Találatok/oldal: Listázási sorrend: Találatok: [ 27] Oldalak: 1 2 3 > >> Összeállítást készítettünk azokról a részben vagy egészben uniós támogatásokból megvalósult vadász- és vendégházakról, amikhez a pénzt fideszes (vagy a kormánypártokhoz közeli) politikusok, polgármesterek, illetve családtagjaik nyerték el. Az összegyűjtött családi házaknak tűnő "falusi szálláshelyek" azért problémásak, mert azokban a gyanú szerint a politikusok saját magukat és barátaikat a kelleténél többször látták vendégül. Több esetben pedig csak a sajtóbotrányok után tették publikussá azokat az elérhetőségeket, ahol egyáltalán le lehet foglalni a szállásokat. Egyetlen olyan esetet sem találtunk, amikor a vissza nem térítendő EU-s pénzekkel való ügyeskedés miatt megbüntették volna a kormányközeli nyerteseket. Kedden is tartanak tárgyalást a Kecskeméti Járásbíróságon abban az ügyben, amelyben a volt izsáki polgármester és két társa ellen emeltek vádat költségvetési csalás és más cselekmények miatt. Sas József holmai még mindig úgyan úgy vannak, ahogy hagyta azokat - Blikk Rúzs. A vád szerint Mondok József egy turisztikai célra kiírt pályázatot nyert a vállalkozásával, majd később ő maga és családja költözött a 35 millió forintból felépített házba.
(voice) Lemezek: 1961 - Rómeó és Júlia - a Magyar Rádió felvétele 1974 - Latinovits Zoltán - Krúdy - fantázia (1978, 2005) 1976 - Latinovits Zoltán:Ady Endre - Versei és írásai(1997, 2000) 1976 - Hol van az a nyár? - Ruttkay Évával 1987 - Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán újvidéki előadóestje (1995) 1989 - Latinovits Zoltán - Magyar költők sikolya 2003 - Latinovits Zoltán - Utazás a koponyám körül Közreműködik: 2000 - Arany János: Őszikék és más költemények
Szerb Antal akkoriban már erősen dolgozott A világirodalom történeté-n, naponta járta a könyvtárakat, hogy egy-egy aktatáska könyvet újraolvasson, beléjük lapozzon, felidézze régi olvasási emlékeit. Mondok józsef halálának oka crisis. Voltak emberek, akik egyéniségükkel sokkal nagyobb hatást gyakoroltak rám, mint műveikkel, s az ellenkezője is sokszor előfordult, hogy csak művük él bennem, ezek közé tartozik Szerb Antal is. Kedves, ironikus mosolya ma is felvillan gyakorta előttem, ha behunyom a szemem, de mindössze alig néhányszor találkoztam vele, s ezért nem tudott a neve körül kikristályosodni bennem olyan arcképélmény, ami döntően különbözne a másokétól vagy attól, ahogy mások látták Szerb Tónit, akiknek módjukban volt őt közelebbről ismerni hónapokon vagy éveken át. Ezek az arcképek - eddig is észrevehette az olvasó - nem állnak arányban a személyek és esetleges műveik "történelmi szerepé"-vel. Azt hiszem, ez sokkal őszintébb látásmód, hiszen minden alakom a saját élményeimen szűrődött át, aszerint nőttek meg bennem, amilyen szerepük, súlyuk volt az életemben, és így Porgának, Hegedűs Zolinak, Kosztolányi Ádámnak vagy akár Tripponnak az emléke is sokkal maradandóbb életemben, mélyebb, alakítóbb, mint mondjuk Szerb Antalé, Kolozsvári Grandpierre Emilé, Németh Lászlóé, Szabó Dezsőé, akiket csak futólag vagy esetleg látásból ismertem.
Egy január közepi felvételen maga vallja be ezt. Találatok: [ 12] Oldalak: 1 2 > >>
Lényeges formai, alaprajzi változást az oldaltornácok új fajtáinak megjelenése és elterjedése jelent, szinte a nyelvterület egészén. Ez azonban döntően nem módosítja – inkább csak kiegészíti – a korábbi alaprajzi tagolódást. Genetikailag valószínű elkülöníthetők ezektől a korábbi s a faépítkezéssel szoros, sőt szerves kapcsolatban lévő tornácok. Sokféle formai változata lényegében e korszak terméke és bár kialakulását – nem is alaptalanul – kapcsolatba hozták a reneszánsz stílussal, a népi építészetben megvalósult formái sajátos, az előzményektől annyira eltérő jelleget öltöttek, hogy önálló képződményeknek, belső keletkezésűeknek tekinthetők. Baksa Brigitta: Élet a házban (Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., 2003) - antikvarium.hu. A tornácos ház a 19. században a magyar népi építészet karakterisztikus példája, amelynek megfelelője csupán az akkori országhatár külső peremén, de lényegesen csekélyebb súllyal mutatható ki (Frolec, V. 1974a: 10). 305 A tüzelőszerkezetben a századvégig nincs lényeges újítás, csupán területi eltolódás figyelhető meg. Ennek legfontosabb megnyilvánulása a szabadkémény erőteljes terjeszkedésében, tehát a füstelvezetésben jelentkezik.
