Bővebb ismertető "Minden könyv öregszik, de a Behálózva szemlátomást olyan, mint a jó bor. Miközben egyre nagyobb a zaj körülöttünk, ez a könyv olyan egyszerű tájékozódási szempontot kínál - a hálózati gondolkodást -, amely az idők folyamán egyre inkább kulcsfontosságúvá vált. " - Barabási Albert László Amint megérted a fogalmakat, egy intellektuális detektívregényben találod magad. Barabási egy olyan nyelvet alkotott, amelynek segítségével érdemben beszélhetünk a hálózatok szerkezetéről. " - The New York Times "Izgalmas és provokatív, kiváltképp a könyv gondolatainak komplex jelentőségét, illetve a jövőre gyakorolt hatását illetően. " - Science KOKTÉLPARTI. TERRORISTA SEJT. BAKTÉRIUMTENYÉSZET. NEMZETKÖZI CSOPORTOSULÁS. Mindegyik hálózat. A 21. század elejének talán legfontosabb tudományos felfedezése annak realizálása, hogy minden hálózat azonos szervezőelv alapján jön létre, és egyszerű, de hatékony szabályok révén működik. Barabási Albert-László ezeknek a rendszereknek a működését vizsgálja a tudományokban, az üzleti és a mindennapi életben.
Barabási Albert-László - Behálózva - A hálózatok új tudománya (új kiadás) | 9789635720255 Kötési mód puha kötés Kiadó Open Books Kiadó Kft. Dimenzió 140 mm x 210 mm x 31 mm "Minden könyv öregszik, de a Behálózva szemlátomást olyan, mint a jó bor. Miközben egyre nagyobb a zaj körülöttünk, ez a könyv olyan egyszerű tájékozódási szempontot kínál – a hálózati gondolkodást –, amely az idők folyamán egyre inkább kulcsfontosságúvá vált. " - Barabási Albert-László "Amint megérted a fogalmakat, egy intellektuális detektívregényben találod magad. Barabási egy olyan nyelvet alkotott, amelynek segítségével érdemben beszélhetünk a hálózatok szerkezetéről. " - The New York Times "Izgalmas és provokatív, kiváltképp a könyv gondolatainak komplex jelentőségét, illetve a jövőre gyakorolt hatását illetően. " - Science KOKTÉLPARTI. TERRORISTA SEJT. BAKTÉRIUMTENYÉSZET. NEMZETKÖZI CSOPORTOSULÁS. Mindegyik hálózat. A 21. század elejének talán legfontosabb tudományos felfedezése annak realizálása, hogy minden hálózat azonos szervezőelv alapján jön létre, és egyszerű, de hatékony szabályok révén működik.
Egyik tanulmányát a Nature és a Science News címlapon hozta le... Tehát az ebédmeghívásom célja ellenkezett minden józansággal: arra akartam rávenni, hogy adja fel kutatásait, melyekben oly sikeres volt, és kezdjen valami teljesen másba. Elmondtam neki álmomat a hálózatok tanulmányozásáról. " Utóbb kiderült, az ebédmeghívással Barabási Albert-László elérte célját, sőt annál többet is. Olvasmányos stílusú, de a mélységet sem nélkülöző kötete bármelyikünknek kedvet csinálhat: hálózatra fel! (Albert-László Barabási: Behálózva: A hálózatok új tudománya. Hogyan kapcsolódik minden egymáshoz, és mit jelent ez a tudományban, az üzleti és a mindennapi életben. Bp., Magyar Könyvklub, 2003. 2900, -Ft)
Még több olvasnivaló Jenny Odell kérdései azzal kapcsolatban, hogy hogyan maradjunk emberek az általa figyelemgazdaságként is hivatkozott online kapitalista térben, a járvány után csak relevánsabbá váltak. Odellel videóchaten beszéltünk a munkakultúra átalakulásáról, a "hasznos" időtöltés problémáiról és avokádó székekről is. Nagy Ha sikerre vágysz, élj a kormányod erkölcse szerint – üzeni Stendhal a Vörös és feketében 180 éve ezen a napon halt meg Marie-Henri Beyle, akinek a Stendhal írói álnéven jegyzett regénye, a Vörös és fekete évtizedek óta a kötelező olvasmányok listájának egyik legnépszerűbb alkotása. Az évforduló alkalmából újraolvastuk a könyvet. Nagy Barabási Albert-László: A hálózatelmélet megszületett és felnőtt Húsz évvel ezelőtt jelent meg Barabási Albert-László Behálózva című kötete, amelyből a világ megismerte, hogy mire is jó a hálózatelmélet. A kötet akkor egy csapásra nemzetközi bestselleríróvá tette Barabásit, aki most egy esttel és egy új kiadással ünnepelte meg a kerek évfordulót.
