Erdélyi lucskos káposzta füstölt csülökkel Recept képpel - - Receptek Keress receptre vagy hozzávalóra keresés 75 perc rafinált megfizethető 6 adag Elkészítés A csülköt megfőzzük csomboros, enyhén sós vízben egy egészben hagyott hagymával. (Óvatosan bánjunk a sóval, mert a füstölt csülök már eleve sós. ) Ha puhára főtt, a hagymát eldobjuk, a csülökcsontról lefejtjük a húst, felvágjuk közepes darabokra. Visszatesszük a lébe, hozzáadjuk az apróra vágott káposztát, és tovább főzzük. Amikor már majdnem kész, rántást készítünk a lisztből, olajból és pirospaprikából. A rántást felöntjük körül-belül 1/2 l hideg vízzel, hogy ne csomósodjon be, és így keverünk a levesbe. 3 evőkanál ecetet keverünk a leveshez. Hagyjuk még nagyjából 5 percig főni. Megjegyzés Gyerekkorom kedvenc levese. Anyukám sokszor készítette anno. Én egy kicsit módosítottam a receptet. Próbáljátok ki, nem fogtok benne csalódni. Jó étvágyat hozzá! - Haidel Szeretnél értesülni a Mindmegette legfrissebb receptjeiről? Érdekel a gasztronómia világa?
Erdélyi lucskos káposzta - az energiabomba Ez egy olyan erdélyi étel, ami nagy eséllyel kissé "magyarosítva" van, anyaországban élők szája íze szerint elkészítve. Ugyanis Erdélyben nem paprikáznak annyira, mint erre fele. Vagy lehet, hogy ez az étel kivétel? 1 fej édes káposzta 30 dkg sertéshús 30 dkg füstölt hús (tarja, bőrke) 1 szép fej vöröshagyma 1 db kisebb paradicsom 1 csapott evőkanál őrölt paprika 1-2 evőkanál zsír 1 mokkáskanál őrölt bors, ha szeretjük tehetünk többet is kapor egy csokorral borsikafű, ha szárított, akkor egy evőkanálnyi, ha friss, akkor meg másfél - két kanálnyi 1 evőkanálnyi só 2 kávéskanál liszt A hús megmossuk, feldaraboljuk, ha van füstölt bőrünk, akkor azzal, és a füstölt hússal felrakjuk főni annyi vízben, hogy éppen hogy ellepje. Hagyjuk szépen, nyugodtan főni, mint minden húslevest, félfővésben ízesítjük, sózzuk, borsozzuk, belerakjuk a paradicsomot, kaprot, ha teszünk még bele más fűszert. Hozzáadjuk a szép kis csíkokra vágott káposztát is, várunk, hogy főjön.
Hozzávalók: 60 dkg sertés hús 1 közepes fej édes káposzta Zsír vagy olaj 1 fej hagyma 3-4 paradicsom 2 kanál liszt Só, bors, pirospaprika Kapor, csombor Tejföl. A hagymát apró kockákra vágva zsiradékon megdinszteljük, megszórjuk, pirospaprikával hozzátesszük a kockákra megvágott húst,, párszor megkeverjük amíg a hús kifehéredik, ekkor felöntjük vízzel. Ha felforrt a habját leszedjük, és lassú tűzön főzzük, amíg a hús félpuhára fő. Ekkor hozzátesszük a kis kockákra vágott káposztát, a lehámozott apróra vágott paradicsomot. Annyi forró vizet öntünk hozzá, hogy a káposztát ellepje. Hozzátesszük a megvágott csombort, kaprot, sót, borsot, kevés Erős Pistát. Lefödve, lassú tűzön puhára főzzük. A lisztből világos rántást készítünk és besűrítjük a levest. Tejfölt kínálunk hozzá.
A szalonnát és a hagymát apró kockára vágjuk. A húst felkockázzuk, kicsit apróbb darabokra, mint a pörkölthöz. A káposztát megpucoljuk, a torzsáját kivágjuk, majd nagyobb kockára vágjuk. A szalonnát a bográcsban kisütjük, a zsírján megpirítjuk a hagymát; rádobjuk a húst, sózzuk, és az apróra vágott fokhagymát is hozzátesszük. Kevergetve fehéredésig főzzük, közben kis levet fog ereszteni. A csombort, a borsot és a kaprot is beletesszük. Fél órán át főzzük, és figyelünk arra, hogy a levét ne fője el, vízzel pótoljuk az elpárolgott mennyiséget. Fél óra´után belekeverjük a káposztát, és annyi vizet öntünk hozzá, hogy éppen ellepje. Lassú forralással puhára főzzük körülbelül egy óra alatt. Amikor minden puha, csomómentesre keverjük a tejfölt a liszttel, és ezzel a habarással sűrítjük az ételt. Megjegyzés: A húsnál megadott főzési idő csak tájékoztató jellegű, mivel nagyban függ a hús minőségétől. Ezért mindenképpen ellenőrizzük le, hogy megpuhult-e már, mielőtt beletennénk a káposztát! Ha nem, főzzünk nyugodtan tovább!
