Nagymamám készítette rendszeresen a diós-túrós szeletet, és nem csoda, hogy a süti hallatán mindig a nyári vakáció jut az eszembe. A süti finom, a túrós tölteléknek köszönhetően szaftos, a tojáshabos réteg pedig ellenállhatatlan. Néha a túrós tölteléket még egy kis mazsolával is megbolondítom, de mivel az egyik gyerek nem szereti, így ettől el szoktam tekinteni. Remélem, a diós-túrós szeletet nagymamáink konyhájából gyerekeim is majd előszeretettel készítik, és majd én is ezzel várhatom az unokákat. Andi konyhája lecsós szelet vet. Hozzávalók Tészta: 250 g rétesliszt 250 g darált dió 250 g porcukor 200 g vaj 1 db tojás 1/2 csomag sütőpor Töltelék: 1 kg túró 150 g porcukor 2 db vaníliacukor 4 db tojás sárgája Tojáshab: 4 db tojásfehérje 100 g kristálycukor Elkészítés menete A tészta hozzávalóiból tapadásmentes tésztát gyúrunk, majd a tésztát tepsi nagyságúra nyújtjuk. Karácsonyra sütöttem meg ezt a tortát, de valahogy megfeledkeztem róla, pedig maga a torta, nehezen felejthető volt. Mivel jó ideje készültem már arra hogy Lúdláb tortát süssek, így több receptet is áttanulmányoztam.
Ehhez mutatunk több mint száz bevált receptet!
Pecsenyéből szoktam csinálni. Muszáj ezt a húst kicsit szaftosabban készítenem mert egyébként nem eszik meg a fiaim. Így viszont tolják befele. :-) Nincs vele sok gond, ízletes ebéd. Hozzávalók: - 5 szelet pecsenye - egy kis szál füstölt kolbi - pici olaj - 1 vöröshagyma - 4 fehér paprika - 2 paradicsom - 1 liter 100%-os paradicsomlé - delikát, bors (ízlés szerint) A hús szeletek mindkét oldalát megpirítom pici olajon. Felöntöm vízzel, ízesítem delikáttal, borssal. 20-30 percig párolom. Majd hozzáadom a darabolt (nagyobb darabok) hagymát, paradicsomot, paprikát, kolbászt. Felöntöm a paradicsomlével és készre párolom. Gluténmentesen: Egyszerű lecsós szelet. Párolt rizzsel a legfinomabb!
A langyos tejben elkeverünk 1 evőkanál cukrot és felfuttatjuk benne az élesztőt. 2. Majd összegyúrjuk a maradék cukorral, a liszttel, a csipetnyi sóval és a vajjal. 3. Ha megkelt kinyújtjuk vékonyra és megszórjuk a töltelékkel: az almát lereszeljük és kicsavarjuk a levéből. A banánt rákarikázzuk. Ízlés szerint megszórhatjuk cukorral és fahéjjal. 4. Szorosan feltekerjük és vajazott. lisztezett formába tesszük. 5. Előmelegített sütőben sütjük, majd sütőből kivéve lekenjük tejjel. Gyümölcsös őzgerinc 10 dkg puha vaj 5 dkg porcukor 2 csapott evőkanál kakaó 2 evőkanál rum 1-2 evőkanál tej 1. Andi konyhája lecsós szelet kodfeltoeltes. Összegyúrjuk, a tejet a végén adjuk hozzá. 2. Fóliával kibélelt őzgerincformába simítjuk a masszát. 1 csomag vaníliás pudingpor 3 evőkanál cukor 5 dl tej 2 dl tejszín 1 csomag habfixáló 2 db banán kb 16 db háztartási keksz 3. A pudingport a cukorral és egy kevés tejjel simára keverjük. 4. Hozzáadjuk a többi tejet és pudingot főzzünk belőle. Kihűtjük. 5. A tejszínt felverjük a habfixálóval és a kihűlt pudinghoz adjuk.
