"Pontos adatokat tartalmaz 3, 7 millió magyar ember oltás utáni fertőzési és halálozási adatairól az a járványügyi tanulmány, amelyet Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter legutóbbi, montenegrói látogatása során tárgyalópartnereinek bemutatott, csakhogy ezek az adatokat a magyarok eddig nem ismerhették meg, noha az oltási hajlandóság fellendítésében nagy szerepük lehetne. "
emberi erőforrás minisztérium 2019. augusztus 26. 16:41 MTI 2019. május 02. 17:10 2018. augusztus 10. 08:07 Portfolio 2018. május 15. 09:13 2018. május 08. 14:44 2018. 13:09 2017. szeptember 21. 12:45 MTI, Portfolio 2017. április 05. 16:58 2016. július 15. 09:25 2016. május 03. 09:14 2016. március 25. 09:21 2016. március 02. 17:58 2016. február 19. 12:28 2015. október 05. 11:25 2015. május 20. 12:23 Portfolio
Átadták a múzeumi szakma rangos elismeréseit Emberi Erőforrások Minisztériuma, Kultúráért Felelős Államtitkárság, 2020. szeptember 28. 15:51 Idén 4 intézménynek ítélték oda kiemelkedő múzeumpedagógiai programjáért a Múzeumpedagógiai Nívódíjat, a győzteseket hétfőn, a 18. Országos Múzeumpedagógiai Évnyitón hirdették ki a Szépművészeti Múzeumban. Megkezdődött A színház mindenkié?! című érzékenyítő workshop Emberi Erőforrások Minisztériuma, Kultúráért Felelős Államtitkárság, 2020. szeptember 21. 12:50 Megkezdődött A színház mindenkié?! című érzékenyítő workshop hétfőn a budapesti József Attila Színházban. A kulturális ágazat védi dolgozóit és óvja nézőit a járvány második hullámában is Emberi Erőforrások Minisztériuma, Kultúráért Felelős Államtitkárság, 2020. szeptember 8. 12:55 A koronavírus-járvány második hullámának megállításában, a járvány ütemének lassításában minden ágazatra felelősség hárul. A hazai kulturális szcéna szereplői számtalan intézkedéssel segítették és segítik a jövőben is, hogy megvédjék dolgozóikat és megóvják nézőiket a járványveszélyben.
Rólunk 2020. október 06. Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Az Országgyűlés az 1993. évi XXIII. törvénnyel létrehozta a Nemzeti Kulturális Alapot (továbbiakban: Alap), melynek kezelését a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztálya látta el 1996. szeptember 30-ig. Az Országgyűlés az 1996. évi XXIX. törvényben akként rendelkezett, hogy az Alapot a Művelődési és Közoktatási Minisztérium felügyelete alá tartozó, önálló költségvetési szerv, a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága kezelje. A Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága ezen feladatát 2016. december 31-ig látta el. A központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint egyes költségvetési szervek feladatainak átadásáról szóló 1312/2016. (VI. 13. ) Korm. határozat értelmében a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 2016. december 31-én megszűnt, jogutódja az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (továbbiakban: EMET). Az EMET alaptevékenységi körébe tartozik 2017. január 1-től az Alap előirányzatainak kezelése, továbbá az NKA Bizottsága, illetve szakmai kollégiumainak tevékenységével összefüggő feladatok elvégzése, a pályázati rendszer működtetése, valamint az EMMI költségvetési fejezethez tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok terhére, pályázat útján biztosított támogatásokkal kapcsolatos feladatoknak az Emberi Erőforrás Minisztériuma által meghatározott része.
