Egy golyóstoll feje nagyításban © Wikipédia / Samsara Szabadalmát Bíró – töltőtoll elnevezéssel – 1938. április 25-én jelentette be a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnál, s 1938 júniusában Nagy-Britanniában is. A németeknek Goy Andor adta el 1939-ben a gyártási jogot, itt Exakt illetve Stratos néven hoztak forgalomba tintával tölthető golyóstollat, amelynek nagy hátránya volt, hogy a tinta rövid idő alatt beszáradt. (Bíró és Goy állítólag felosztotta az európai és a tengerentúli piacot. A háború után Goy pereket indított Bíró ellen, mert csak az kapta a licencdíjakat, de a bíróságon sorra vesztett, idehaza viszont licencköltség nélkül gyárthatták a golyóstollakat. Bíró lászló józsef golyóstoll. ) A fasizmus előretörése, a zsidótörvények miatt Bíró László kénytelen volt külföldre menekülni: először Párizsba ment, majd Spanyolországon keresztül Argentínába. Vegyész testvérével ott tökéletesítette az íróeszközt, a legnagyobb kihívást a megfelelő sűrűségű festék kikísérletezése jelentette. Végül az öntvényrepedést jelző festék vált be, mert az gyorsan száradt, és nem koszolta össze a papírt.
Az Argentin Feltalálók Napja Bíró László, 1985. november 24-én halt meg Buenos Airesben, munkásságával akkora elismerésre tett szert az országban, hogy tiszteletére születésnapján, szeptember 29-én ünneplik az Argentin Feltalálók Napját. A Világban pedig nap, mint nap, elismeréssel emlékezhetnek, akik éppen golyóstollat használnak. A golyóstoll szabadalma Bíró László találmánya gyorsan világhírűvé vált. Milton Reynolds amerikai vállalkozónak megtetszett a golyóstoll ötlete, ezért megvalósította Bíró tervét az Egyesült Államokban. Reynolds tollainak minősége viszont igen rossz volt, de így is az első napon 150. 000 dolláros bevételt hozott (mai árfolyamon ez 1, 3 millió dollárt jelent). Később pedig napi 61. Golyóstoll – Wikipédia. 000 darabot adtak el belőle a new york-i Macy's áruházban. Mindezt a '40-es években. Az amerikai üzletember legálisan használta Bíró ötletét, mert az az Egyesült Államokban nem volt oltalom alá véve. Nem sokkal később Franciaországban már élt Bíró szabadalma, amit Marcel Bich (a mai BIC vállalatóriás alapítója) vásárolt meg tőle 2 millió dollárért.
1945. júniusában, kevesebb mint egy hónappal azután, hogy az Eversharp/Eberhard lezárta a tárgyalásokat az Eterpen céggel, egy Chicago-i üzletember, Milton Reynolds látogatott Buenos Aires-be. Mikor egy üzletben meglátta a golyóstollat, rögtön felismerte az abban rejlõ kereskedelmi lehetõségeket. Vásárolt egy pár darabot mintaként, majd miután hazatért Amerikába, nem sokkal késõbb megalapította saját golyóstoll gyárát, a Reynolds International Pen Company-t, semmibe véve az Eversharp cég szabadalmi jogait. „Bíró László József, a golyóstoll szabadalmaztatója” emlékérme. 1945. október 29-én Reynolds immár négy hónapja másolta a terméket, és Reynold's Rocket, azaz Reynolds Rakétája néven árulta azt a New York-i Gimbels áruházban. A Reynolds által készített utánzatok legyõzték az Eversharp termékeit a piacon. 12. 50$-ba került egy toll, melybõl közel 10. 000 darab kelt el az elsõ eladási napon. Az elõtte való napon egy hirdetést jelentetett meg a Gimbels a New York Times-ban, melyben fantasztikus csoda töltõtollnak nevezték a Reynolds féle tollat, ami garantáltan két éven át nem igényel újratöltést.
Magyarországon is elterjedt a golyóstoll az 1960-as évektől. Lubowski Frigyes és Lubowski Frigyesné (Deutsch Marianne) kidolgozták azt a technológiát, amellyel a kiürült golyóstoll-betéteket újra lehetett tölteni. Kezdetben az üres rézcső végébe helyezett vékony, hosszú tűvel kinyomták a golyót a fészkéből, és egy speciális töltő-készülékkel a golyó helyén keresztül visszafelé töltötték fel "Nyugat"-Németországból beszerzett speciális festékkel, mindenféle színben. A megfelelő szintet egy - a rézcső végébe helyezett – tüskével (mint egy szeg) lehetett figyelni: amikor a szintet elérte, a tüske megemelkedett. A kinyomott, kopott golyót szintén "nyugatról" beszerzett új golyóval pótolták, és annak rögzítését zömítéssel (kalapács) oldották meg. A golyóstoll sikere - Cultura.hu. Később, amikor már lehetett golyóstollhoz komplett hegyeket is beszerezni, a felújítást ezek cseréjével végezték. Amikor elterjedt a "Parker" toll és betét, és ezek újratöltése a tartály mérete miatt már sokkal körülményesebb lett, kifejlesztették a műanyagtartályos golyóstoll betéteket "ZENITH" néven.