Mivel szinte mindegyik recept más volt, így végül a saját ízlésemre formálva készült el a krém. Egy vékony piskótalapot sütöttem, majd arra került rá a habos-meggyes krém. A torta tetejét egy kissé vastagabb ganache krémmel (csokoládékrémmel) vontam be, így szeletelésnél nem repedt szerteszét, és a tortához is nagyon jól illett. Tészta hozzávalói 24 cm-es tortaformához: 2 db tojás 6 dkg porcukor 1 cs vaníliás cukor 1 ek forró víz 6 dkg liszt A keverőtálba tegyük bele a porcukrot és a vaníliás cukrot, majd adjuk hozzá az egész tojásokat. Ezután keverjük jó habosra, majd állandó keverés mellett, csorgassuk hozzá a forró vizet, és keverjük még 1-2 percig. Ezután szitáljuk hozzá a lisztet, majd fakanállal, óvatosan keverjük, forgassuk össze. Andi konyhája lecsós szelet o. A sütőformát béleljük ki sütőpapírral (v. zsírozzuk és lisztezzük ki), majd egyenletesen simítsuk bele a masszát. Tészta: 4 tojás 16 dkg cukor 3 evőkanál víz 16 dkg liszt 1 csomag sütőpor 2 dkg kakaópor A tojást, a cukrot és a vizet kikeverjük, ezután hozzáadjuk a lisztet, a sütőport és a kakaóport.
Ugyanakkor vannak olyan elismert járványmatematikusok, akik statisztikai adatokból rövid és hosszú távú prognózisokat tudnak alkotni. Minél hosszabb az időbeni távolság, annál nagyobb a bizonytalanság, de ezek a prognózisok eddig általánosságban megvalósultak. A többi jóslatnál viszont azt láttuk, hogy egyesek a szakmai tapasztalataikra alapozva tettek kijelentéseket, amelyek aztán vagy igazak voltak, vagy nem. Volt olyan, aki azt is mondta már, hogy nem lesz negyedik hullám, erre itt az ötödik. Arra van prognózis, hogy még hány járványhullám jöhet? A legutóbb történelmi példa, a 20. A KORONAVÍRUS ÉLVONALÁBAN HARCOLT AZ ÉLETEKÉRT: dr. Csilek András / a Friderikusz Podcast 4.adása - YouTube. századi spanyolnátha-járvány 5-8 ciklusban zajlott le. De teljesen mindegy, hány ciklussal számolunk, mert előbb-utóbb kialakul valamiféle immunitás ellene. Bele fog simulni a világ a koronavírusba is, ahogy az influenzába tette korábban. Az viszont ténykérdés: ha mindenki felvenné az oltást, akkor ezzel nem kellene foglalkozni. Onnantól csak arra kellene figyelni, hogy az emberek időről időre felvegyék az emlékeztető oltást.
De ha túléli a covidot és egy hét múlva meghal vérmérgezésben, akkor nem covid-elhunytként jelentik. Van még értelme ön szerint a korábbi járványhullámoknál tapasztalt, szigorúbb járványvédelmi intézkedéseknek, mint a kijárási korlátozások, az iskolazárlat vagy a vendéglátóhelyek zárlata? A kontaktusok számának csökkentése egyértelmű, hogy működik, pillanatok alatt képes lefékezni a vírus terjedését. Az viszont másik kérdés, hogy ennek mekkora gazdasági és társadalmi ára van. Dr csilek andrás jászberényi. Ha újra és újra megállítjuk az országot, akkor az hosszútávon nagy károkat okoz. Nincsen más megoldás, mint megtanulni együtt élni ezzel a vírussal. A feketehímlőn kívül nem volt még olyan vírus a világon, amit teljesen sikerült volna eltörölni. Egy koronavírushoz hasonló légúti vírust, ami ilyen mutációs rátával rendelkezik, nagy valószínűséggel nem fogunk tudni teljesen eltűntetni a Föld színéről. Nyitókép: Dr. Csilek András / RTL Híradó
Lazítottak a koronavírusos betegek hazaengedésének szabályain, illetve betegségük után az egészségügyben dolgozók is hamarabb visszamehetnek dolgozni az új eljárásrend szerint. A betegek, ha tünetmentesek, távozhatnak, akkor is, ha pozitív a koronavírustesztjük. Csilek András infektológus, a Magyar Orvosi Kamara megyei elnöke mondta el a részleteket az InfoRádióban. BOON - Két gyógyszerrel is küzdenek a fertőzés ellen, de lenne jobb megoldás. "Nem sok értelme van annak, hogy valaki csak egy teszteredményre várakozva feküdjön a kórházban. Sajnos voltak olyan betegek kórházban, akiknél ettől a korábbi eljárásrend miatt nem lehetett eltekinteni. Ilyenek az otthonban lakók, a más kórházakba áthelyezendők, és vannak azok a rossz állapotú, idős betegek, akiknek a családjuk vállalta volna az ápolást, de a szabályok szerint nem lehetett őket hazaadni negatív teszteredmény nélkül; akik hónapok óta Covid-pozitívak, nagy valószínűséggel már nem fertőznek" - foglalta össze. Az új eljárásrend november 7-én jelent meg, de Csilek András nem biztos abban, hogy a "jó"-e a megfelelő megfogalmazás rá.
