A beérkezett műveket a Győrffy Ákos, Kőszegi Lajos, Stamler Ábel és Tóbiás Krisztián alkotta zsűri véleményezte, az eredményhirdetést március 18-án tartják Balatonfüreden, a Szőcs Géza Irodalmi Szalonban. A március 18-19. között zajló Hamvas Napok a hagyományos ráolvasással kezdődik, a Tagore sétányon álló Hamvas-hársra olvassák rá az író Fák című esszéjének egy részletét. Fák (könyv) - Hamvas Béla | Rukkola.hu. Az európai kultúra válsága címmel Can Togay és Pröhle Gergely beszélgetését kísérhetik figyelemmel az érdeklődők, majd Király Nóra (ének, gótikus hárfa) és Nagy Csaba (lant) azaz a Vox Humana teremt reneszánsz hangulatot. Másnap, március 19-én, szombaton Szarvas József színész vezetésével séta indul a hangulatos Koloska-völgybe, ahhoz az ikonikus hársfához, amely Hamvas Fák című esszéjét ihlette. Itt Sava Babic műfordító emlékére palicsi pálinkával lehet majd koccintani. A folytatásban Kurucz Anikó: Hang, szó, személy című frissen megjelent kötetéről beszélget a szerzővel Várhegyi Miklós szerkesztő. A könyv Hamvas munkásságának tudományos igényű feldolgozása, művészetszemléletének, tudományképének és vallásfelfogásának áttekintése.
Ellenben az eposz halálra jegyzett hőse már az első perctől megadja magát a sorsnak; de éppen e megadás által tünteti ki nagyságát. A veszély, a halál bizonyos tudata nem csüggeszti el, egy percig sem gátolja működését, sőt növekszik erélye, amint közelebb-közelebb jut az örvényhez (…)". Nem azért munkálkodik, tart ki, tartja a fáradozásait értelmesnek, mert lát esélyt a győzelemre, hanem annak ellenére, hogy jól tudja: semmi esélye rá. Ez végtelenül leegyszerűsíti a képletet. Semmilyen mellékkörülmény nem zavarja, kizárólag a meggyőződés marad meg hajtóerőként. Azt teszi, amit helyesnek tart, mert nem tehet mást, ha hű akar maradni önmagához. Összeforr a programjával, egész életét teszi rá. Fák hamvas belajar. * Hamvas besorolhatatlan jelenség, és ezt tudja is magáról. Tudósnak, írónak, bölcselőnek egyaránt szokatlan, szabálytalan. Eldöntetlen egzisztencia, és kitart ebben a bizonytalanságban. Írónak túl orákulumszerű, kinyilatkoztató; bölcselőnek, tudósnak túl személyes, túl irodalmi. Nehezen érthető az a szabadság, a szabadságnak az a bátorsága, amellyel alkot, gondolkodik.
Hamvas nyelve azért nagy, mert valóságos nyelv. Mondhatnám úgy is, hogy olyan nyelv, ami eltalálja az ember szívét. Szívének közepébe hasít. A kerek évfordulókkal sosem tudtam mit kezdeni. Igaz, a nem kerekekkel sem. A kultuszt sosem az évfordulók építik, nem a centenáriumok, a milleniumok és más effélék. Nyilván szükség van ezekre is, értem is, hogy miért. És hát elhangoznak beszédek, lelepleződnek szobrok, elneveződnek könyvtárak, kiosztódnak díjak. Százhuszonöt éve született Hamvas Béla. Nem is jutott volna eszembe, ha főszerkesztő úr fel nem hívja rá a figyelmem. Olyan ez, mint amikor az embert a Facebookon köszöntik fel az ismerősei a születésnapján. Ismert jelenség, hogy ha kitöröljük a születésünk dátumát, a köszöntések száma radikálisan csökkenni fog. Alig néhány marad. Fák hamvas béla kiss. Magam sem tartom számom Hamvas születésnapját. Még jó, hogy nincs fent a Facebookon, és nem kell válaszolnia a rajongók hadának jókívánságaira. Tényleg, regisztrálna Hamvas a Facebookra, ha ma élne? Instára, Twitterre?
