Friss hírek Tovább Rovatainkból ajánljuk 2022. április. 01. 11:30 Para-Kovács Imre A Covid-járvány és az orosz–ukrán háború lehetőséget kínált, hogy tényleges helyzetben is bizonyítsa a kormány és a kormányfő... 2022. 15:45 HVG360 A magyar választás több mint rutinszavazás egy kicsiny országban, a földrész közepén, mert a magyar miniszterelnököt sok európai és... 2022. 16:28 Mindeközben az agrártárca álláspontja is az, hogy szerencsésebb lenne, ha valódi termelőkkel egyeztetnének a baromfiágazat ügyeiről. 2022. 10:33 A svájci Ken Pillonel ezúttal egy Samsung Galaxy A51-est módosított, hogy az Apple töltőkábelével is fel lehessen tölteni az eszközt. 2022. Irodalmi nobel díj 2021 conference. 15:30 Kovács Gábor Pénzügyileg egyre versenyképesebbek az autómegosztó szolgáltatások a saját autó használatával szemben. Egyelőre nem látszik, hogy sokan...
Felsőoktatás Eduline/MTI 2021. október. 04. 11:49 Nem Karikó Katalin kapta az idei orvosi Nobel-díjat Elolvasom A hőmérséklet és az érintés érzékeléséért felelős receptorok felfedezéséért két tudós, az amerikai David Julius és az Egyesült Államokban élő, libanoni születésű Ardem Patapoutian kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.
A fizikai és a kémiai díjat a Svéd Tudományos Akadémia, az élettani, illetve orvostudományi díjat a stockholmi Karolina Intézet, az irodalmi díjat a szintén stockholmi Svéd Akadémia, a békedíjat pedig a norvég parlament tagjaiból választott öttagú Nobel Bizottság ítéli oda a beérkezett ajánlások alapján. A Nobel-díjakat első alkalommal 1901-ben, csak öt évvel Nobel halálát követően osztottak. Ez a különféle jogi vitákkal magyarázható, de azzal is, hogy az akadémiák nem akarták felvállalni a díjosztó szerepkört. A legrangosabb elismeréssé válás egyik fontos tényezője volt a végrendeletben, hogy az elismerésben nemcsak svédek vagy skandinávok részesülhetnek, hanem a díjazás teljesen nemzetközi jellegű. Ez a felfogás a svédül, oroszul, franciául, angolul és németül is beszélő, élete során Szenpétervárott, Párizsban és San Remóban is élő Nobel világpolgár szemléletmódját jól tükrözi. Irodalmi nobel díj 2021 dates. A díjazottak közül nyolcan nem tudták átvenni a díjat: 1936-ban a Nobel-békedíjat Carl von Ossietzky német pacifista írónak ítélték oda.
A fuldai kolostorkertet több évtizede művelik a vegyeskultúra elvei alapján. Előfordul, hogy a virágok közül alig látszik ki a zöldség, de az apácák erre csak legyintenek, hiszen semmi sincs véletlenül. A virágok nemcsak azért vannak az ágyásban, hogy szemet gyönyörködtessenek, hanem pozitívan hatnak a szomszédos növényekre is. Könyv: Növénytársítások a biokertben - Vegyeskultúrák a kolostorkertek mintájára ( Jutta Langheineken, Christa Weinrich ) 308963. A könyvben a fuldai Christa Weinrich nővér kolostorkerti tapasztalatai mellett a másik szerző, Jutta Langheineken jóvoltából néhány civil biokertész vegyeskultúrás kertjét is megismerhetjük. Minden fontos információt megtudunk arról, - mely növények támogatják, és melyek gátolják egymás fejlődését, ha egymás mellé vagy után ültetjük őket; - mit tegyünk, hogy kertünk talaja egészséges maradjon, és elősegítsük a természetes körforgást; - mekkora ágyások a megfelelők a zöldségtermesztéshez. A könyvben bemutatott összes növénytársítás kipróbált és jól bevált, a részletes ábrákkal szemléltetett ágyásbeosztásokat pedig a kezdő kertészek is könnyen tudják követni. " Ez a könyv kísérletezésre buzdít, miszerint bátran ültessünk több növényfajt is egy ágyásba, kísérletezzünk, figyeljük meg, milyen hatással vannak egymásra, hogyan támogatják és segítik egymást.