Az első sorozatgyártás azonban hibás volt, ám tőke hiányában le kellett állítani a tervet. Ennek hatására komoly recesszión esett át a Bíró-Meyne-Bíró cég. Az általa kidolgozott módon működnek manapság is a golyós dezodorok.
Online rádió Online stream Szabadkai Magyar Rádió () Régebbi műsorok visszahallgatása Szabadkai Magyar Rádió - 107, 1 MHz A 2015. november 1-jén elindult Szabadkai Magyar Rádió célja a hallgatók naprakész tájékoztatása. A műsorban terítékre kerülnek politikai és szociális témák. Óránként hírek, és naponta többször híradó is várja a hallgatókat. Hírösszefoglalóinkban beszámolunk Szerbia, Magyarország és a világ eseményeiről is. Hétköznaponként Napindító című reggeli sávunkban részletesen feldolgozzuk a kiemelt eseményeket, az érdekes témákat. A Mozaikban tovább boncolgatjuk a történéseket. Bemutatjuk az itt élő érdekes embereket. A színészek, zenészek olykor élő produkciókkal érkeznek hozzánk. Az érdekes történetek mellé pedig a legszebb magyar és külföldi melódiák szólnak, a nosztalgia fonalára fűzve. Az esti órákban zenés szórakoztató-műsorokkal kedveskedünk a hallgatóknak, és a rádiószínházunkban is többször "felgördült a függöny" a 107, 1 MHz-en, a hallgatók hullámhosszán. Szabadkai Magyar Rádió fő- és felelős szerkesztő: Dedić Szuzana Szabadkai Magyar Rádió fő- és felelős szerkesztőjének helyettese: Orosz Ildikó Szabadkai Magyar Rádió fő- és felelős szerkesztőjének helyettese: Kartali Rita Műsoraink: Napindító Aktuális közéleti, politikai, gazdasági, és a mindennapokat érintő riportok, stúdióbeszélgetések minden hétköznap reggel 7-től 10 óráig.
Igazságügy, pénzügy, energetika, környezetvédelem – ezeken a területeken is államtitkára lehet a VMSZ-nek A köztársasági közigazgatásban államtitkárok szintjén vennének részt a kormányzásban – nyilatkozta tegnap a Szabadkai Magyar Rádió Napindító című műsorában Pásztor István. (tovább…)
Ilyenkor a kormányzóképesség, a döntésképesség, a teherviselési képesség az, ami elsődleges, és ebben én úgy gondolom, hogy a most hatalmon lévők, a most országokat irányítók fognak győztesként kikerülni. " Pásztor István arról is beszélt, hogy jól halad a Szabadka-Szeged vasútvonal felújítása, már a pálya próbatesztelései folynak a szerbiai szakaszon. Erről pénteken Magyarországon egyeztet majd Lázár János illetékes kormánybiztossal. A VMSZ elnöke szerint fontos lenne még a vasútvonal átadása előtt megoldani, hogy minél gyorsabb legyen a határellenőrzés. Ugyanis hiába a gyors közlekedés, ha az embereknek várakozniuk kell az útlevél ellenőrzésére – fogalmazott Pásztor, aki szerint ebben a kérdésben nem nálunk, hanem elsősorban Magyarországon pattog a labda. ()
Ne állítsanak az állomáskeresőn! 79. 172. 194. 189 A Szabadkai Rádió (szerbhorvátul Radio Subotica) 2016-ig négy nyelven (magyarul, szerbül, horvátul és németül) sugárzó - volt közszolgálati - rádióadó Szerbiában (2015-ig tulajdonosa Szabadka városa volt). Adását jelenleg is a 104, 4 MHz-en közvetíti. Műsorstruktúráját - magánkézbe kerüléséig - saját gyártású hírműsorok, riportműsorok, hangjátékok, művelődési és irodalmi magazinok, valamint gyermek- és ifjúsági műsorok alkották.
A Szabadkai Rádió ( szerbhorvátul Radio Subotica) 2016-ig négy nyelven ( magyarul, szerbül, horvátul és németül) sugárzó - volt közszolgálati - rádióadó Szerbiában (2015-ig tulajdonosa Szabadka városa volt). Adását jelenleg is a 104, 4 MHz-en közvetíti. Műsorstruktúráját - magánkézbe kerüléséig - saját gyártású hírműsorok, riportműsorok, hangjátékok, művelődési és irodalmi magazinok, valamint gyermek- és ifjúsági műsorok alkották. Története [ szerkesztés] A Szabadkai Rádió 1968. november 28-án reggel kezdte meg adását. A magyar műsorok alapító főszerkesztője Nagy József volt. A szerb Köztársasági Műsorszórási Ügynökség a Szabadkai Rádió évtizedeken át használt körzeti hullámhosszát egy kereskedelmi rádiónak ítélte. 2007-ben, amikor elvették a Szabadkai Rádió frekvenciáját, a hallgatók aláírásgyűjtésbe kezdtek: öt nap alatt 20 ezer ember írta alá a tiltakozást. A magyar szerkesztőség az Újvidéki Rádió 89, 6 MHz-es kisebbségi frekvenciáin sugárzott tovább 2008. december 1-jétől, de nem napi 24 órás adást, hanem csupán reggel 6:00-tól 20:00 (vasárnap 24:00) óráig, péntekenként fél órát németül.