Élvezd a medvehagymát! Így főztök ti – Erre használják a Nosalty olvasói a... Új cikksorozatunk, az Így főztök ti, azért indult el, hogy tőletek, az olvasóktól tanulhassunk mindannyian. Most arról faggattunk benneteket, hogy mire használjátok az éppen előbújó szezonális kedvencet, a medvehagymát. Fogadjátok szeretettel két Nosalty-hobbiszakács receptjeit, ötleteit és tanácsait, amiket most örömmel megosztanak veletek is. Nosalty Ez lesz a kedvenc medvehagymás tésztád receptje, amibe extra sok... Végre itt a medvehagymaszezon, így érdemes minden egyes pillanatát kihasználni, és változatos ételekbe belecsempészni, hogy még véletlen se unjunk rá. A legtöbben pogácsát készítenek belőle, pedig szinte bármit feldobhatunk vele. Mi ezúttal egy istenifinom tésztát varázsoltunk rengeteg medvehagymával, ami azonnal elhozta a tavaszt. És csak egy edény kell hozzá! Hering András
A magyar labdarúgás története könyv szerzői elsők között foglalkoztak tudományos igénnyel a labdarúgással mint kultúrtörténeti tényezővel. B. Bába Éva szerző elmondta, hogy A magyar labdarúgás történetével enciklopédikus művet alkottak, amely több mint tíz éves adatgyűjtés után született meg. Több magángyűjteményt és régi újság cikket felhasználva próbálták az adott korok sportos szellemiségét átadni törekedve a könnyű olvashatóságra. A magyar labdarúgás története könyvek díszdobozban a mára feledésbe merült futballklubok páratlan címergyűjteményét is megtaláljuk. A magyar labdarúgás története (1897-2015) - I-V. Női labdarúgás | Labdarúgás. kötet díszdobozban szerzői a többszörös nívódíjas Sándor Mihály (DVSC krónikása), Dénes Tamás (pályája csúcsának tartja ezt az enciklopédiát), B. Bába Éva (a Debreceni Egyetem Sportgazdasági és -menedzsment Tanszék egyetemi docense). A díszdoboz tartalma: - I. kötet: Amatőrök és álamatőrök (1897-1926) - II. kötet: Profikorszak VB-ezüsttel (1926-1944) - III. kötet: Aranykor (1945-1966) - IV.
e. 2000 körül Huang-ti császár külön előírta a katonák kiképzésének részeként, hiszen kiválóan fejlesztette az ügyességet, a gyorsaságot és a találékonyságot. Persze Japánban is megjelent a labdarúgás helyi formája, de a kínaitól eltérően, ez csak a nemesi urak és magas rangú hivatalnokok játéka volt. Lényege, hogy 4-6 játékos körbeállt a pályán kimonóban, s igyekeztek lábbal minél tovább a levegőben tartani a labdát. Az ókori görögök sportosságáról mindenki tud, meglepő módon azonban az európai futball gyökereit nem náluk kell keresnünk. Egészen a középkorig kellett várni, amíg Angliában és Franciaországban egy, a pogány hagyományokon alapuló szokás kezdett kialakulni. Eszerint tél végén, de legkésőbb tavasszal egy bőrlabdát töltöttek meg különféle anyagokkal, kóccal, szőrrel, tollal, amik a rontást és az ártó szellemeket szimbolizálták. Melyik a legöregebb futballklub a világon? - szabolcsihir.hu. Az eseményen – aminek a célja az volt, hogy a településtől minél messzebb rugdossák el a bőrbatyut, mielőtt az szétesne –, részt vett a falu apraja-nagyja.
Kr. e. 2000 körül Huang-ti császár a gyalogos katonák kiképzésében használta, hogy gyorsaságukat, ügyességüket és találékonyságukat fejlessze. A rabszolgák kivételével az egész nép körében elterjedt a cu-kü (csu-küh)-nek nevezett játék. Az elnevezés magyarra szó szerint fordítva "rúgni-labdá"-t jelent. A szabályokról annyit tudni, hogy a játéktér közepére egymástól kb. 4 méter távolságra két kb. 4 méter magas bambuszrudat állítottak, közéjük hálót feszítettek. A háló felső részére egy 60 cm átmérőjű nyílást vágtak, ez volt a "kapu". A futball eredete, története és felfedezése. A háló két oldaláról rúgással, öklözéssel, fejelve, háttal vagy mellel érintve kellett a "kapuba" juttatni, nyitott tenyérrel viszont tilos volt érinteni. Magát a labdát nyolc bőrdarabból varrták össze, tollal és állati szőrrel tömték ki. 2000 körüli időkből fennmaradt a labdarúgás 25 fejezetből álló kézikönyve. Kínai kezdet - Japán hagyományok? Kínai mintára Japánban is megjelent e sport őse kemari néven - bár jelentős különbség, hogy itt kultikus szerepet játszott, kezdetben csak a főnemesség kiváltsága volt a játék, majd a miniszteri rangú hivatalnokok is részt vehettek benne.