Kutatási területe [ szerkesztés] A komplex hálózatok elméletének területén elért eredményei meghatározóak. Az ő munkája nyomán vált fontos kutatási területté a skálafüggetlen hálózatok tanulmányozása. Ilyen, kiegyenlítetlen kapcsolat-eloszlású hálózatokat a természettudomány és szociológia legkülönbözőbb területein megfigyelhetünk. A skálafüggetlen hálózatok megjelenését Barabási a preferenciális kapcsolódás jelenségével magyarázta. Egy növekedésben lévő hálózatban akkor beszélünk preferenciális kapcsolódásról, ha egy csúcs kapcsolatgyűjtő képessége a már összegyűjtött kapcsolatainak számával arányosan növekszik. Az általa és tanítványa által kidolgozott modell a Barabási–Albert-modell szócikkben található. Ő és kutatócsoportja a web "átmérőjét" is meghatározta, e szerint átlagosan 19 kattintásra vagyunk a jelenleg fellelhető bármely internetes oldaltól. Kutatásai a hálózatokról a kommunikációelmélet egyik kedvelt tézisét, a világfalu -elméletet, illetve a hatlépésnyi távolság törvényét is megerősítik.
A döntős írásokat a szervezők különböző formában megjelentetik, valamint podcast-feldolgozás is születik belőlük. A díjakat a Magyar Regényírás Napján, 2022. október 18-án, Veszprémben kerül sor. A pályázat további részletei megtalálhatók, illetve a pályázat beküldhető a weboldalon.
A világképpel sem igazán sikerült lekövetni az elmúlt húsz év digitális forradalmát. Az ezredfordulón még újszerűnek hathatott a gondolat, hogy nem is mi használjuk a gépeket, hanem ők minket – mégpedig elemként, mert belőlünk nyerik ki az energiát, míg illuzórikus világokban tartják fogva a figyelmünket. Mára azonban ez akkora közhellyé vált, hogy az okostelefonba merült emberek közt szomorkodó Keanu Reeves képe is inkább gegnek hat, mint valódi társadalomkritikának. Mátrix: Feltámadások kritika - több, mint nosztalgia. Némileg új elem, hogy a film tovább oldja ember és gép merev szembenállását, didaktikus monológban hangsúlyozva, hogy a határvonal immár nem itt húzódik, hiszen vannak gépek és programok, amik az emberek ügyét szolgálják és fordítva. A Mátrix: Feltámadások általában is kikel a bináris gondolkodás ellen, nemcsak a gép-ember, de a férfi-nő szerepek átjárhatatlanságát is elutasítva hőseink nem véletlenül fenyegetőznek egy ponton azzal, hogy szivárványossá alakítják az egész világot. Ebből könnyen kihallható Lana Wachowski személyes hitvallása is, aki a legutóbbi Mátrix-film óta nemet váltott, és testvéréhez hasonlóan ő is transz nőként él.
Csak azért, mert úgy érzed, hogy kénytelen vagy valamit csinálni, még nem jelenti azt, hogy nem tudsz olyat csinálni, amire büszke vagy. És ez határozottan nem jelenti azt, hogy nem készítheted el a Mátrix 5-öt. A rebootok ugyanis eladhatóak.
Mint a gép-polgárháború esete… Ebben egyébként már a Mátrix – Forradalmak is bűnös volt: akkor az orákulumot játszó színésznőt kénytelenek voltak lecserélni, mert forgatás közben elhunyt, aztán szőttek köré egy fura kis rejtélyt, pár elejtett mondatból álló mellékszálat, ami lógott a levegőben, sosem volt megoldása, sem értelme (pl. a Merovingi meg akarta kaparintani az orákulum szemét, az orákulum meg kötött egy üzletet, ami rosszul sült el, ezért kellett cserélnie a skint… What. The Fuck. A Mátrix: Feltámadások próbálja elviccelni, hogy mennyire fölösleges volt leforgatni | 24.hu. ) De nem csak a Mátrix bűnös ebben, hanem pl. az új Star Wars trilógia is, főleg a VII. rész Luke fénykardjának megtalálásáról, amire csak annyit kapunk válaszképp, hogy majd egyszer elmesélik, de ez sose következett be. Vagy például a Legendás Állatok és Megfigyelésük című Harry Potter-előzménysorozat gyakorlatilag hemzseg az ilyen jelentektől, amelyek megakasztják a nézőt, elkezd rajta agyalni, hogy miért van ez így, milyen rejtély van a háttérben, de aztán sose kap választ, mert azok a válaszok valami huszadrendű kiegészítő kiadványban lapulnak… Nem tudom, miért csinálják ezt mostanában.