Mit tudnak még neki mondani az életről ezek után, amin ő nem nevet? Mivel fenyegethetik még? Mitől félhet még? Történhetik még vele valami, aminél rettenetesebbet nem győzött le és nem élt át? Mi az, meghalni? Mi az, félni a haláltól? Már nem fél. Soha, egy pillanatig sem volt boldog, de nevet azon, aki ezért sajnálja. Nem ismeri, mi a bőség. Nem tudja, csak álmából, hogy mi a nyugalom. A béke idegen neki. A gazdaságról nem is tudja, hogy van. Kényelem? Mi az? Sovány, szikár, ínas, megércesedett lény. Egy gonosztevő elvetemültségével és egy bölcs körültekintésével. Ha ember lett volna belőle, olyan életet élt volna, mint Attila, vagy Dzsingisz kán, de úgy evett volna, mint Gargantua és olyanokat nevetett volna, mint Falstaff, és olyan nyugodtan ölt volna, mint Borgia. Fák hamvas béla utca. Ha állat lett volna, meg lett volna benne az oroszlán királyisága, a tigris vérengzése, az óriáskígyó ereje az elefánt nyugalma, a zerge izmossága és a sas biztossága. Ha költő lett volna olyan verseket írt volna hogy meggyulladt volna a papiros.
De a vágynak, ha az ember önmagának akar, kimondhatatlan veszélye van. Ez a veszély, hogy a vágy teljesül, s akkor az ember eléri azt, amit akart. Eléri, és meglátja, hogy mi volt az, amit kívánt és követelt és vágyott. (... ) S most derül csak ki, hogy a vágy hamis volt. Nem is ezt akarta. Az élet ott, ahol fakad, tiszta, édes gyönyör, amely magában az életben van. Nem elmenni a forrástól annyi, mint szűziesnek lenni. Az etruszkok asszonyaik sírkövére virágot faragtak, se nevet, se mást, se kort, se rangot. Hamvas Béla: Fák (idézetek). Mit mond a sírkő? Aki itt fekszik, virág volt, élni tudta azt, amit a bölcsek csak gondolni. A szerző további könyvei: A szerző összes könyve
De úgy vagyok vele, hogy Hamvas ellentmondásai, amelyek gyengesége, szenvedései, esendősége, következetlenségei és túlzott magabiztossága, nagyotmondásai, hetykesége között feszülnek, csak még közelebb hozzák, még szeretetre méltóbbá teszik az alakját. * Egész egzisztenciájával ott áll az írásai mögött, vállaltan személyes. Hamvas Béla – MEDIO Kiadó, Hamvas Béla Alapítvány. Sok esetben már alapjáratban önironikus, parodisztikus, például amikor a különféle fák árnyékának minőségét, sűrűségét, "töménységét" elemzi, vagy amikor a rántott leves metafizikáját vezeti elő. Hasonlóan csúfondáros – és mégis halálosan komoly – A bor filozófiájá ban, amely a tudományoskodásnak hadat üzenve a legnagyobb meggyőződéssel emeli az egyetemesség és időtlenség szintjére a szalonna, az erős paprika, a cigaretta és a borfogyasztás hamvasi "csodareceptjét", valami mai szemmel nagyon egészségtelen mixet, macsót és korhoz kötöttet. És mégis, mégis: mindmáig akkora meggyőző erővel teszi, hogy gondolkodás nélkül hiszünk neki, sőt ott vagyunk, együtt eszünk-iszunk vele.
Az árulás hátterében mindkét esetben a szeretet áll. De még mielőtt ide jutnánk, Mundruczó bepillantást enged a szereplők életébe, megmutatja, hogyan gyötrik egymást, és kendőzetlenül, már-már zavarba ejtően tárja elénk az irritálóan hétköznapi emberek személyes katasztrófáit. (…) Film és színház állandó váltakozásával, a rendezés közvetlenségével Mundruczó egy egészen új határt lépett át" – írja a darabról a Frankfurter Rundschau. Mundruczó részben mulatságos, részben zavarbaejtő jeleneteket teremt, melyeket a kamera voyeurisztikus perspektívája méginkább felerősít – mondja a kritikusa, amihez a Hamburger Morgenpost annyit tesz hozzá, hogy a színpadon csoportdinamika és lelki sztriptíz látható. Misztériumjáték? Júdás evangéliuma szöveg felolvasó. Krimi? Szociodráma? Vagy mindez egyben? – teszi fel a kérdést a Die Welt. A két síkon zajló, lenyűgözően virtuóz játék képes megtéveszteni minket, és még bonyolultabbá válik azáltal, hogy a darab maga színház a színházban – ezt már Manfred Lahnstein teszi hozzá. A Júdás evangéliuma legközelebb november 6., 27. és 28. látható a hamburgi Thalia Színházban.
A csatorna szóvívője, M. J. Jacobson a hitelesítési folyamat lezártáig természetesen nem vállalja ennek felelősségét. A katolikus egyház egyelőre nem reagált a tudomány legújabb állításaira - XVI. Benedek pápa húsvéti szentmiséjében továbbra is árulónak nevezte Júdást.
