Télen rendelkezésére állnak a könnyű, közepes és nehéz fokozatú sípályák. A Veresvirág vagy Gyergyócsomafalva 2 sípálya magas nehézségi fokozatú és 980 m hosszú. Az indulási magasság 1. 150 m, az érkezési pedig 950 m, a szintkülönbség 200 m. Madarasi Hargita - Hargita megye - Erdély - Kárpátmedence - Románia. A Gyergyócsomafalva 2 sípálya sífelvonóval van ellátva. Egy másik sípálya a Csata-vészi vagy Gyergyócsomafalva 1, amely közepes nehézségi fokozatú, ugyanakkor éjszakai világítással és sífelvonóval van ellátva. A pálya hosszúsága 580 m, az indulási magasság 925 m, az érkezési magasság 835 m, a szintkülönbség 90 m. A Bucsin-i sípálya Gyergyócsomafalvától 25 km-re található, Parajd és Gyergyószentmiklós között. Hossza 1149 m, sífelvonóval van ellátva és közepes nehézségi fokozatú. Gyergyócsomafalva ideális kiindulópont lehet Hargita megye, Székelyföld számos turisztikai látványosságai felé. Kisebb csoportoknak mikrobuszt biztosítunk a Gyilkos-tó, Békás-szoros, Lázár kastély, Súgó-barlanghoz való kirándulásokhoz. Gyergyócsomafalván római-katolikus plébánia (építve 1878-ban) Kossuth Lajos szobor (a marosvásárhelyi, 1921-ben tönkretett, Köllő Miklós által készített eredeti szobor pontos másolata) Borsos Miklós Emlékház (felavatva 2002-ben) székely házak és kapuk (Gyergyócsomafalvára jellemző formák és motívumok) Délhegy-tető (1659 m) a Nagy-Somlyó-patak völgye és Várköve A környéken Gyergyószentmiklós – 11 km Gyilkos-tó, Békás-szoros – 34 km Gyergyóalfalu (XIII.
Ez a mészkő tette lehetővé azt is, hogy számtalan természeti látnivaló gazdagítja, az ide látogatót hatalmas sziklák, szorosok, hasadékok, búvópatakok, barlangok fogadják. A Bihar-hegység után a második leggazdagabb terület karsztjelenségekben. 7. Vörös-Árok A Vörös-árok A Vörös-árok (Râpa Roșie) egy érdekes és gyönyörű természeti képződmény Szászsebes városától 3 km-re északkeletre. Szélessége 800 m, magassága 80–100 méter, területe 25 ha. A vörös színű szakadékot erózió formálta: a domboldalból suvadással jött létre. A sziklaalakzatok természetesen faragott, nagyon szokatlan formájú oszlopokkal, tornyokkal és piramisokkal tűzdelt látképet ad, amelyeket az esővíz eróziója évszázadok munkája alatt formálta. A kavics, kvarc homok és homokkő egymás utáni lerakódásai jól megfigyelhető. Harghita megye latnivalok bai. Mindegyik vöröses színű. 8. Szeles-vízesés A Szeles-vízesés A Cserna völgyében rengeteg vízesésre és szurdokra bukkanhatunk. A leglátványosabbak közé tartozik a Szeles-vízesés (Cascada Vânturătoarea). Jó félórás erdei kapaszkodó árán hirtelen gyönyörű látvány tárul elénk: két egymásra szinte merőleges, meredek sziklafal találkozásánál hatalmas vízesés zúg lefelé.
Nagyszerű kirándulóhely, de csak akkor lehet könnyen végigjárni, ha száraz az idő és alacsony a patak vízállása. 3. Pádis-fennsík A Pádis-fennsík Az 1300 méteres átlagmagasságú Pádis-fennsík a Bihar-hegység közepén helyezkedik el. Nemcsak Erdély, hanem az egész Kárpát-medence ékessége. Pádis jellegzetes karsztvidék, ahol megtaláljuk a karszthegységek összes formakincsét a hatalmas barlangoktól, sőt jégbarlangoktól kezdve a mészkőszurdokokon, víznyelőkön és zsombolyokon keresztül a bővizű forrásokig. A hegységet fenyőerdők borítják, amik a vadregényes karsztformákkal együtt lenyűgöző és mesebeli hangulatot kölcsönöznek a vidéknek. Április közepén, május elején érdemes a fennsíkra ellátogatni, amikor a krókuszok (sáfrányok) virágoznak. Harghita megye latnivalok 2. 4. Szuru-vízesések A Szuru vízesések A Szuru vízeséseket a Fogarasi-havasok észak-nyugati részén találjuk a 2113 méter magasan fekvő Szuru csúcs alatt. A vízeséseket 1000 méternél találjuk. Megközelítésük közepesen nehéz és jelzett turistaút is vezet oda a közeli településről, Oltfelsősebesről.