A fuldai kolostorkertet több évtizede művelik a vegyeskultúra elvei alapján. Előfordul, hogy a virágok közül alig látszik ki a zöldség, de az apácák erre csak legyintenek, hiszen semmi sincs véletlenül. A virágok nemcsak azért vannak az ágyásban, hogy szemet gyönyörködtessenek, hanem pozitívan hatnak a szomszédos növényekre is. A könyvben a fuldai Christa Weinrich nővér kolostorkerti tapasztalatai mellett a másik szerző, Jutta Langheineken jóvoltából néhány civil biokertész vegyeskultúrás kertjét is megismerhetjük. Minden fontos információt megtudunk arról, - mely növények támogatják, és melyek gátolják egymás fejlődését, ha egymás mellé vagy után ültetjük őket; - mit tegyünk, hogy kertünk talaja egészséges maradjon, és elősegítsük a természetes körforgást; - mekkora ágyások a megfelelők a zöldségtermesztéshez. Növénytársítások és vetésváltások a biokertben - Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége. A könyvben bemutatott összes növénytársítás kipróbált és jól bevált, a részletes ábrákkal szemléltetett ágyásbeosztásokat pedig a kezdő kertészek is könnyen tudják követni. A tartalomból: Mi a vegyeskultúra?
Teljes leírás A bencés rendi nővérek évszázados kertészeti hagyományainak őrzője és művelője Christa nővér, aki a fuldai apátság kertjét gondozza nagy odaadással, és egy speciális eljárással, a vegyeskultúrás termesztési módszerrel. Ezt mutatja be - szerzőpárosul maga mellé a neves biokertészt, Jutta Langheinekent fogadva - részletesen könyvében, számos remek tanáccsal látva el az érdeklődő hobbikertészeket. A módszer alapjainak áttekintése után rámutat annak előnyeire, ír alkalmazásáról sorokban és ágyásokban, majd olyan kérdésköröket tárgyal, mint az ágyások kialakítása, a növénytársítások kialakítása, a virágok és gyógynövények összeültetése, a különféle bevált növénytársítások (zöldségek más egyebekkel kombinálva), a vegyeskultúra a gyümölcsösben, az összeférhetetlenség, a vegyeskultúrás kertben végzendő szezonális kertészeti munkák, illetve a természetes növényvédelem. A kötet végén találjuk a rövid, ábécérendben szedett növényismertetőket (fűszer- és gyógynövények, kitartó évelők, gyümölcsök, virágok).
A kertészeti vegyeskultúrában a talaj és a növények jólléte, a termés fokozása, a betegségek megelőzése érdekében a legeredményesebben alkalmazható praktikák a vetésváltások és a növénytársítások. A vetésváltás tervezésekor a növények egymás utániságát, a növények tudatos társításakor pedig az egymás mellettiségüket tartjuk szem előtt. Régi megfigyelés, hogy a növényfajok többsége korántsem "közömbös egymás iránt", rokon- és ellenszenvek bonyolult hálózata létezik közöttük. Természetesen ezek nem érzelmi szinten, hanem biokémiai-élettani okokból, többnyire az anyagcseretermékeken keresztül valósulnak meg. Az egyik növény kiválóan előkészíti a talajt a másik számára, egy harmadik elriasztja a negyedik kártevőjét, míg az ötödik mellett a hatodik alig növekszik, nem virágzik, nem hoz termést. Ha ezekre a kapcsolatokra tekintettel vagyunk, sok nehézségtől kímélhetjük meg magunkat, és eredményesebb lesz a kertészkedésünk is. A legismertebb kedvező szomszédságok: Sárgarépa – hagyma (védik egymást a répa- illetve a hagymalégy ellen); Zeller – káposztafélék (védik egymást a zellerrozsda illetve a káposztalepke károsítása ellen); Saláta – retek (a saláta megvédi a retket a földibolháktól); Káposzta – paradicsom (a paradicsom elriasztja a káposztalepkéket); Burgonya – zöldbab (a zöldbab elriasztja a burgonyabogarat); Uborka – hagyma (a hagyma gátolja az uborkalisztharmat terjedését).