A forgatás utolsó napján visszatértek Ida osztálytermébe. "Napsütéses nap volt. Rengeteg diák és a stáb is volt ott. Óriási fájdalmat és szeretetet éreztem" – mondta Vinterberg. "Úgy éreztük, nagyon fontos, hogy egy életigenlő filmet hozzunk létre. " A Még egy kört mindenkinek nemrég került a mozikba – ahol nyitva vannak -, viszont december 18-tól lesz elérhető a streaming oldalakon.
Thomas Vinterberg dán rendező legújabb filmjében, a "Még egy kört mindenkinek" című művében a négy jóbarát, Martin, Tommy, Peter és Nikolaj alávetik magukat egy kísérletnek, miszerint minden egyes nap egy bizonyos alkoholszinten kell tartaniuk magukat, hogy lássák, ez hogyan hat a szociális kapcsolataikra és szakmai teljesítményükre. A dán film szereplői egy kísérletben vesznek részt, miszerint minden egyes nap egy bizonyos alkoholszintet kell bevinniük szervezetükbe azért, hogy bizonyítsák a pszichológiai, beszédmotorikai és pszichoretorikai hatást, valamint tanulmányozzák a javuló szociális és szakmai teljesítményt. A négy középkorú férfi egy koppenhágai gimnáziumban dolgoznak tanárként és meglehetősen elégedetlenek a munkájukkal. Nikolaj 40. születésnapján szóba kerül a norvég pszichiáter, Finn Skårderud elmélete, aki azt állítja, hogy az embereknek születésük óta a kelletténél alacsonyabb a véralkohol szintje, szerinte ugyanis 0, 05%-os véralkoholszint mellett kreatívabb és nyugodtabb lesz az ember.
Sokan sokféleképpen énekelték már meg az alkohol mámorító és letaglózó hatásait, elég Petőfi borverseire, a Krúdy-novellákra, Arthur Rimbaud szimbolista költeményeire vagy, hogy kortársat is említsünk, a Junkies zenekar dalszövegeire gondolnunk. A filmművészetben is közkedvelt téma a függőség ( Piások; 28 nap; Las Vegas, végállomás stb. ) és az egyszeri bulizás következményeként jelentkező macskajaj, illetve emlékezetvesztés ( Másnaposok, Ronda ügy). Az alkoholizmusról drámát és vígjátékot is szép számmal láthattunk már. Thomas Vinterberg a Még egy kört mindenkinek című filmjével most egészen új megvilágításban mutatja be e bódító szerhez fűződő viszonyunkat. Adott egy fásult töritanár, Martin (Mads Mikkelsen), aki sem a munkahelyén, sem a családja körében nem találja régi önmagát, semmiben nem leli örömét, nincsenek céljai, egyre csak szorong, napról napra kiábrándultabb. Még egy kört mindenkinek Amikor pszichológiatanár kollégája, Nikolaj (Magnus Millang) mesél neki és két másik munkatársuknak egy norvég pszichiáter elméletéről, miszerint az ember túl alacsony véralkoholszinttel születik ahhoz, hogy mindig megfelelő teljesítményt nyújtson és kiegyensúlyozottan élhessen, Martin elhatározza: kísérletet tesz a feltevés bizonyítására, vagyis kiegyenlíti szervezetében a különbséget.
Az apátia, az önutálat, az önsajnálat és a frusztráció különböző fázisai kerülnek terítékre, azaz főhőseink nem lesznek számunkra szimpatikusabbak, hiszen egyre károsabbak lesznek környezetükre. Annak ellenére, hogy látszólagosan egy egyszerű íven halad a történet, szerencsére az alkotás elkerüli a kiszámíthatóságot és a happy end-et. Fontos a drámai vonal a végén, hisz emlékezetünkbe vési a direktor az alkohol legkárosabb hatását, mely az embert érheti. Érdekessége a filmnek, hogy Vintenberg úgy írta meg a történetet, hogy nem hajlandó semmiféle ítéletet hirdetni a négy tanár fölött (ebbe mi, magyarok, nagyon jók vagyunk). Elbizonytalanodunk, hogy mit is kellene éreznünk irántuk, ebben is az író remek munkája érezhető, a négy főszereplő erős kölcsönhatásáról nem beszélve. Két fontos veszélyről beszél a film: egyrészt az alkoholizmus kockázatára hívja fel a figyelmet, másrészt az élet közepén esetlegesen bekövetkező válság tanulmányozásáról is szól a 2020-as Vintenberg film. A színészi játék mindenhol erős, de azért Mads Mikkelsen képes arra, hogy ellopja a showt a többiek elől.