Falutól északra, a Deságdombján lévő Zete vára régészeti rezervátum. Zetelaka ősi telepe a mai belterülettől északra, a Csellő (Cselle) nevű dűlő területén feküdt, ahonnan a tatár csapatok jövetelekor elmenekültek a Küküllő és a Sikaszó összefolyása védte Kerekdomb nevű helyre. A hagyomány szerint a tatárok feldulták az ősi falut, cask két malomház maradt meg. Látnivalók: Római Katolikus Templom 1912-14-ben épült. Turisztikai látnivalók | Székely Panzió és Vendéglő. Ez a vidék legnagyobb katolikus temploma. A toronyban gótikus töredéket, egy darabokra tort 71 cm átméröjű kő körablakot őriznek, középen négykaréjos nyílá és a barokk főoltár a középkori templomból került az új templomba. A székelykapuk sokasága, a színes népviselet és a székely konyha jelntős turisztikai vonzerőt képviselnek. Határnak természeti látnivalóit bő választékban tárja a látogatók elé: Zetevára, Deság, Zetevárajlai víztározó, Sikaszó, Székelyvarság, Libán-tető, Ivó völgye, Madarasi Hargita, Tizenhétfalusi havasok. Zetlaka tartozéktelepülésein és a völgyekben ma a hétvégi pihenőházak sokasága fogadja a látogatókat.
Ezzel is magyarázható, hogy a korondiak a kezdet kezdetétől elsősorban használati edényeket készítettek: puliszka főzőt, fuszulykás fazekat, káposzta főző fazekat, stb tárgyakat készítettek. További olvasnivalók Erdélyről Berethalom, a mesés középkori falu Erdélyben Vajdahunyadi vár, Erdély legimpozánsabb vára Barcánfalva kolostora Erdélyben
rendelet rendelkezéseinek figyelembevételével, a köziratok kezelésének szakmai irányításáért felelős miniszter és a Magyar Nemzeti Levéltár egyetértésével a Rendőrség Iratkezelési Szabályzatáról szóló 59/2008.... A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala elnökének 3/2015. ) KEKKH utasítása a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Iratkezelési Szabályzatáról "A jogalkotásról szóló 2010. § (4) bekezdés c) pontjában és a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 29/2014. 31. ) BM utasítás 43. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. törvény (a továbbiakban: Ltv. 272/2020. (VI. 12.) Korm. rendelet - Nemzeti Jogszabálytár. ) 10. § (1) bekezdése, valamint a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. rendelet rendelkezéseinek figyelembevételével – a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára... A Miniszterelnökséget vezető miniszter 13/2015.
A magyar kormányzati rendszer iratkezelése a 20. században "Magyarországon a hivatalos iratok kezelése, iktatása, nyilvántartása és irattározása hosszú fejlődéseredményeként alakult ki, és sok változáson ment keresztül. A végrehajtott ügyiratkezelési reformok szinte mindig együtt jártak a politikai rendszer változásaival, ami sok esetben az iratkezelés teljes átalakítását hozta magával. E reformok mindig egy korszerűbb, gyorsabb és hatékonyabb közigazgatás létrehozását célozták, hiszen a korábbi iktatási, irattározási módok már nem feleltek meg a változó követelményeknek... " Forrás: A magyar kormányzati rendszer iratkezelése a 20. században; Kocsis Piroska; Dialóg Campus Kiadó; 2017 (PDF) Részletek Módosul a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29. ) Korm. rendelet Forrás: 137/2019. (VI. 11. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. rendelet módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005.
határozat Az iparterület fejlesztését szolgáló önkormányzati támogatásról 3259 1272/2020. határozat A 20142020 közötti időszakra szóló Országos Hulladékgazdálkodási Terv hulladék behozatallal kapcsolatos felülvizsgálatáról és kiegészítéséről 3261 1273/2020. határozat Egyes fejezetek közötti és fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosításokról, kötelezettségvállalás engedélyezéséről, valamint egyes kormányhatározatok módosításáról 1274/2020. határozat A Nyíregyháza város külterületén fekvő földrészletek beruházási célterületté nyilvánításáról 3269 1275/2020. határozat A fővárosi és megyei kormányhivatalok iratanyagainak központosított tárolása és megőrzése forrásigényének meghatározása érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1181/2020. (IV. 24. határozat módosításáról 1276/2020. határozat A Magyarország Kormánya és Bosznia-Hercegovina Minisztertanácsa között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról 3270