(Az érvényesség első napja +99 nap, + 1 hónap, illetve +14 nap) A Budapest-bérlettel rendelkező utas díjfizetés nélkül utazhat a főváros közigazgatási területén belül a BKK Zrt., a VOLÁNBUSZ Zrt. és a MÁV-START Zrt. kijelölt járatain. A Budapest-bérlet nem érvényes az EN, EC, rj, IC, ICR, IP és Expressz vonatokon (kivéve a helybiztosítás nélküli kocsikkal is közlekedő IC-ken). A Budapest-bérlet kizárólag 2. kocsiosztályon érvényes. Az 1. kocsiosztály igénybevétele esetén az utasnak a budapesti helyi forgalomban érvényes kilométer-távolságok alapján teljesárú 2-1. kocsiosztály-különbözeti jegyet kell kiadni. A Budapest-bérlethez kiadott 2. Jegyvásárlás | MÁV-csoport. -1. kocsiosztály-különbözeti jeggyel az utazást az érvényesség első napján be kell fejezni. A Budapest bérlet a gyorsvonati pótjegy köteles vonatok esetén a felár megváltása alól nem mentesít. A Budapest-bérlet hosszabb út részbeni fedezésére csak a BKSZ területén belül használható fel, ilyen esetben a vasút BKSZ csatlakozó menetjegyet vagy bérletet szolgáltat ki.
Amennyiben Ön nem rendelkezik bankkártyával és nincs megfelelő aprópénze, illetve ha a jegypénztáros vagy a jegyvizsgáló nem tud visszaadni, a vasúttársaság a fennmaradt tartozásáról igazolást ad. Ezzel párhuzamosan feljegyzi az Ön által megadott címet, ahová a visszajáró pénzt a menetjegyváltástól számított 5 naptári napon belül a vasúttársaság megküldi. Nem. A menettérti jeggyel, ha a visszautazás megkezdődött, az a menetjegy odaútra érvényét veszti. Először mindig az odaúti jeggyel kell utazni. A visszaúti jegy csak az oda úti jegy felmutatása mellett érvényes. MÁV-START pénztárak - Jegy és bérlet. A vonatpótló buszos vágányzári menetrend idején alkalmazzuk, mivel a buszok helyszámot nem tartalmaznak. A helybiztosítás nélküli pótjegyekből nem értékesítünk többet, mint amennyi hely az adott vasúti járműben rendelkezésre áll, vagyis az ülőhely továbbra is ugyanúgy garantált, mint akkor, amikor a jegyen konkrét helyszám is szerepel. A menetjegyek érvénytartamának kezdete: a vásárlás napjával kezdődő nap 00:00, vagy legfeljebb 100 km-es utazási távolságnál az utas döntése szerinti Az automata számlát csak előzetesen regisztrált számlázási adattal tud kiállítani.
Felhasználási terület a napijegyek érvénytartamán belül (térképes szemléltető ábra a táblázat alatt található) szolgáltató szakasz MÁV-HÉV Zrt. közforgalmú vonatain, az alábbi vasútvonal zárójelben megjelölt szakaszán H6 vonal (Millenniumtelep – Dunaharaszti külső) VOLÁNBUSZ Zrt.
(V. 12. ) ndelet intézkedik.
(Részlet a Pragmatica Sanctiót beiktató 1723/II. törvénycikkből) 1713. április 19-én hirdette ki Bécsben III. Károly magyar király (ur. 1711-1740) a Pragmatica Sanctiót, mely lehetővé tette a nőági örökösödést a Habsburg-ház számára. A családi törvény értelmében Károly halálával elsőszülött leánya, Mária Terézia (ur. 1740-1780) szerezte meg a birodalom koronáit, a császár-király azonban nem tudta megakadályozni, hogy 1740 után a környező hatalmak kísérletet tegyenek a Habsburg államalakulat szétszabdalására. A pragmatica sanctio kifejezés magyar nyelven "gyakorlati rendelkezést" jelent; többnyire olyan királyi rendeleteket neveztek így, melyek kiemelten fontos államügyek kapcsán születtek. Ezt a nevet viselte például VII. Károly francia király (ur. 1422-1461) 1438. évi rendelkezése, mely korlátozta a pápa befolyását a francia egyház felett, és "pragmatica sanctio" volt V. Károly német-római császár (ur. 1519-1556) 1549-es rendelete is, mely a tizenhat németalföldi tartományt különálló entitássá nyilvánította a birodalomban.
Orbán pápa megfosztotta Nápolyi Johannát az uralmától, aki évtizedekkel korábban Károly ellenszegülő apját bebörtönözte. Édes volt a bosszú: a pápa fegyveres segítséget kért a magyar királytól, Lajostól, aki katonái révén megszerezte a nápolyi trónt Károlynak. A gyám, Nagy Lajos király 1382-ben bekövetkezett halálával tovább tágult a horizont az akkor már III. Károly néven uralkodó nápolyi király előtt. Lajos királyunknak ugyanis nem volt fiúutóda, így lánya, a kiskorú Mária helyett a királyné, Lajos özvegye, Erzsébet uralkodott. A főurak nem nagyon szívlelték a nőuralmat, és a leendő király személye kapcsán három párt is a színre lépett. Abban egyetértettek, hogy Máriát ki kell házasítani, és a jövendőbeli lesz a magyar király. A kérdés csak az volt, hogy ki legyen a vőlegény. Az egyik főúri liga Luxemburgi Zsigmond brandenburgi őrgróf mellett tette le a voksát, a másik párt a francia király öccsét támogatta, a délvidéki urak, akik jó emlékeket őriztek Károlyról annak horvátországi kormányzósága alatt, a nápolyi királyt szerették volna a magyar trónon látni és követeket küldtek Nápolyba.
