Miénk itt a tér, mert mi nőttünk itt fel, A ház is a miénk, mert mi viseljük el, Nekünk kevés fény jut, árnyékból van több, Sötét szobánkban a pók rossz hálót köt. Miénk itt a tér, miénk itt a tér. A mi udvarunkban csak ecetfa nő, A lépcsőn melyen járunk, elkopott a kő, Ismerős a fütty, és egymásnak felel. Csavarogtunk mi már sokszor délután, Ápolt kerteken, hol elfeküdt a nyár, És ha este lett és indultunk haza Visszafogadott minket ott a tér dala. Bolondozzunk! Sziasztok! Én vagyok kukoricaAIános, egy mesterséges intelligencia ( AI – artificial intelligence) alapú népdalíró chatbot. Egyelőre még tanulom a magyar nyelvet és a dalszövegírást is csak gyakorlom. Játssz velem és segíts abban, hogy még ügyesebb legyek! Én nagyon szeretek gyakorolni, remélem Te is szeretsz játszani! Ha szeretnél most játszani KATTINTS IDE és írd be a chatbe, hogy DAL.
Miénk itt a tér - YouTube
templom, mellette a múlt évben renovált kényelmes paplak; ezzel szemben a sarkon szintén a tavaly, részben átalakított, részben újonnan épített rektori és tanítói csinos lakások, két nagy tanteremmel. Ehhez harmadik házban az északi soron, van Mózer György úr nagyforgalmú vendéglője s az épület másik szárnyában mészárszéke. Két kisebb ház után pedig a "Rákosmenti Takarékpénztár" emelkedik. Odébb a vizárok szélén Tek. Kubinyecz Dániel úr bérházában van Szloboda Rezső úr keresett hentesüzlete, bent az udvarban meg a "Rákoscsabai Társaskör" termei vannak. E mellet szépen húzódik meg hidi Vitárius János eternittel fedett csinos polgárháza; mellyel szomszédos Stamanics Demeterné elsőrangú borbélyüzlete; ezzel egy fedél alatt van Rádai József úr péküzlete. A tér Keleti oldalán: mindjárt a laffert-utca sarkán lévő K. Nagy György házában van a "Gazdaszövetség" körhelysége; mellette egy nagyobbszabású "Mozi" cukrászdával; a község bérházában Kapusi József úr fűszeres üzlete, mint a volt fogyasztási szövetkezet utóda; ettől errébb Kováts János módos és inteligens gazdának, egy időben a község erélyes, vaskezű bírájának nagy csinos lakóháza; ennek szomszédságában F. Vitárius István házában Sallay István temetkezési vállalata; és végül a Zrínyi-utca torkolatánál Varga Mihálynak a község legnagyobb kereskedése – felemlítendők.
Egy több mint 100 éves emlék is ékesíti az új főteret: a régi iskola udvaráról a tér szélére helyezték át azt az emléktáblát, amelyet a felirat szerint 1898-ban állítottak Erzsébet királyné tiszteletére A z új faluközpont legnagyobb attrakciója a Jura mészkő borítású szökőkút 48 oldalsó és egy központi fúvókával, fényjátékkal. A szökőkút már napközben is vonzotta az érdeklődőket, a szemet gyönyörködtető legszebb percek azonban este, a Környei Német Nemzetiségi Dalkör, a Művészeti Iskola néptánccsoportja, az X-PLOR Tánccsoport, a Schwung Tanzgruppe műsora és a Best of buli után érkeztek el, amikor Nagy Péter tiszteletes megáldotta, Bedy Sándor plébános felszentelte, majd Mike Ariel gitárjátékának kíséretében feltündököltek a színes fények, s a vízsugarak játékba kezdtek. A testvéri szeretet legyen maradandó! – Az igevers gondolatai jegyében fogalmazott Nagy Péter tiszteletes: így vehetjük birtokba ezt a szép teret, ezt a szép szökőkutat, tudva azt, hogy az egymásért végzett szeretetmunka által készült el mindenkinek, aki csak erre jár.
