Az esetleges hibákért, elírásokért az Árukereső nem felel.
A böngészés folytatásával hozzájárulsz a sütik használatához.
Szent Márton legendája ovisoknak – Itt megtalálod! Hamarosan itt van Márton nap, amikor sok helyen rendeznek kisebb-nagyobb rendezvényeket, lampionos felvonulásokat. Ilyenkor sok-sok libás dekorációt készítünk, libás énekeket énekelünk, és libás mondókákat mondogatunk. De hogyan is kapcsolódik a liba Márton naphoz? Megtudod, ha elolvasod az alábbi történetet: Szent Márton története óvodásoknak képekkel. A kisgyerekeknek akkor érdekes egy történet, ha az "ő nyelvükön", vagyis számukra érthetően, meseszerűen mondjuk el. Ha a hozzá tartozó képeket kiszínezitek, még érdekesebb lesz számukra a mesélés. Valamikor réges régen élt egyszer egy kisfiú, akit úgy hívtak, Márton. Márton édesapja katona volt. Amikor a kisfiú nagyobbacska lett, ő is szeretett volna katona lenni és jelentkezett a római hadseregbe. Sisakban, páncélban, lóháton ülve kardozott bátran a csatákban. Bátorsága mellett jószívű is volt, ezért katonatársai megszerették őt. Egy napon egy város felé lovagoltak és az út szélén egyszer csak megláttak egy koldust.
Ám egyikük sem merte megkérdezni, honnan van Márton arcán ez a tiszta fény.
Kosztolányi: "Móricz Zsigmond szememben ma is a Hét krajcár írója. Ez a hét krajcár, mellyel elindult, jelkép: az ő öröksége. Mindegyik krajcár jellemző írói elhivatottságára. Néhányat a gépfiókban lelt, a munka oltárszekrényében, egyet valahol elrejtve az üveges almáriom belső zugában, ahol a múlt emlékeit, az ereklyéket őrzik, kettőt az édesapjánál és édesanyjánál, az őseinél, akiktől származik, s az utolsót, a legértékesebbet egy koldustól kapta, egy magyar koldustól, aki poros országútjainkon reménytelenül ballag, a szenvedők szenvedőjétől, akinek cserébe érte, ezért az egy krajcárért, mindörökre odaadta szívét és szavát. Idők során sokat gondolkodtam erről. A csodálatos mese jelentősége folyton-folyvást nőtt. Az az ütött-kopott szoba, melyben megtörtént, egyre szélesedett, tágult, mélyült, s most úgy rémlik, már akkora, mint ez az ország, és az a halovány anya, aki mártírmosollyal figyeli fiát, a játszót és harcolót, a tréfázót és élőt, őt, aki kincset keres ott, ahol oly kevés a kincs, mindnyájunk közös édesanyja. "