Ez olyan népességmozgásokkal járt, belső migrációval, az elnéptelenedett vidékek tervszerű betelepítésével stb., melyek esetenként jelentősen megváltoztatták a Kárpát-medence egyes vidékeinek etnikai képét. Az 1730 körüli állapotokat rögzítő Notitia Hungariae novae historico geographica c. művében Bél Mátyás az országot általánosságban (Hadik B. 1926a), de az egyes megyéket, mint például Hevest (Bél M. 1968), Pestet (Bél M. 1977) vagy Tolnát (Bél M. 1979) bemutatva a falusi építészet jelentős különbségeiről szól. Már nem nagytáji jellegzetességek ismerhetők föl, mint az előző században (Barabás J. –Gilyén N. 1987: 167), hanem egy részletesebb, mezotájinak mondható tagolódás, de az sem kizárt, hogy már a csak néhány településre korlátozódó, egyes kistáji építészeti formák is megjelentek. A lakóépületek alapján megállapított "típusok" (Bátky Zs. A TÁJI TÍPUSOK VIRÁGKORA (19. sz.) | Magyar néprajz | Kézikönyvtár. 1930a) vagy "házterületek" (Barabás J. 1987: 167–172) – az előbbiből öt, az utóbbiból hét van – a 18. század elejére már tovább osztódtak. A Dunántúlon, ezen belül esetleg a Dél-Dunántúlon, a Palócföldön, az Alföldön és Erdélyben, de a Kisalfölddel és a Szamos-mentével kiegészítve is, azt tapasztalhatjuk, hogy a lakóházak ennél kisebb területeken rendelkeznek azonos vonásokkal, nem is beszélve arról, hogy a népi építkezés egészének táji tagolódása felvázolásakor egyéb építményeket és jellemzőket is figyelemmel kell kísérni.
Arra lehet gondolni, hogy a tűzhelyváltás összefüggésben van a főzőedények cseréjével. Korszakunkban még csak a földből készített és öntöttvas lappal lefedett változatok tűntek fel. Ezek elhelyezése különböző, konyhában és szobában egyaránt lehettek. A szobai rakott tűzhelyek megjelenésével néha kitelepítik innen a kandallót, kályhát vagy kemencét, másutt meghagyják és az újat csatlakoztatják hozzá. A konyhában a tüzelőpadkát ilyen esetben már nem használják. A füstelvezetésben a változás valamivel lassabban indult meg a század végén. A zárt füstelvezetésű kéményeknek inkább csak a széles változatai, az ún. A MAGYAR NÉPI ÉPÍTÉSZET TÁJI TAGOLÓDÁSA A 18–20. SZÁZADBAN | Magyar néprajz | Kézikönyvtár. "mászókémények" jelentek meg. A füstvezetés megformálásának egyszerűbb módjai hódítanak először tért. Így a füstös- és födém nélküli konyhás házakban a vaslapos tűzhely gyakran a szobába kerül, és ennek füstjét bádogcsöveken a konyhába vezetik. Szabadkémény esetén ennek alját lefedik, lepadlásolják, a füstcső a mennyezet fölött torkollik a meghagyott szabadkéménybe. A lakóház külső képében nemcsak a tornác hoz lényeges változást, hanem a tetőforma módosulása is.
Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
A korszak gazdasági épületei közül a csűrök nemcsak kivitelezésükben javulnak, hanem területi terjeszkedésük is megfigyelhető. Egy-egy falun belüli gyakoriságuk is növekszik a cséplőgép megjelenéséig. A szőlőhegyek présházas pincéi lényegében nem 306 változnak, csupán a boronafalúak száma csökken. A lyukpincék bejárata elé – különösen a Dél-Dunántúlon – kisebb-nagyobb előteret építenek a borászat bővülő eszközanyagának tárolására s bizonyos munkák végzésére. A gabonásvermek visszaszorulása megkezdődik, más szemtárolási módok jönnek létre. Összegezően megállapítható, hogy a technika fejlődése, a termelési szint növekedése, a létbiztonság megszilárdulása, a társadalmi reformok jól tükröződnek az építő kultúra emelkedésében. Figyelemre méltó, hogy a jobbágyfelszabadítás hatása ebben a tekintetben nem azonnal, hanem csak néhány évtized múltán jelentkezik igazán. Az épületek számos részletében bekövetkezett változás inkább minőségi, mint típus jellegű, de összességükben lényegében annyira, hogy korszakmeghatározóknak tekinthessük ezeket.