Nyitrai Imre elmondása szerint a koncepció célja az volt, hogy növeljék a szociálpolitikai beavatkozások hatékonyságát, mivel annak elkészítésekor nem kevesebb, mint 147 különféle segély létezett a rendszerben. "A segélyekről sohasem beszélünk, pedig mit sem érnek, ha nem gondoljuk át az egész szociálpolitikai ellátórendszert" – jelentette ki a szakember. A volt államtitkár tervezetében hangsúlyos szerepet kapott volna a magáncsőd bevezetése is, illetve az, hogy a legszegényebbeket segítsék az adósságcsapda elkerülésében, többek között az előre fizetős szolgáltatások igénybevételének bátorításával. A következő előadó a Hatok munkacsoport tagja, Kósa Eszter szociálpolitikus volt, aki a garantált minimumjövedelemről és az ehhez kapcsolódó, a csoport által kidolgozott szociálpolitikai javaslatokról beszélt. Elmondása szerint a szociológusokból és szociálpolitikusokból álló csoportot többek között a szegénység generációk közötti átöröklődésének megakadályozása és az egyre növekvő társadalmi egyenlőtlenségek sarkallták arra, hogy saját koncepciót dolgozzon ki.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának Szociálpolitika Tanszéke és a Szociális tanulmányok Szakos Hallgatók Érdekképviselete közösen szervezett konferenciát március 20-án " ALAP-jövedelem feltétel nélkül " címmel, amelyen három szociálpolitikai javaslatcsomagot vitattak meg részletesen. A moderátor Lakner Zoltán, a Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék munkatársa volt. Az első előadást Nyitrai Imre, a korábbi Nemzeti Erőforrás Minisztérium egykori szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkára tartotta, aki az általa kidolgozott Nemzeti Szociálpolitikai Koncepcióról beszélt. Nyitrai javaslata szerint a garantált alapjövedelem feltételekhez kötődött volna, jövedelemvizsgálat után csakis a legszegényebbek kaphatták volna meg, összege pedig alapból igen alacsony, mindössze 10–12 ezer forint lett volna. Ehhez jöttek volna még hozzá például az élethelyzethez kacsolódó és kiadáskompenzáló támogatások, illetve az eseti krízissegélyek. Nyitrai Imre koncepciójában a rászorulókat menedzserek segítették volna, azoknak pedig, akik jogosultak erre, szociális számlán vezették volna a pontos összegeket az átláthatóság érdekében.
A katánál azonban az iparűzési adó is tételessé tehető, ehhez azonban külön be kell erre jelentkezni az önkormányzatnál. Minden évben február 15-ig lehet ezt megtenni, tehát az idén keddig lehet élni vele. Ha egy katás a tételes iparűzési adót választja, akkor ennek adóalapja automatikusan 2, 5 millió forint lesz. Kata ipa választás film. Ha tehát a működésnek helyet adó településen az általában alkalmazott 2 százalék az iparűzési adó, akkor 50 ezer forintot kell fizetnie a bevételétől függetlenül. Ha ezt összehasonlítjuk a kata bevételi határán, 12 millió forintnál fizetendő 240 ezer forintos iparűzési adóval, a különbség 190 ezer forint. (Természetesen ez a maximum, a megtakarítás összege attól függ, hogy mennyi lesz a katás bevétele, adóalapja). A százalékos adó csak 2, 5 millió forint alatt éri meg jobban. A koronavírus-járvány miatt korábban bevezetett HIPA-könnyítés 2022-ben is érvényes, így még tovább csökkenthető a fizetendő összeg. Az átalányadót választó katásoknak ráadásul nem is kell nyilatkozniuk külön ennek a kedvezménynek az igénybevételéhez.
A katáról részletes leírást itt, elemzést itt, az új adóról szóló törvényt pedig itt találja. Kapcsolódó cikkek 2022. április 5. MI munkacsoport alakult a NAV-nál A NAV újonnan megalakult Mesterséges Intelligencia Munkacsoportja (MIMCS) az adóhivatal egyedülálló adatvagyonára épülő kutatásokat végez a jövőben – közölte a NAV. 2022. április 4. KATA-Ipa választás - EGYÉB ADÓK témájú gyorskérdések. Céges kerékpárjuttatás adózása (II. rész) Társasági adó 2022. január 1-jétől a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv. ) rendszerébe is kedvező szabályokat iktatott be a jogalkotó a céges kerékpár juttatásához kapcsolódóan. A vállalkozási tevékenység érdekében felmerültként elismert költségek közé bekerült ugyanis az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint […]
Ha kétmillió forintot igényel 72 hónapra, akkor egy kedvező kölcsön kiválasztásával akár félmillió forintot is spórolhat a hitel teljes futamideje alatt. Ide kattintva szabadon kalkulálhat, akár magasabb összegre vagy rövidebb futamidőre is összehasonlíthatja az ajánlatokat. Ha meglévő hitelét rendezné egy adósságrendező személyi kölcsönnel, akkor kattintson ide, ha pedig autóvásáráshoz keres kölcsönt, akkor pedig ide!
Ez alatt ugyanis olcsóbb a "80%-os" módszer, felette viszont olcsóbb a 2, 5 milliós adóalap. A bejegyzés címkéi kata, helyi adó