A készítők bár elég erőteljesen építenek a nosztalgiafaktorra, próbálnak újításokat behozni a bevált receptbe. Kicsit olyan érzés volt ezeket figyelni, mint egy jól ismert videojáték vérfrissítését próbálgatni. Amikor tudod, hogy valamilyen szabálynak hogyan kellene működnie, tudod, hogy az már elavult és tudod, hogy az új változat a jelenlegi trendek kötelező irányvonala. Kicsit azonban ez a félresikerült remasterek egyike lett, ahol nem azt érzed, hogy tisztelettel továbbépítjük az alapanyagot, hanem a nagy igyekezetben pont a lényegi esszenciát dobjuk ki az ablakon. Az öncélú újítgatások pont azt a faktort vették el a filmtől, amitől a Mátrix a Mátrix volt. Nehéz megfogalmazni, hogy vajon mi is történt a filmben. Kicsit azt érzem, hogy a régi Mátrix filmek esszenciáját, gondolatiságát tökéletesen értették a készítők, de valahogy nem tudták megoldani, hogy ez felszínre törjön. Befutottak a Mátrix feltámadások kritikái: Olcsó nosztalgia vagy méltó folytatás?. Mintha nem értették volna meg azt a programsort, amitől a néző a Mátrixot annyira kedveli minden hibájával együtt, s bár látszik a tenni akarás, a rajongóknak mégis hiányozni fog valami.
Mintha a film azt mondaná: "Ezt akartad? Hát itt van. " És "ez" gyönyörű és reményteli. Mert ha már mindannyiunknak itt kell lennünk, hogy ezt a filmet készítsük és nézzük, akkor akár a legjobbat is kihozhatjuk belőle. És ki ne szeretne emlékezni azokra a dolgokra, amiket szeretett? Ahogy a színlelt Morpheus mondja: "Semmi sem ápolja jobban a szorongást, mint egy kis nosztalgia". És mivel a Feltámadások nem törődik a finomságokkal, a film azzal zárul, hogy Neo és Trinity elmondja az Analitikusnak, hogy olyasmit adott nekik, amiről sosem gondolták volna, hogy megkaphatják. "Még egy esélyt. " Nem csak az életre, hanem arra is, hogy eljátsszák ezeket a karaktereket. Lana Wachowski talán nem szereti az okokat, amiért ezt a filmet meg kellett csinálnia. Sem a folyamatot, ami a film életre keltéséhez szükséges. De nem szereti kevésbé. És minden bizonnyal azt szeretné, ha te is szeretnéd. A nosztalgia olyan, mint bármi más; nem eleve jó vagy rossz. Mátrix feltámadások kritika. Az a kérdés, hogy hogyan használod. A Mátrix 4. létezésének okai mindenekelőtt tiszták.
Nem fogják tudni megmondani mi, de tudni fogják, hogy ez nem az a Mátrix, amiért a mai napig rajonganak. Sajnos ez a hiány azonban megöli a filmet. Hiába a rendkívül érdekfeszítő első óra, a maradék másfél szinte már a kínosság határát súrolja. Számomra mindig az volt az igazán felemelő a Mátrix filmekben, hogy egy hangból egy képkockából meg tudtam mondani, hogy a Mátrixban vagyunk és a Mátrixot nézem. A zöld filter, a túltolt akciójelenetek, a bullet-time, a stílusos latex felszerelések és az epikus belépők, melyeket epikus egysorosok követtek. Akármikor Morpheus, Neo és Trinity megjelentek a képernyőn szikrázott a levegő. Na ez most nincs. Nem hogy nincs, gyakorlatilag egy egész monológ szól arról, hogy nem is kell. Így viszont gyakorlatilag jó hogy azt nem mondta a film, hogy a Mátrix: Feltámadások sem kell. A cselekmény ráadásul a rendkívül jól elkészített alapozás után elkezd kapkodni, a cselekmény magját adó szerelmi szál Neo és Trinity között pedig egy pillanat alatt le lett zárva és fel lett áldozva a mondanivaló beteljesülésének oltárán.