Toni Collette Azt hittem, ismerlek című sorozata egy rossz anya-lánya kapcsolattal megfűszerezett, csavaros politikai thriller, ahol még az utolsó részben sem egyértelmű, ki a jó, és ki a gonosz. Március 4-én került fel a Netflix kínálatába a Pieces of Her című sorozat, amely nálunk Magyarországon Azt hittem, ismerlek címmel érhető el azoknak, akiknek kedve szottyanna ledarálni egy 8 x 50 perces krimit. Rádió 1 | A Netflixhez szerződtek a Trónok harca készítői. Mert arra bizony készüljön fel mindenki, hogy Toni Collette thrillere már az első epizóddal azonnal berántja az embert, és a minimum három idősíkban játszódó epizódok rendre akkora cliffhangerekkel érnek véget, hogy megszűnik az idő múlása, és azonnal látni akarjuk a következő részt is, hiába van másnap munka vagy iskola! Nem csoda, hogy ez a sorozat idehaza is hetek óta kirobbanthatatlan a Netflix TOP10-es listájából. Forrás: Netflix No persze abban nincs semmi meglepő, hogy a dramaturgiai csavarok ennyire jól működnek, elvégre ez a Netflix-sorozat is egy bestseller regény alapján készült – ahogy könyvadaptáció volt az elmúlt években jó néhány másik nagy durranás is a streaming platformon, a Vaják tól és az Enola Holmes tól kezdve A fiú, akit Karácsonynak hívnak on át Az éjféli égbolt ig.
Ekkora bravúr nem jött össze a szintén újonc Apple TV+-nak, melynek üdvöskéje, a kritikusok által is kedvelt The Morning Show csak négy jelölést kapott. Igaz, azokat főleg a fontos színész kategóriákban, így tehát Jennifer Anniston és Steve Carell is versenyben van a legjobb drámai főszereplő díjáért. Az viszont kifejezetten meglepő, hogy Russell Crowe -ról megfeledkeztek, pedig hatalmasat alakított a másik metoo-ihletettségű sorozat, A legharsányabb hang ban, amelyben elmaszkírozva hozta iszonyú meggyőzően a Fox News zaklatási botrányba belebukott vezérét, Roger Ailest. A vígjátékoknál is történt pár kisebb meglepetés, azon túl, hogy idén is a The Marvelous Mrs. Maisel uralja a mezőnyt. Kifejezetten örömteli például, hogy a második évadra végre észrevette a tévés akadémia az egyedi humorú Hétköznapi vámpírok at, amelyet az új-zélandi Taika Waititi és Jemaine Clement adaptált sorozattá saját 2014-es horror-paródiájukból. Míg tavaly az első évadért még egyetlen jelölést sem kapott a sorozat, most egyből nyolcat is, ami azt mutatja, hogy a kortárs amerikában szerencsétlenkedő balfék vámpírok világuralmi törekvései talán mégsem teljesen reménytelenek.
A női mellékszereplők közül pedig a királynő és Barbara Cartland kettős szerepét alakító Judy Kaye-t díjazták ugyancsak a Diana, a musical szereposztásából. Bruce Willist egy különleges citromdíjjal is meglepték. A színész saját kategóriát kapott: Bruce Willis legrosszabb alakítása egy 2021-es filmben. A díjra nevezett nyolc film közül a Kozmikus bűn című akció-sci-fi lett a győztes. Nyitókép: jelenet a Diana, a musical című filmből. Forrás: Netflix
Iratkozzon fel hírlevelünkre! Feliratkozom Kapcsolódó cikkek
Kína mind a Sinopharm, mind a Sinovac oltásokból több százmillió adagot biztosított otthoni felhasználásra, és exportált külföldre, elsősorban Latin-Amerikába, Ázsiába és Afrikába, összesen 22 országba és régióba. A SAGE bizonyítékokat sorolt fel arra vonatkozóan, hogy hiányosságok mutatkoztak a terhesség alatti biztonságosság, illetve a biztonságosság és a klinikai védelem kapcsán más felnőtt korcsoportoknál. A tagállamoknak a felhasználásra, illetve az adagolásra vonatkozó irányelveket kidolgozó SAGE májusban vizsgálta felül a Sinovac klinikai adatait. A kínai járványügy feje elismerte: nem olyan hatékonyak a vakcináik, módosításra lehet szükség - Portfolio.hu. Ennek ez elölt vírus alapú szérumnak könnyű a tárolása, így könnyen kezelhető és elsősorban olyan országok igényeihez szabták, amelyeknek kevés forrás áll a rendelkezésükre – írta a WHO. Korábban a világszervezet a Moderna, a Pfizer/BioNTech, az AstraZeneca/Oxford Indiában és Dél-Koreában gyártott vakcináját, illetve a Johnson and Johnson amerikai gyógyszergyár Janssen nevű védőoltását hitelesítette. Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből!
Nincs jó és rossz vakcina A mi a vakcinákat illeti, hatásosságuk gyártónként viszonylag széles skálán mozog. Nyilvánvalóan a minél magasabb százalék kívánatos, de a világjárvány közepén még 50 százalékot sem nevezhetünk rossznak. Ez ugyanis a tapasztalatok alapján azt jelenti, hogy minden egyes beoltott személyt, vagyis 100 százalékosan megvéd a betegség súlyos lefolyásától, kórháztól, lélegeztetőgéptől, haláltól. De statisztikailag csak az oltottak fele válik "immunissá", a másik fele enyhe tüneteket érezhet, ha megfertőződik. Sokszor kerül szóba a vakcinák típusa is, mint a közvéleményt megosztó tényező, mindegyiknek vannak esküdt ellenségei és pártfogói az önjelölt véleményvezérek közül. Az első generációs vakcinák (Sinopharm) elölt, egész vírust tartalmaznak, a második generációsok (AstraZeneca, Janssen, Szputnyik V) úgynevezett vektorvakcinák, a harmadik generációsok pedig (Pfizer, Moderna) az mRNS-vakcinák. Alapvetően egyik technológiát sem lehet a másik elé helyezni, erre majd a jövő gyakorlati tapasztalata ad lehetőséget.