A területen mély patakvölgy hózódik, amelynek eredeti égeres-bükkös társulásai, rekettyés láprétjei, csarabosai is értékesek voltak. A nagy szakmai tudással rendelkező megszállott legkedvesebb növényei az örökzöld lomb- és tűlevelűek voltak (meggyőződése volt, hogy megfelelő gondoskodással azok bárhol megtelepíthetők és esztétikus értékes társulások alakíthatók ki belőlük), ezért itt is ezekkel a fajokkal kezdte az arborétum kialakítását, mégpedig oly módon, hogy az egyes taxonokat kis csoportokba, e bokrokba" telepítette – ma is így láthatók. Jeli arborétum. A kert alapítója az exótákon túl a környék hagymás növényeit is átmentette az arborétum területére, így a mai napig nárcisz-, kikerics-, és sáfrányfajok sokasága él és virít a területen. A Jeli arborétum legközkedveltebb növényei mégis a havasszépék – a rododendronok. Jelenleg ezek több mint 300 változata, virágzás idején (május, június hónapokban) döbbenetesen szép színkavalkáddal, lenyűgöző illatorgiával várja a több tízezezer idelátogatót. Az alapító – a harmincas években bekövetkezett – halála, majd a háború nagyon megviselte a parkot: elgyomosodott, fáit kivágták.
Nem csoda, hogy ez a mágikus, vadóc tündérkert ihlette meg hazánk legendás botanikusát, Ambrózy-Migazzi Istvánt, akit mintha a sors rendelt volna a Jeli Arborétum megteremtésére. A "virágos gróf" 1869-ben született báró Ambrózy Lajos és gróf Erdődy Agathe gyermekeként Nizzában, Franciaország mediterrán klímájú vidékén. Később a Vas megyei Tanán nevelkedvén édesanyja különleges módon plántálta belé a növények szeretetét, marékszám hordta kastélyuk parkjába a vadvirágokat, amelyek fiának lelkes közreműködésével el is szaporodtak ott. Így nem meglepő, hogy a bécsi középiskolában a botanika lett a legkedvesebb tantárgya, majd jogi tanulmányai mellett is e tárgyban folytatott tanulmányokat. A legváltozatosabb tájakon utazván rabul ejtették Anglia parkjai, Algéria buja flórája, a Földközi-tenger mediterrán növényei, lombhullató örökzöldjei. Séta a rododendronok között a Kámoni arborétumban - Csodahelyek. Ambrózy-Migazzi István a csodálatos élményektől elbűvölve, lehetetlent nem ismervén tűzte ki életcélját: elhozni a kontinentális éghajlatú Magyarországra az örök tavaszt.
A Nádasdladányi kastély után a gyökerek megtekintése ebben a zalai helységben. Következő állomásunk: Előre megvásárolt jegyeinkkel közvetlenül mehetünk be a parkba, sorban állás nélkü program, egyéni séta fotózás a park területé 4 óránk lesz itt-. Európa egyik legszebb botanikuskertjét dr. Ambrózy-Migazzi István gróf alkotta a Vas megyei Kám községhatárban, - ez közismert nevén a Jeli Arboré ekkor érkezünk e csodahelynek számitó természetbe. A munkát 1922-ben kezdte el a gróf, aki autodidakta módon kora egyik legnagyobb botanikusává képezte magát. Ars poeticája az "örökké zöldellő kert" volt, melynek megalkotásához angolhoni tapasztalatai nagyban hozzájárultak. Jeli arborétum – Tekeregj.hu. A kertben közel 300 fajta havasszépe (Rhododendron) található több ezres példányszámban. Ezek a fajták egymást váltva februártól júniusig nyílnak. A leglátványosabb időszak az illatos, lombhullató korábban nyíló fajok és a később virító örökzöldek együtt nyílása, mely időjárástól függően 2-3 hétig tart. Hát mi ekkor érkezünk ide.
