Ez azért lehet, mert a magyar lakosság csaknem egyharmada eredményesen küzdött meg a járványhelyzet okozta nehézségekkel. A lakosság szintén harmadánál ugyanakkor jelentős boldogságszint-csökkenésre utaló válaszokat regisztráltak - írták. A tesztet kitöltők mintegy 35 százaléka a globális boldogságszint fenntartásáról és növekedéséről számolt be. A kitöltők szintén 35 százaléka viszont a mentális állapotszintjének, az érzelmi, szociális, pszichológiai és spirituális jóllétnek romlását jelezte - olvasható a közleményben. Címlapkép: Getty Images NEKED AJÁNLJUK Na, vajon Budapest hanyadik a listán? A nők boldogabbak lennének? Magyarország városai lakosság szerint videa. Akad persze olyan település is, ahol bejött az élet. A legboldogabb magyarok (itthon) Szombathelyen élnek. Tatabánya Magyarország legboldogabb városa, Salgótarján a sor végén kullog. Nem véletlenül április a legbolondabb hónap. Lehet, elsőre mulatságosan hat, de a takarítógépet is takarítani kell. 10 óra 30 perckor egy szavazó és a fűtő jelezte a Szavazatszámláló Bizottság felé, hogy a padlás felől füstöt észlelnek A részvételi adatok megoszlása megyénként elég változatos.
Csupán a lakosság 21%-a érzi úgy – ha minden anyagi feltétel adott lenne –, hogy hajlandó lenne otthonról elindulni és repülőre ülni azért, hogy egy hosszú hétvégére elutazzon valamelyik európai várost megnézni. A kutatásban résztvevők közül sokakkal előfordult már, hogy minden cél nélkül, csak úgy sétálni indultak saját városukban: a lakosságnak mindössze 9%-a nyilatkozta, hogy soha nem fordult elő ilyen vele, míg 26%-a legalább hetente egyszer sétálgat céltalanul. Válaszaik alapján ennek az az oka, hogy szeretnek szabadlevegőn lenni, mozogni kicsit, gondolkodni, vagy éppen nem gondolni semmire. Azok körében, akik nem csinálnak ilyesmit, 47% mondta, hogy a céltalan utcai sétálgatás gondolata sem merült fel soha benne, és 24% szerint ez kimondottan értelmetlen tevékenység. A 18-65 éves magyar lakosság demográfiai összetételéhez képest a legalább heti egyszer sétálók között felülreprezentáltak a 30-39 évesek és a Budapesten élők. Magyarország városai lakosság szerint budapest. Azok körében pedig, akik soha nem szoktak sétálgatni, nagyobb arányban vannak 40-49 évesek, alapfokú végzettségűek, és falun élők.
Ez utóbbi az élet teljes szélességét átfogó, az élet egészére kiterjedő tanulásként értelmezhető, és a tanulásnak egy újabb, eddig ritkábban szóba került dimenzióját jelenti. Ez a modell jól leírható egy kétdimenziós keretrendszerben. 4 Az egész életre kiterjedő tanulás Míg a lifelong learning az idő-dimenzió mentén helyezi el a tanulás folyamatát, addig a lifewide learning a tanulást minden életterületre és élethelyzetre kiterjedő, horizontális jellegét helyezi előtérbe. A függőleges tengely mentén haladva az egyén életciklusának különböző, egymást időben követő tanulási folyamatai következnek egymásra. Ez az élethosszig tartó tanulás, az egész életre kiterjedő tanulás vertikális dimenziója. A vízszintes tengely pedig a különböző kontextusokat, helyeket és helyzeteket jelenti, amelyekben az adott időpillanatban a tanulás éppen történik. Ez a horizontális dimenzió az élet minden területét átfogó tanulás. Az egész életre kiterjedő tanulás = az élethosszig tartó tanulás (LLL) + az élet minden területét átfogó tanulás (LWL).
