Eperjes azt is mondja a filmről, hogy nem esett neki jól először, hogy kurzus- illetve propagandafilmnek nevezték egyesek a Magyar Passiót, de a lánya mondta neki, hogy "apa, ne mérgelődj, megnézték. Észrevették, hogy ez propaganda. Ez a Jézuska kurzusa, csak ők így hívják. Ez misszió", mondta a lánya, Eperjes pedig ezt elfogadta. A színész úgy véli, hogy a Hídember nem volt kurzusfilm, hanem a magyar filmezésnek óriási lemaradása van, hogy vászonra vigye az "igazi nagy történelmi pillanatokat jól". A Hídembert azért bántották Eperjes szerint, mert felmutatta, hogy az akkori erőviszonyok ugyanolyanok, mint a mostaniak. "Mindig a nemzetnek van egy része, ami a nemzetért él, és van egy, ami a nemzetből él". „Ezeket a fideszes g*-ket nem akarjuk látni” – üzenték Eperjes Károlynak - Propeller. Eperjes épp belekezdene egy gondolatba, hogy Bereményi Gézát is megbüntették a Hídemberért, mert azóta nem csinált filmet, amikor Veiszer elmondja neki, hogy Bereményi épp neki mondta el, hogy a fideszes Várhegyi Attila tiltotta le őt a Petőfi-tévéfilmről. Eperjest ez láthatóan megrázza.
Csongrád-Csanád megyei hírek automatikus összegyűjtése. Veiszer alinda eperjes károly magánkórház. A műsorvezető u/SzegedNewsBotka fáradhatatlanul végignézi a napi híreket 5 percenként és megpróbálja megtalálni a megyéhez köthetőeket és ezeket csoportosítani. Csak egy címkét lehet egy linkhez társítani, ezért először a nagyobb településeket keresi és ha van találat, akkor azt használja hiába van másik kisebb település is a szövegben. A 10 ezer felletti települések kaptak saját címkét, minden más találat a megye címke alatt csoportosul.
Szó szerint idézve: "Ezeket a fideszes géket nem akarjuk látni" - üzenték Eperjesnek, aki aztán találkozott az illetővel egy benzinkútnál és megölelte. A Hídember kapcsán felmerült Szabó István neve is, aki tanácsokat adott Eperjes Károlynak az amúgy kilencszer átírt forgatókönyvben. Őt a szocializmusban beszervezték, két másik barátjával együtt elkapták 56-ban, mert főiskolásként filmezték, illetve fotózták a történéseket. Amikor az egyiket vitték vallatni, akkor látta a földön a vértócsában úszó, megvert Szabó Istvánt, aki állítólag erre nem is emlékezett. Szabó Istvánt besúgóként emlegették később. Eperjes Károly: Vissza kéne találni a zsidó-hellén-keresztény kultúrához. / Fotó: Varga Imre "Hogyne állnék ki egy ilyen ember mellett, hát ő áldozat". - mondta az interjúban Eperjes. Szabó István besúgó múltjáról addig szó sem esett, míg Eperjest nem szerepeltette a 2005-ös Rokonok című filmjében. Eperjes Károly drogos múltjáról beszélt : HunNews. "Vissza kéne találni a zsidó-hellén-keresztény kultúrához. Mert az a kultúra, a többi csak civilizáció.
A válasz online írása a témában Facebookon: 💉 Tényleg egész gyerekkorunkban orosz vakcinákkal oltottak minket? "Egész életemben az orosz szisztéma alapján voltam beoltva mindenféle ellen. A gyerekkori oltásaink mind onnan valók voltak, és beváltak" – nyilatkozta hétfőn Eperjes Károly a Somogy megyei lapnak. "A magyar emberek döntő többsége gyerekkora óta orosz vakcinákkal lett beoltva, hiszen "minden oltóanyagunk onnan származott" – írta még december végén Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közösségi oldalán. Csakhogy ez az állítás nem igaz. 📌 Magyarország a 19. század első fele óta rendelkezik saját oltóanyaggyártással, a himlőt is hazai oltóanyaggal sikerült megszelídíteni. A kimagasló magyar átoltottsági adatok alapvetően a kétszázéves magyar oltási hagyománynak, kultúrának köszönhetőek. Veiszer alinda eperjes károly herceg. A szovjet csapatok egy fejlett gyógyszer- és oltóanyaggyártással, gazdag közegészségügyi hagyományokkal rendelkező országba érkeztek meg. (Nem véletlenül akartak teljes gyárakat rekvirálni. )
Elvitathatatlan érdemekkel kérkedhet a Dragon Ball széria, a határokon innen és túl egyaránt. A haját szőkére üvölteni képes hős története milliók szívébe lopta be magát, jómagam például pontosan emlékszem a régmúlt időkre, amikor is egyetemista barátaim – csupa olyan ember, akik még a vizsgák időpontját is rendre elfelejtették – óramű pontossággal gyűltek össze egy kopott kollégiumi televízió elé, hogy egymást túlharsogva drukkoljanak a Harcművész Torna aktuális kedvencének. De emlékszem a kölykökre is, akik krumplira sírt szemmel tiltakoztak, midőn megtudták, hogy a kereskedelmi televízió – nagyrészt szülői nyomásra – leveszi műsoráról a Dragon Ball sorozatot, miután az egyik karakter, Dermesztő (Frieza) saját támadásával kaszálta "toplessre" magát (értsd: kettészakadt). A Dragon Ball és később a Dragon Ball Z elképesztő siker lett, mi több, jelenséggé vált, így elkerülhetetlen volt, hogy előbb-utóbb a videojátékipar is rátaláljon a címre, hogy aztán hátrahagyva az édesen bárgyú képi humort és a nyakatekert, galaxisokon átívelő sztorit, jobbára a szemkápráztató akcióra helyezze a hangsúlyt.