XX. és XXI. század [ szerkesztés] Az elmúlt évszázad során rengeteg új és változatos labdajáték alakult ki. Így napjainkban nagy a választék és van miből választani közülük, hogy melyet szeretnénk űzni akár sportszerűen, akár hobbi szerűen. A legtöbből nemzetközi versenyeket és mérkőzéseket is rendeznek. Források [ szerkesztés] Marczinka Zoltán: Egy átfogó tanulmány a játékról Angol Wikipedia
Kialakulásának idejét nehéz meghatározni, de tudjuk, hogy a Római Birodalom i. 146-ban leigázta Hellászt. Nem sokkal ezután fedezhették fel a játék görög formáját és fejleszthették tovább azt a Harpastum-má. Julis Caesar és tábornokai alkalmazták katonai kiképzésként a fizikai állóképesség javítására a hadseregben. "Kislabda"-játékként is ismerték. Ez arra enged következtetni, hogy a többi rómaiak által játszott labdajátékban jóval nagyobb labdákat használtak. A labda varott bőrből készült és állati szőrmével tömték ki. Átmérője 24 cm volt. A játék pontos szabályai nem ismeretesek, de tudjuk, hogy a pálya négyszögletes és csak kicsivel volt kisebb, mint egy futball -pálya. A játékosok száma játékonként változó volt. A csapatoknak a pálya két szélén egy-egy vonaljuk volt, és az a csapat szerzett pontot, amelyik átjuttatta az ellenfél vonalán a labdát. A játék jelentős gyorsaságot, ügyességet és fizikai erőt igényelt. Emellett elég erőszakos is volt. A Római Birodalom terjeszkedésével a hadsereg az egész birodalomban elterjesztette a játékot.
század elején megjelent a firenzei calcio, Európában az első körülhatárolt városi pályán zajló, mérkőzésvezető által irányított csapatjáték. Egy-egy csapat 27 főből állt, és a másik fél várát jelképező sátorba kellett belőni a labdát. A játékosok szigorúan meghatározott rend szerint álltak fel: elől 15 csatár, a második sorban 5 fedezet, mögöttük 4 védő, a negyedik sorban megint 3 védő, akik közül a középső a kapus. Egyedül csak ő vehette a kezébe a labdát, a többiek rúghatták vagy ököllel üthették, a bíró vigyázott a szabályok betartására és számolta a gólokat, a büntetőpontokat. A sátrak mellett zenekarok is voltak, zeneszó mellett zajlott a mérkőzés. A játékról nem alakult ki igazán jó véleménye a korabeli értelmiségnek, Philipp Stubbes 16. századi krónikás írta: "A futball olyan játék, amelyben fiatal emberek bökdösnek egy nagy labdát, nem dobják a levegőbe, hanem lábukkal görgetik a földön. Mondhatom, eléggé megvetendő játék, s szerintem legalábbis sokkal közönségesebb, méltatlanabb, hitványabb, mint bármelyik másik fajta; ritkán végződik kár, baleset vagy a játékosok valami baja nélkül. "
1992-ben írták ki először a női magyar kupát, és 1993-ban lejátszották a női szuperkupát, a Renova–Pécsi Fortuna (4–0) csapatok részvételével. Rendszeressé vált a bajnokság kiírása, de a benevezett csapatok meglehetősen nagy szóródást mutat. 1994-ben beindították az NB II-es bajnokságot. A Bajnokok Tornáján 2001-ben, az Auto Trader-Femina csapata képviselte az első ízben Magyarországot. Mint a sportágak többsége, Magyarországon a női labdarúgás stagnál, helyben topogás tapasztalható. Ennek egyik oka a működéshez szükséges anyagi-tárgyi feltételek hiánya, másik oka, hogy a rendkívül kis létszámú, igazolt nagypályás női labdarúgók száma: 600-650 fő. A további okok között meg kell említeni a nem megfelelő utánpótlásképzést, a hazai média érdektelenségét. Női labdarúgó-világbajnokság A női labdarúgó-világbajnokságot az 1991-es női labdarúgó-világbajnoksággal kezdték meg, melynek házigazdája Kína volt, és 12 csapat képviselte az országát. Több mint 650 000 néző figyelte a helyszínen az 1999-es női labdarúgó-világbajnokságot, és közel egymilliárdan nézték 70 országból.