Az eredmények igazolták, hogy a legtöbb felsőoktatási intézményben a Lifelong Learning irányelv befogadása megvalósult, de a redszer, a modell "Tudásháromszög" kiépítése még hiányzik. A Tudásháromszög alapelve az, hogy szinergiát alakítson ki a kutatás, oktatás és innováció között. Ez megkívánja a köz- és privát szféra szervezetei közötti együttműködést és ebből következően a megnövekedett kooperáció a résztvevők közötti kölcsönös megértést és több kommunikációt igényel. Nyilvánvalóvá vált, hogy a különböző szereplők (egyetem, vállalkozások és közszféra) közötti együttműködést növelni kell, annak érdekében, hogy új innovációk és új ötletek jöhessenek létre. A közös célok éppolyan fontosak, mint a félreérthető fogalmak, pl. "innováció" egyértelműsítése. A közös célok, a közös nyelv és a közös gondolkodás a Tudásháromszög és az innováció alapkövei. Ezért van olyan nagy jelentősége a párbeszédnek, mivel az elősegíti a megértést és a félreértés elkerülését. A közös célok lényegesek a hatékony innováció eléréséhez.
A lifelong learning, azaz az egész életen át tartó tanulás "Minden, életünk során folytatott olyan tanulási tevékenység, melyet a tudás, a készségek és kompetenciák fejlesztésének céljával folytatunk egyéni, állampolgári/civil, társadalmi és/vagy foglalkoztatási perspektívában. " [1] [ halott link] Ez azt jelenti, hogy a lifelong learning fogalma magában foglal minden tanulást, művelődést, ismeret- és tapasztalatszerzést, amely az óvodás kortól a felsőoktatáson át egészen életünk végéig történik. Célja alapvetően a kulcskompetenciák és alapkészségek, képességek kialakítására, megszerzésére irányul az együttműködés készségének elsajátítása, fejlesztése mellett. [1] Kulcskompetenciák az Európa Tanács meghatározása szerint [ szerkesztés] anyanyelven történő kommunikáció; idegen nyelven folytatott kommunikáció; matematikai kompetencia és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén; digitális kompetencia; a tanulás elsajátítása; szociális és állampolgári kompetenciák; kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia; kulturális tudatosság és kifejezőkészség.
02. 01 - 2009. 03. 31 Kutatócsoport tagjai: Dr. habil. Noszkay Erzsébet Dr. Bencsik Andrea Szalai Piroska Dr. Paksi Piroska Varga Zsolt A kutatás részei: Seconder kutatás 15 interjú cégvezetőkkel, humán erőforrás fejlesztési igazgatókkal 500 fős internetes (CAWI) kérdőív 500 fős kérdezőbiztosos kikérdezés 2 3 A női munkavállalás és a lifelong learning kapcsolata Top-line lekérdezés időpontja: 2009. március 19. Értékelhető kérdőívek száma: 351 on-line kérdőív 150 papír alapú kérdőív On-line adatfelvevő: On-line kérdőív promóciója: Több, mint 50 portálon és 17 hírlevél listán történt (7720 db Google találat zárt kereséssel a kutatásra) A kutatás záró tanulmányának tervezett megjelenése: 2009. nyár vége – ősz 3 4 A női munkavállalás és a lifelong learning kapcsolata Kutatás célja: – A női munkavállalók körét bővítő tanulási típusok feltárása. – A kutatással fel kívánjuk tárni, hogy mely kompetenciák, azok egymásra épülése és fejlesztése segíti leginkább a nők munkába állását és a munkában maradását Megkérdezendők köre: 1.
A tanulás döntő szakasza a felnőttkorra helyeződik át, ebből adódóan az emberi erőforrásokba történő legfontosabb beruházást a felnőttkori tanulás, a felnőttképzés jelentheti. Az UNESCO 1997. évi hamburgi V. Nemzetközi Felnőttoktatási Konferenciájának záró dokumentuma így fogalmazta meg a felnőttoktatás fogalmát: "A felnőttoktatás jelenti azoknak a tanulási folyamatoknak az összességét, legyenek azok iskolarendszerűek, vagy mások, amelyek által az emberek- akiket felnőttnek tekint az a társadalom, amelyhez tartoznak- fejlesztik képességeiket, gazdagítják tudásukat, magasabb szintre emelik szakmai, technikai képzettségüket, vagy amely által új irányba fordulnak, hogy egyéni és társadalmi szükségleteiket kielégítsék. " Nem csak az iskolarendszerű oktatást nevezhetjük felnőttoktatásnak, ide tartozhat az iskolarendszeren kívüli, a non-formális és az informális tanulás is, minden elméleti és gyakorlati tanulás, amihez a mai társadalomban hozzáférhetünk. Ezen hozzáférhetőség érvényesülését mindenki számára a saját adottságai, a jogi keretek és az objektív feltételek szerint biztosítani kell, különös tekintettel a támogatásra szorulókra.