10 hektár területű erdészeti kísérleti ültetvény is. Pünkösdi rózsa Bambuszok Hasznos információk Nyitva tartás, belépőjegyek »» Facebook oldal »» az arborétum bejárata a Szent Imre herceg utca öblében álló Ökoturisztikai Központ. Itt található a jegypénztár, ahol a jegyeken és bérleteken kívül, ajándéktárgyak is vásárolhatók. A központ teljesen akadálymentes. az arborétum előtt korlátozott számban állnak rendelkezésre parkolóhelyek járványügyi szabályok (2021. május 12-én aktuális): "Az Arborétum minden nap 9-18 óra között látogatható, védettségi igazolvány és maszk nélkül. A pénztárnál és a mosdóknál szükséges a maszk használata! Kérünk mindenkit a biztonságos távolság betartására! " Szállást keresel Szombathelyen? Itt érdemes körülnézni »» Fotók: © (a képek 2021. május 9-én készültek) Sort by Recent Most Positive Most Helpful Látogatók véleményei
A Jeli Varázskert 2021. évi díjai és látogatási rendje Rhododendronvirágzás és pünkösd idején hosszabbított nyitvatartás! május 1., 2., 8., 9., 15., 16., 22., 24. (Pünkösd): 8–18 óráig Április 1. –április 30. Hétköznap 8–15 óráig Hétvégén 8–17 óráig Húsvét, április 2–5. : 8–17 óráig Május 1. –május 30. Mindennap 8–17 óráig Június 2. –június 30. : Mindennap 9–17 óráig Július 1. –szeptember 30. Hétköznap: 9–15 óráig Július 1. Hétvégén: 9–17 óráig Augusztus 20. 9–15 óráig Augusztus 1. –31. Hétköznap: 9–15 óráig Hétvégén: 9–17 óráig Augusztus 20. : 9–15 óráig Szeptember 1. –30. Hétvégén: 9–17 óráig Az emlékház és a sírkert nyitvatartási ideje a Jeli Varázskertével azonos. A Jeli Varázskert 2021-es díjtételei. A belépőjegy tartalmazza a lombkorona sétány használatát. Felnőtteknek 15 főig: 1500 Ft/fő Felnőtt csoportos 16 főtől: 1200 Ft/fő Gyermek-, diák- és nyugdíjas-belépőjegy 15 főig: 1200 Ft/fő Gyermek, diák és nyugdíjas csoportos 16 főtől: 900 Ft/fő A gyermekkedvezmény 3–14 éves látogatóinkra érvényes, 3 éves kor alatti gyermekeknek az arborétum látogatása ingyenes.
A diákkedvezményt általános és középiskolai tanulók, illetve nappali tagozatos egyetemi és főiskolai hallgatók vehetik igénybe. Kedvezményes családi jegy 2 felnőtt és legalább egy gyermek esetén: 3000 Ft. A belépőjegy tartalmazza a lombkorona sétány használatát. Viharos időben a lombkorona sétány a látogatók biztonsága érdekében lezárásra kerül. A lombkorona sétányon lévő csúszda kizárólag személyzet jelenlétében használható. Személyzetet 2, 5 órás fizetett vezetések esetén illetve május 1-2, 8-9, 15-16-ai napokon biztosítunk 10-15 óra között. A fogyatékkal élők szervezett csoportjainak látogatása esetén a kísérő(k) belépése is térítésmentes. Az arborétumot a fogyatékkal élők (igazolás bemutatásával) térítésmentesen látogathatják, erre azonban csak a jogosultság igazolásával van lehetőség. Kérjük, ehhez az alábbi okmányokat, igazolványokat szíveskedjenek előkészíteni: Vak vagy gyengénlátó személy A Magyar Államkincstár által kiállított Hatósági Igazolvány és személyazonosságot igazoló okmány vagy Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének érvényes arcképes igazolványa.