszak után következtek be" – hangsúlyozta Vlagyimir Pavlov, az Orosz Tudományos Akadémia Fizikai Kutatóintézetének munkatársa.
Ez annak a ténynek köszönhető, hogy a mágneses mező folyamatosan tapasztalja a lokális változásokat. A kifutópályákra festett nagy számok a mágneses északhoz viszonyított fokokban megadott irányok, osztva 10-vel és lekerekítve. Az északi srácok Bármennyire is zavarosnak tűnik, az északnak több típusa létezik, amelyeket bizonyos kritériumok határoznak meg. Így megtalálhatjuk: Mágneses észak, az a pont a Földön, ahol a mágneses mező merőleges a felszínre. Az iránytű ott mutat, és mellesleg nem antipodális (diametrálisan ellentétes) a mágneses déli irányban. Geomágneses észak, az a hely, ahol a mágneses dipól tengelye felszínre emelkedik (lásd az 1. ábrát). Mivel a Föld mágneses tere valamivel összetettebb, mint a dipólus mező, ez a pont nem esik egybe pontosan a mágneses északéval. Földrajzi észak, a föld forgástengelye áthalad rajta. Lambert vagy a rács északra, az a pont, ahol a térképek meridiánjai összefognak. Nem pontosan esik egybe a valódi vagy a földrajzi északkal, mivel a Föld gömbfelülete egy síkra vetítve torzul.
A földmag hőjének utat kell találnia fölfelé: a forró anyag a bolygó felsőbb rétegei felé szállva úgynevezett konvekciós áramlatokat kelt. Ugyanekkor a Föld forgása is nagy erőt hoz létre, az úgynevezett Coriolis-erőt és a két erő együtt a forró anyag bonyolult, spirális áramlását kelti. "Ha egy ilyen áramlásrendszerben elektromos áram keletkezik, az mágneses teret hozhat létre, amely tovább erősíti az elektromosságot és így tovább, míg végül a mágneses erő olyan nagy lesz, hogy a Föld felszínén is mérni tudjuk" – magyarázta Alessandro Toschi, a tanulmány egy másik szerzője, szintén a Bécsi Műszaki Egyetem kutatója. Eddig azonban nem volt tisztázott, miért jönnek létre egyáltalán a Föld magjában a konvekciós áramlatok. A vas ugyanis jó hővezető, ez a képessége nagy nyomás hatására még jobb lesz. "Ha a földmag kizárólag vasból állna, az elektronok a vasban viszonylag szabadon mozognak, így a meleget elszállítanák a magból egyedül is, nem lenne szükség a konvekciós áramlatokra. Ha így lenne, a Földnek nem lenne mágneses tere" – mondta Held.
Mint az orosz tudós rámutatott, nincs semmi törvényszerűség a pólusváltásokban: van, hogy egymillió év leforgása alatt 5-6-szor is megváltozik a geomágneses tér polaritása, ám előfordul, hogy néhány tízmillió évre egyazon állapotban merevedik meg" – mondta. Bolygónk történetében három ilyen hosszú nyugalmi időszak volt, s mindegyiket tömeges kihalási események követték, amikor a fajok 75-90 százaléka eltűnt a Föld színéről. Ennek okait taglalva Vlagyimir Pavlov kifejtette, hogy nem a mágneses tér gyilkolt önmagában. A pólusváltások oka a földmagban lévő öngerjesztő "dinamó" instabilitásában keresendő. A nyugalmi időszakhoz közeledvén a váltások gyakorisága csökken, majd a pólusok "megmerevednek". Évmilliók elteltével e stabilitás egyik pillanatról megszűnik, "felrobban": a geomágneses polaritás olyan szaporán változik, mintha valaki ide-oda kapcsolgatná azt. Eközben a Földet kataklizmák rázzák meg, megszaporodnak a vulkánkitörések. A kutató magyarázata szerint egy-egy ilyen nyugalmi periódus alatt a folyékony külső mag és a földköpeny között valami "kéregféle" képződik, s amikor annak vastagsága meghalad egy kritikus értéket, széttöredezik.
Négy és fél milliárd évvel ezelőtt a Föld felszíne forró és fenyegető volt. Jóval az élet megjelenése előtt tüzes, mérgező légkör burkolta be a bolygót. A kisgyermeknek számító Nap erős kitörésekkel, úgynevezett flerekkel és koronaanyag-kidobódásokkal bombázta leendő otthonunkat. A töltött részecskék árama, az úgynevezett napszél veszélyeztette a légkört. Bolygónk akkor lakhatatlan volt. Kompozit kép a Földről és a Holdról az 1990-es évekből, a Galileo küldetés által készített felvételekből összeállítva. (Forrás: NASA/JPL/USGS) Egy szomszédos védőpajzs segíthetett a Földnek megtartani a légkörét, hogy végül kialakulhassanak felszínén az élet feltételei. Egy nemrég megjelent tanulmány szerint, amelyet a Science Advances folyóirat közölt, a védőpajzsot a Hold tarthatta fölénk. "Úgy látszik, hogy a Hold erős pajzsot tartva védte meg a Földet a napszéltől, ami kulcsfontosságú volt bolygónk légkörének fennmaradásához abban az időszakban. " – mondta Jim Green, a szakcikk vezető szerzője. "Alig várjuk, hogy ellenőrizhessük ezeket az eredményeket, amikor a NASA űrhajósokat küld a Holdra az Artemis program keretében, akik fontos mintákat fognak visszajuttatni a Hold déli pólusáról. "
– mondta Green. Forrás: NASA Hozzászólás