Hadsereg élén tért vissza menyasszonyáért a hoppon maradt vőlegény A középkori magyar történelem nagy dinasztiái, az Árpád-ház, az Anjouk, a Jagellók és a Hunyadiak korában egyetlen kivételt leszámítva, mindig csak férfiak ültek a Magyar Királyság trónusán. Nem csak a hazai, hanem az egyetemes históriában is a férfiuralom dominált, ám időnként akadtak híres kivételek, gondoljunk csak például Kleopátrára, Zénóbiára, vagy a korai újkor egyik legsikeresebb királynőjére, angliai I. Erzsébetre, akik nem egyszer az "erősebb" nemet megszégyenítő rátermettséggel kormányozták országukat, vagy birodalmukat. A magyar történelemben az államalapítás után több mint három és fél évszázadnak kellett eltelnie a korronás... Tudja-e, hogy ki volt a magyar történelem igazi pünkösdi királya? A legrövidebb ideig uralkodó királyunk mindössze 24 napot ült a magyar trónon. II. Károly, Nagy Lajos király gyámfia, akit rövid uralkodása miatt méltán emlegetnek a magyar történelem pünkösdi királyaként, udvari összeesküvés, illetve merénylet áldozata lett.
A lényeg viszont, hogy 1360-ra Károly maradt az Anjou-ház egyetlen még élő férfitagja, gyakorlatilag Johanna királynő (1343–1381) túszaként. 1365-ben azonban I. (Nagy) Lajos királyunk (1342–1382) magához vette egy bonyolult diplomáciai tranzakció eredményeként. Talán azért, mert akkor még nem volt örököse, és rokonai is mind elhaltak, így Károlyban egy lehetséges utódot látott. A fiú ugyan kistermetű és vörös hajú volt, mégis megnyerő külsejű, nagyon művelt és jómodorú, még a hadtudományokhoz is értett. Feleséget is kerítettek neki 1370-ben. Elsőfokú unokatestvérét, a nála jóval idősebb Durazzói Margitot (a lehetséges vérfertőzés ellenére a pápa könnyedén diszpenzációt adott) vette el. Az ifjú pár Magyarországon telepedett le, és Károly egész magasra vitte annak ellenére, hogy Lajosnak gyors egymásutánban három lánya is született, így rokona kikerült a lehetséges örökösök sorából. Először Szlavónia (1371–72), majd Horvátország és Dalmácia (1372–74, és 1376) kormányzója lett hercegi rangban.
Ekkor épített ki nagyon jó kapcsolatokat a délvidéki főurakkal. Közben Johanna királynő is bajban volt Nápolyban, mert sehogy sem sikerült örököst összehoznia (addigra már ötödször ment férjhez! ). Ezért dönthetett úgy Károly, hogy családjával hazatér Itáliába, hátha ott nagyobb eséllyel juthat egy trónhoz. Ez idő alatt három gyermeke született: Mária, Johanna és László. Az utóbbi kettő később megszerezte Nápoly koronáját is. A fordulatot életében a nagy nyugati egyházszakadás hozta 1378-ban, amikor is hirtelen két pápa lett (egy Avignonban, egy Rómában), és Johanna királynő az avignonit támogatta. Erre a római (egyeztetve Nagy Lajossal) Károlyt helyezte a nápolyi trónra, akit Rómában 1381 júliusában királlyá is koronáztak. A magyar seregekkel megtámogatott újdonsült uralkodó benyomult megszerzendő királyságába, és legyőzte rokonát. Johannát börtönbe vetették, majd (hogy természetes halálnak tűnjön) 1382-ben két matrac között megfojtották. A Nápolyban III. Károlyként (1381–1386) trónra kerülő uralkodó azonban hamarosan összerúgta a port legfőbb támaszával, a római pápával, aki ezért kiátkozta.
A Castel Nouvo, a középkori királyi várkastély Nápolyban Forrás: Controluce/AFP/Mario Laporta Károly sokat töprengett, egyrészt a Lajosnak tett eskü, másrészt felesége, Durazzói Margit tiltakozása miatt, aki féltette férjét a zűrzavaros magyarországi helyzettől, valamint egy esetleges merénylettől, mivel az apja is merénylet áldozata lett. Durazzói Margit márvány domborművön. Margit nagyon féltette férjét a magyar tróntól Forrás: Wikimedia Commons Őt egyébként Nagy Lajos ölette meg, amiért az meggyilkoltatta Lajos király testvérét, Andrást. Margit emiatt szívből gyűlölte a magyarokat, és a sors sajátos fintoraként, végül neki lett igaza. Bortányba fullad a koronázási szertartás Az olaszoknál a békés (della pace) jelzővel illetett Károlyt azzal bíztatták a tanácsadói, hogy ne aggódjon az eskü miatt, mert úgymond, "az egész nemzet azt kívánja", hogy fogadja el a magyar koronát. Nagy Lajos legyőzi a török sereget. A lovagkirály halála előtt megeskette unokaöccsét, hogy lemond mindenféle trónkövetelésről a magyar koronát tekintve Forrás: Wikimedia Commons Végül hosszas hezitálás után Károly visszajött Magyarországra, ahol 1385. december 31-én az ősi koronázó városban, Székesfehérvárott, Dömötör esztergomi érsek a fejére helyezte a Szent Koronát.