A négy lövésből három találta el barátnőjét, Reeva Steenkampot. Ezt követően betörte a fürdőszobaajtót (egy krikettütővel) – ami azt sejteti, Steenkamp magára zárta azt –, és kivitte a fürdőszobából a holttestet. A 26 éves Pistorius a vallomásában azt mondta, szívből szerette 30 éves barátnőjét, akit nem akart megölni, és akivel november óta alkottak egy párt. Március végén a dél-afrikai szervek úgy döntöttek, Oscar Pistorius indulhat nemzetközi versenyeken, igaz, ez eddig nem történt meg. Később egyébként tiltott szteroidokat is találtak Pistorius lakásában, ami egyébként is, de alkoholos hatás alatt különösen bódítja a tudatot, csökkenti az önkontrolt és agresszívvá teheti az embert. A futó pere kedden kezdődik, a fenti képeket ezért is most hozták nyilvánosságra. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Index - Sport - Lelőtte barátnőjét a műlábú futó. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Sokkoló fázisába érkezett Oscar Pistorius büntetőpere. A barátnője meggyilkolásával vádolt dél-afrikai paralimpikon tárgyalásának legutóbbi ülésén bemutatták azokat a fotókat, amelyek a gyilkosság után közvetlenül készültek. Oscar Pistorius - Nemzeti Sport Online. 2014-03-14 16:05:25 Szerkesztő: Faragó Zoltán A fotókon Pistorius félmeztelenül, vértől borítva látható, valamint bemutatták azokat a fotókat is, amelyek a gyilkosság helyszínén, Pistorius házának fürdőszobájában készültek a gyilkos fegyverrel és egy szintén vérrel borított krikettütővel. A nyugalom megzavarására alkalmas fotók megtekintését kizárólag felnőtt, erős idegzetű olvasóinkank ajánljuk!
© AFP / Olivier Morin A szénszálas erősítésű lábprotézissel futó Pistorius a 2011-es atlétikai világbajnokságon az ép versenyzők között, a 4X400 méteres váltófutásban ezüstérmet, a 2004–2012 közötti paralimpiákon pedig összesen hat aranyat nyert. 2012-ben a londoni olimpián az egészségesek között a 400 méteres távon az elődöntőbe jutott. A pert hatalmas érdeklődés kísérte Dél-Afrikában s világszerte, körülbelül olyan, mint a felesége és annak szeretője meggyilkolásával vádolt, majd felmentett O. Oscar pistorius gyilkosság füst és árnyak. J. Simpson amerikai futballistáét 1995-ben. Akár csak az, Pistorius ügye is erősen megosztotta a közvéleményt, Dél-Afrikában legalább annyian vannak azok, akik szerint a futó dühöngött és szándékosan ölte meg barátnőjét, mint azok, akik úgy vélik, az egyébként sokak által az emberi kitartás egyik példaképének tekintet Pistorius nem lenne képes a szándékos gyilkoságra. A tárgyalásra amúgy a védelem egy videót is készített, ahol Pistorius maga mesélte el, mi történt. Az ausztrál Channel 7 megszerezte és be is mutatta a felvételt.
A dél-afrikai jogszabályok értelmében leghamarabb 25 év múlva szabadulhatna. A peren Steenkamp anyja, June is részt vesz majd. Ők csak annyit akarnak tudni, hogy a lányuk nem szenvedett-e "azon a tragikus Valentin-napon" – közölték.
Thomas Mann első nagy regénye, A Buddenbrook ház 1901-ben jelent meg, és csakhamar világhírűvé tette az akkor huszonöt éves írót. A regény a nagypolgárság világáról, belső válságáról szól sok önéletrajzi vonatkozással. A Buddenbrook ház egy lübecki kereskedőcsalád alkonyának regénye. "Személyes családi tapasztalataimat stilizáltam regénnyé, bár azzal az érzéssel, hogy van benne valami irodalmi, vagyis szellemi, vagyis általános érvényű, de nem is sejtve, hogy miközben egy polgári ház szétzülléséről írtam regényt, hírt adtam a nagy széthullásról, egy korszak végéről, egy kulturális, társadalomtörténeti cezúráról" – nyilatkozta később Thomas Mann erről a könyvéről. A korszakos hanyatlás négy nemzedék sorsában tükröződik. Az energikus és kétely nélküli cselekvőkészséget a cég utolsó gazdájában, Thomas Buddenbrookban felváltja a belső bizonytalanság, az önelemző hajlam – üzletemberi és közéleti tevékenységét egyre inkább úgy játssza el, mint színész a szerepét. Fia pedig, a kis Hanno, akiben a család biológiai elerőtlenedése és egyszersmind fokozódó művészi érzékenysége kiteljesedik, már nem csak a neki szánt szerepre, a cég új felvirágoztatására, hanem a hétköznapi élet puszta elviselésére is alkalmatlan – halála véget vet a Buddenbrookok történetének, amely egyúttal csakugyan egy korszak, a polgárság nagy, de pusztulásra ítélt korszakának története is.