"Az is előfordul, hogy nem tudnak kimutatni ellenanyagot a fertőzés után, de ez nem azt jelenti, hogy az illető nem védett. Ugyanis, ha lecseng a védettség, attól még az immun-memória működhet, azaz, ha a szervezet újra találkozik a Covid-dal, akkor "emlékezik" a védettségre. Persze ha sokáig nem találkozik újra a vírussal, akkor ez az immun-memória is "kialudhat". Dr csilek andreas gursky. Bizonyos fertőzéseknél a védőoltások hatása is "kialudhat", elmúlhat, de azokat azért nem kapjuk el újra, mert a gyerekeket a kötelező vakcinákkal beoltják, ezért nem cirkulálnak a vírusok a társadalomban. Dr. Csilek András úgy véli - csak hogy értsük -, a csecsemők védőoltásával a felnőtteket is védik, hogy ne alakuljanak ki a régi járványok. Hiszen a felnőttek jó része lehet, hogy már nem is olyan védett. Így működik a védőoltások körforgása, amelyek azért jók, mert megszakítják ezeket a láncokat. "Az oltás standard, tartós és jó immunválaszt ad, jobbat, mint a természetes fertőződés, és ha az orvostudomány úgy látja majd, egy injekcióval meghosszabbítható lesz ez az immunválasz" – mondja a főorvos.
Január 11-én átlépte a 40 ezer főt a koronavírus-járvány halálos áldozatainak száma. Vannak arra vonatkozó adatai a Magyar Orvosi Kamarának, hogy milyen arányban voltak az oltottak és az oltatlanok a halálos áldozatok között? Hivatalos statisztikai adatok nem állnak sem az én, sem a kamara rendelkezésére. De a személyes tapasztalatom alapján egyértelműen látható, hogy döntő többségében oltatlanok kerülnek kórházba. Nekünk, szakembereknek nagyon fontos lenne belelátnunk az elhunytak oltottsági arányára vonatkozó statisztikákba, de nem lenne jó ötlet a nyers adatokat nyilvánosságra hozni. Vegyünk egy példát: meghal egy adott kórházban egy nap mondjuk 20 ember koronavírusban. Abból 15 ember 85 éven felüli volt. Megyei Lapok. Abból mondjuk 13 oltott volt. Akkor ez az adat azt jelentené, hogy nem működnek az oltások? Nem, hanem azt jelenti, hogy immunológiai tény: nagyon idős embereknél az oltás nem feltétlenül vált ki olyan immunitást, mint egy fiatalabb emberben. De ha kiválasztanánk egy korosztályt az elhunytak közül, például 20 és 40 év közöttieket, akikből csak a covidfertőzés előtt egészséges betegeket vizsgálnánk, és ott néznék meg az oltottsági arányt, akkor bizonyos, hogy az oltatlanok kerülnének többségbe.