2005. április 7. 12:46 Tisztáznák a Jézust eláruló tanítványnak tulajdonított, korakeresztény kézirat megítélését: rekonstruálják és kiadják Júdás evangéliumát. A 62 oldalas, papiruszra írt kézirat darabjai az 1950-es és 60-as években kerültek elő Egyiptomban, de a bázeli székhelyű Maecenas Foundation szerint tulajdonosai a közelmúltig nem voltak egészen tisztában a jelentőségével. Az alapítvány az egyiptomi keresztények kopt nyelvén írt történetet angolra, franciára és németre fordíttatja le még az év során, jelentette be a szervezet ókori kutúrákkal foglalkozó szakértője. Duccio di Buoninsegna: Júdás alkuja (1308-11) Museo dell'Opera del Duomo, Siena Az eredetileg görögül írott Júdás evangéliumára először egy második századi püspök, Szent Iréné utalt, mikor a szöveget eretneknek nyilvánította. "Ez az egyetlen forrás, melyből egyértelműen tudtuk, hogy létezik egy ilyen evangélium" - mondta Mario Jean Roberty, az alapítvány igazgatója. ORIGO CÍMKÉK - Júdás. "Nemrég kaptuk meg a C-14 vizsgálat eredményét, mely szerint a szöveg régebbi, mint gondoltuk, és valószínűleg a 3. század eleje és a 4. század között keletkezhetett. "
Júdás új színben Az elmúlt hatvan év legjelentősebb régészeti felfedezésének tartott Júdás evangélium szerzője ismeretlen. Az evangélium eredeti szövege görög volt, amelyet a kanonikus evangéliumok után, de még Kr. 180 előtt hozhattak létre korai gnosztikus keresztény csoportok. A most bemutatott kézirat ennek kopt fordítása, és a vizsgálatok szerint Kr. 220-340 között keletkezett. Újabb részletekkel bővülhet Júdás evangéliuma » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Az Újszövetség négy evangélistája – Máté, Márk, Lukács, János – Júdást, a tizenkét apostol egyikét, árulónak állítja be, aki ellenfelei kezére juttatja a később kereszt általi halálra ítélt Jézust. Az új kézirat szerint a Jézushoz legközelebb álló tanítvány csak mestere kérését teljesítette. "A most előkerült evangélium a két évezreden keresztül hívek több száz milliója által megvetett Júdást az eddigi bibliai tanokkal szemben egészen más megközelítésből mutatja be. E szerint Jézus tudta, hogy ahhoz, hogy emberi testétől megszabaduljon, valakinek el kell őt árulnia, és jobban szerette volna, ha az áruló egy barát, nem egy ellenség" – nyilatkozta a National Geographic Society csütörtöki, washingtoni sajtótájékoztatóján Rodolphe Kasser genovai professzor, világhírű koptológus, akinek stábja 2001-től dolgozott a 26 oldalas szöveg fordításán, valamint azon, hogy a mintegy ezer papirusztöredékből újra összeállítsa a dokumentumot.
Tagadja többek között Krisztus második eljövetelét. Mária evangéliumából ugyancsak hiányzik a keresztény teológiában központi szerepet játszó bûn és bûnhõdés gondolatkör is. A kereszténységre 325-ben áttérõ Róma császára, Nagy Konstantin kérte fel az egyházatyákat az Újszövetségbe bekerülõ dokumentumok kiválasztására. Ekkor döntöttek Máté, Márk, Lukács és János evangéliumának kiválasztásáról. Ahogy nincs utalás Jézussal való házasságára, nincs bibliai bizonyíték arra nézve sem, hogy Mária Magdolna kurtizán lett volna. Az elsõ, aki Máriáról, mint prostituáltról beszélt, Nagy Gergely pápa volt az ötödik században. Róla szóló igehirdetéseiben Mária Magdaléna, mint "vezeklõ", egyfajta ellenpólusává lett Máriának, Jézus anyjának, az "örök szûznek". Judas evangeliuma szöveg . Az apokrifek a bibliai könyvekhez hasonló zsidó és keresztény iratok, amelyeket szerzõjük ugyanolyan isteni kinyilatkoztatásként, szent iratként tárt a nyilvánosság elé, de amelyek ennek ellenére nem szerepelnek a mai Biblia könyvei között. Némelyikük azonban egyes korábbi bibliaváltozatokban benne volt, illetve egyes mai kisebb egyházak Bibliájában szerepel (például a kopt és az etióp keresztényekében).