A Buddenbrook ház újabb filmes verziója, az Emmy-díjas Heinrich Breloer rendezőtől, amely méltó adaptáció Thomas Mann regényéhez. A Buddenbrook-ház Thomas Mann első, 1901-ben megjelent regénye, amely az írót – a kezdeti hűvösebb fogadtatás után – végül világhírűvé tette, és döntően járult hozzá a Svéd Királyi Akadémia indoklása szerint ahhoz, hogy Thomas Mann 1929-ben megkapta az irodalmi Nobel-díjat. A műben a lübecki születésű és fiatalkorát ott töltő Thomas Mann egy ottani – nem létező – család egészében véve szintén fiktív, de valós motívumokból összeállított történetét beszéli el, a rá oly jellemző aprólékossággal és mélységgel. Az alcím "Egy család hanyatlása" már rögtön az elején világossá teszi azt, hogy ezen történet a kis közösség számára egyáltalán nem végződik jól; az olvasó kérdése csak az lehet, mennyiben esik egybe a hanyatlás a nagyobb "közösségek", végső soron a társadalom változásaival, illetve mennyiben van szó éppen ellentétes folyamatokról – mennyire ered a buddenbrooki romlás és elhervadás a város, az ország és a világ esetleges hanyatlásából, s mennyire a személyek életképtelenségéből, az egyedi életrevalótlanságból.
2900 Ft A polgár-művész problematika legátfogóbb és legrendszeresebb kifejtése A Buddenbrook-ház. A fejlődés bilológiai törvényszerűsége, hogy minden születik, fejlődik, eléri a csúcspontját, hanyatlik és meghal. A német naturalizmusnak ezt a társadalmi jelenségekre vonatkoztatott tételét alkalmazza Thomas Mann a 19. századi német polgárságra, s érvényességét egy konkrét család, a Buddenbrookok történetén első rész a családot a cégalapító családfő idejében, 1835-ben, a virágzás korszakában mutatja be. A hanyatlás a második nemzedékkel kezdődik meg, hogy a harmadik generáció életében a teljes széthulláshoz vezessen. A regény tulajdonképpeni hőse az unoka, Thomas Buddenbrook, akinek cégfőnöksége látszólag a csúcspontot jelenti a család történetében, ugyanakkor a régi patrícius-polgárság utolsó győzelmét feltörő újburzsoázia fölött. Valójában azonban Thomas már nem "egészséges" a szó polgári értelmében, hanem önmagában és foglalkozásában kételkedő, problémákkal viaskodó, a látszat mindenáron való fenntartásába beleroppanó, gyenge ember, aki csupán akaratának végső megfeszítésével tud ideig-óráig úrrá lenni a pusztulásba húzó erők fölött.
A regény látszólag egyértelmű választ ad: a lübecki Buddenbrook-kereskedőháznak azért kellett tönkremennie, és mind vagyoni, mind személyes tekintetben csődbe jutnia, mert tagjai képtelenek voltak a kor kívánalmainak megfelelni, sőt még arra sem futotta erejükből, hogy az első generáció frissességét, a család befolyását és hatalmát megalapító nagyapa erejét és életkedvét felmutassák, holott a megváltozott viszonyok, a növekvő konkurenciaharc közepette ennél még többre lett volna szükség. De hogyan lehet személyes a bukás, ami egy egész családot érint; hogyan értelmezhetjük a hanyatlást, ami a tagokat mind különbözőképpen érinti, s mégis mindannyiuk sorsát összeköti?