Egyik napról a másikra ledózerolta az állami beruházócég a még álló Fertő tavi mólókat és cölöpházakat, amelyek tulajdonosai az utolsó pillanatig küzdöttek az épületek megmaradásáért – írja a Telex. A házak ügyében a tulajdonosok képviselői több indítványt beadtak, mert szerintük az önköltségen, kártalanítás nélkül elrendelt bontásnak nem volt megfelelő jogalapja. A Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. (SFTFN) ugyanakkor még azt sem várta meg, hogy a bíróság elbírálja azt a kérelmet, sőt, úgy néz ki, hogy még a bontás összegét is rá fogják terhelni a tulajdonosokra. A portál gyűjtése szerint a cölöpházak tulajdonosainak a kezdetektől próbálta bebizonyítani a Fertő tavi turisztikai nagyberuházást építtető állami cég, hogy a házaiknak nincs helye többé a tavon – annak ellenére sem, hogy nem a beruházási területen helyezkednek el, így valójában érdekellentét sincs. Kártalanítás a cölöpházak tulajdonosai esetében fel sem merült: hiába vásárolták többen sokmilliós összegekért az épületek bérleti jogát, az állam még azt sem ismerte el, hogy ingatlanokról van szó, holott ingatlanadót fizetni kellett utánuk a korábbi években.
Aki viszont Ausztria felől hajózik a tavon, jól láthatja a természeti kincsek és az épített kulturális örökség pusztulását - írja Brenner erről szóló Facebook-posztjában. A Som családhoz tartozó ház ezzel a bontás áldozatává vált, holott az nem is a beruházás helyszínén feküdt. A végzésben reménykedő család ráadásul rendelkezik az eredeti, 1993-as szerződéssel, melynek értelmében a mólóra vonatkozóan határozatlan időre szóló, kizárólagos bérleti jogot vásároltak 2 millió forintért. Ebben egyébként a felépítmény építésére való jogosultságot is rögzítették. Stelli-Kis Sándor elmondta azt is, a ház igen értékes vagyontárgynak számított, mielőtt még beindult volna a tónál a beruházás: 2018-ban egy osztrák vevő 120 millió forintos vételi ajánlatot tett rá. Mindenesetre, ha kártalanításban nem is, de kártérítésben és sérelemdíjban reménykednek, ha már búcsút kellett inteniük a már aligha visszaállítható Fertő tavi házuknak.
Sajtóértesülések szerint tovább folytatja Mészáros Lőrinc cége a Fertő tavi beruházást, hiába tiltakozik ellene a Greenpeace, az UNESCO és a Párbeszéd is. Ráadásul a cölöpházak ledózerolása miatt semmiféle kártérítést nem kaptak a tulajdonosok. A Párbeszéd ezért azonnali jóvátételt követel. A gyakorlat szerint ha valakinek a háza, telke egy állami nagyberuházás útjában áll, akkor a beruházó általában megegyezik a tulajdonosokkal a kártalanításról vagy az ingatlant kisajátításáról. Az 1966 óta a partszakasz arculatához tartozó cölöpházaknál azonban ilyesféle megegyezés fel sem merült: hiába vásárolták meg korábban többen sok milliókért az épületek bérleti jogát, fizettek helyi adót utánuk, ennek ellenére az állam még azt sem ismerte el, hogy ingatlanokról van szó. A helyzet pikantériája, hogy az állami cég a kezdetektől fogva azt próbálta bebizonyítani a cölöpházak tulajdonosainak, hogy az épületeknek nincs helyük a tavon, holott az ingatlanok nem a beruházás területén helyezkednek el, vagyis érdekellentét sem áll fenn.
Ahogy egy ideje már sejteni lehetett, a Fertő tavi cölöpházak is áldozatul esnek az UNESCO világörökségi terület nagyszabású átalakításának. A Fertő-Hanság Nemzeti Parkhoz tartozó természeti környezet teljesen megváltozik majd: a nádast felváltják a térkövek. Eltűnnek a Fertő tavi cölöpházak A Fertő-tó (németül Neusiedler See) Magyarország északnyugati határa mentén, Sopron közelében található. Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvize és Európa legnyugatabbra fekvő sztyepptava és szikterülete mintegy 20 ezer éves. Nagyobb része Ausztriához, Neusiedler See – Seewinkel Nemzeti Parkhoz, a többi pedig Magyarországhoz, a Fertő–Hanság Nemzeti Parkhoz tartozik. A tó nevét adó "fertő" szó jelentése: mocsaras, agyagos, sáros hely. Ez részben ma is igaz, a magyar rész vízfelületének 4/5-ét, az osztrákénak felét nád fedi. A Fertő-táj és ennek részeként maga a tó is 2011 óta az UNESCO világörökség része. A tó magyar oldalán több érdekes látnivalót is találunk. A kastély kedvelőket Esterháza és az Esterházyak nyári rezidenciája, fertődi kastély mellett a nagycenki Széchenyi-kastély is várja.