Ezúttal a nyílt világ lehetőségeivel ismerkedhetünk meg. A BANDAI NAMCO Entertainment Europe új Dragon Ball Z: Kakarot előzetest adott ki, ami eddig nem látott elemeket mutat be a játékból. A rajongók újra átélhetik a sorozat történetét úgy, mint még soha, ahogy Kakarot – avagy Goku – útnak indul, hogy erősebbé váljon, újabb kihívásokkal nézzen szembe és az univerzum legrettegettebb gonosztevőivel csapjon össze a Föld megmentéséért! A trailer-ben az alábbi mechanikákkal ismerkedhetnek meg közelebbről a játékosok: Főzés és evés – Falatozhatsz út közben és kitalálhatsz még összetettebb fogásokat tulajdonságaid növeléséhez. Új Super Attack megtanulása – Gyűjthetsz és beválthatsz Z-Orb és D-Medal tárgyakat a legpusztítóbb képességek megnyitásához. A Community Board elsajátítása – Új magasságokba emelheted Z-Warriors erődet Soul Emblem érmék gyűjtésével és átrendezésével. A játék 2020. január 17-én jelenik meg PC-re, PlayStation 4-re és Xbox One-ra. Nappal tisztességes családapaként funkcionálok, de altatás után előveszem a controllerem, hogy kialvatlanra játszhassam magam.
Amennyiben nem vagy fülig szerelmes a Dragon Ball univerzumba, elég hamar rá fogsz unni a Kakarotra, ha viszont te vagy a világ legnagyobb rajongója, akkor hosszú ideje pont erre a játékra vártál. Holnap jelenik meg a Dragon Ball Z: Kakarot, a tesztpéldány viszont csak nemrég érkezett meg szerkesztőségünkbe. Méreteit tekintve grandiózus játékról van szó, így a teljes, átfogó teszt megíráshoz több időre lesz szükségünk, de azt szerettük volna, hogy első benyomásainkat már most, az embargó lejártakor el tudjátok olvasni. Természetesen amint a játék kampányának végére értünk, fel fog kerülni egy részletesebb anyag is a Dragon Ball Z: Kakarotról, de már nagyjából tíz óra játék után is érezhető, hogyan csapódik majd le a CyberConnect2 munkája a veteránoknál, illetve az újoncoknál. A Dragon Ball Z: Kakarot egyértelműen a keményvonalas rajongóknak szól, ők pedig garantáltan megtalálják majd benne azt, amit keresnek. Nyílt világú akció-RPG-ként dolgozza fel a teljes Dragon Ball Z sagát, ez a koncepció pedig egyszerre rejt magában buktatókat és nagy lehetőségeket.
Ezek a váltóvalutái bizonyos szuper mozdulat megvásárlásának, és gyomorforgató sűrűséggel van velük teletömve minden egyes térkép. A készítők valamiért úgy érezték, hogy a harcművészetben való fejlődés alappillére a felhőn való gömbgyűjtés, aminél unalmasabb, repetitívebb, öncélúbb pontgyűjtési módot a Pacman óta nem láttam (neki még jól állt, wakka-wakka forever). Ha ezzel azt akarták elérni a készítők, hogy szívesebben derítsék fel a térképet a játékosok, hát igencsak mellé nyúltak... főleg, hogy ezen agyzsibbasztó tevékenységünkben lépten-nyomon megakasztanak minket az unalomig ismert és milliószor megvert ellenfelek. Ha pedig már szóba hoztam a harcot... Az ütközetek japán RPG módra, egy, a világból kimetszett, zárt arénába hajtanak minket, ahol aztán valós időben, a határokon belül viszonylag szabadon mozogva harcolhatunk… persze kihasználva mind a három dimenziót, mert ugye ez még mindig egy Dragon Ball-játék. Minden karakter egyetlen akciógombbal rendelkezik, aminek püfölésével rövid, de hatásos kombóval kínáljuk meg az ellenfelet.
És most jön a fekete leves. Mert hiába a sorozatot visszaidéző, kiváló minőségű videók és a kifejezetten szórakoztató, bár rajongóknak talán túlontúl ismerős történetszál, ha minden más, ami amúgy a játékkal töltött időnk jelentős százalékát kiteszi, csiszolatlannak és picit laposnak érződik. A nem előre renderelt átvezető animációk például statikusak és unalmasak, a világ pedig, hiába színes és bájos, de nagyobbrészt üres. A lótifuti mellékküldetések kimerülnek a "rúgd le őt", "törj össze egy ilyet " és "hozz pár olyat" küldetésekben, még akkor is, ha olykor Teknős kér meg minket pikáns fehérnemű katalógusa visszaszerzésére, máskor pedig Chi-chi gyűjtögettet velünk főznivalót. És ha már Chi-Chi: a mindenféle étel bónuszok és főzőcskézés inkább tűnik alibinek, mint hasznos elfoglaltságnak. És azok a gömbök… ha nem áldozom fel maximalizmusom a végigjátszás oltárán, még mindig azokat gyűjtögetném. Szerte a világban színes gömbök… zöldek (erdő), vörösek (hegy) és kékek (víz), meg valami színes, mindenható gömb… lebegnek, gondos mintázatba rendezve.