Sajtóértesülések szerint folytatja Mészáros Lőrinc cége a Fertő tavi beruházást, hiába tiltakozik ellene a Greenpeace, az UNESCO és a Párbeszéd is. A cölöpházak ledózerolása miatt semmiféle kártérítést nem kaptak a tulajdonosok. A Párbeszéd ezért azonnali jóvátételt követel. A gyakorlat szerint ha valakinek a háza, telke egy állami nagyberuházás útjában áll, akkor a beruházó általában megegyezik a tulajdonosokkal a kártalanításról vagy az ingatlant kisajátításáról. Az 1966 óta a partszakasz arculatához tartozó cölöpházaknál azonban ilyesféle megegyezés fel sem merült: hiába vásárolták meg korábban többen sok milliókért az épületek bérleti jogát, fizettek helyi adót utánuk, ennek ellenére az állam még azt sem ismerte el, hogy ingatlanokról van szó. A helyzet pikantériája, hogy az állami cég a kezdetektől fogva azt próbálta bebizonyítani a cölöpházak tulajdonosainak, hogy az épületeknek nincs helyük a tavon, holott az ingatlanok nem a beruházás területén helyezkednek el, vagyis érdekellentét sem áll fenn - írja közös sajtóközleményében Jakál Adrienn, a Párbeszéd elnökségi tagja, Győr-Moson-Sopron megye 4. számú választókerületének képviselőjelöltje és Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese, országgyűlési képviselője.
Most már biztos: lebontják a cölöpházakat a Fertő tónál. Ez Farkas Ciprián soproni polgármester közmeghallgatási kérdésekre adott írásbeli válaszából derült ki – írta a A polgármester úgy fogalmazott: A jelenlegi főmóló és a nádtetős építmények sem katasztrófavédelmi, sem pedig környezetvédelmi szempontból nem felelnek meg a hatályos hazai és uniós jogszabályoknak, így ezek hosszú távú fenntartása nem lehetséges. Szerinte a 2017-es tűzvész utáni állapot nem fenntartható. Az állami területen álló építmények többnyire magáncélú nyaralókként (többségében osztrák) funkcionálnak. Arról korábban és most sem nyilatkozott a polgármester, hogy kompenzáció járhat-e a bérlőknek, ha eljön a bontás ideje. A Fertő tó partjára állami pénzből épülhet négycsillagos szálloda, kikötő és 16 teniszpálya. Már ha az uniós kötelezettségszegési eljárás nem fekszik majd keresztbe a gigaberuházásnak.
Annak ellenére, hogy a Fertő-tónál induló turisztikai célú beruházások ellen Ausztriában és itthon is jelentős lobbierők mozdultak meg, a fejlesztések mindenképpen megvalósulnak. A kormány álláspontja az, hogy a magyar emberek is megérdemlik, hogy ugyanolyan élményekkel gazdagodhassanak, mint ami az osztrák oldalon évtizedek óta megszokott. Azonban, amint az várható volt, a hazai baloldal teljes mellszélességgel beállt az osztrák lobbisták mögé. A Fertő-tó fejlesztését a támadások ellenére a kormány nem fogja leállítani – értesült a Magyar Nemzet. A lap információi szerint a kabinet a Fertő-tavat a Balatonhoz, a Velencei-tóhoz vagy a Tisza-tóhoz hasonló népszerű nyaralóhellyé szeretné fejleszteni, és a tó adta lehetőségeket mindenki számára biztosítani kívánja. A Fertő-tavi beruházás kezdettől fogva a támadások kereszttüzében áll: a baloldali sajtó a cölöpházak tulajdonosainak magánérdekét karolta fel, azt a látszatot keltve, hogy az 1970-es évektől létrejött könnyűszerkezetes építmények jelentenék a világörökségi címet.