12:12 Gina99 által 56 2020 Carly Rae Jepsen - iHeartRadio MuchMusic Video Awards in Toronto, Canada June 18, 2017 Indította: Selz1992 15 kép 2017. 15:03 Selz1992 által 358 Carly Rae Jepsen karrierje legizgalmasabb dalával jelentkezett 2017. 28. 09:09 beautifunny által 4 330
A dalt egy volt osztálytársamtól hallottam. Tehetség: Carlynak nagyon szép hangja van, mondhatni... tovább dettus7: szép a csaj, a számai jók!! beleszerettem a számaiba, és nem rég ismertem meg és nagyon örülök, hogy rátaláltam! továbbra is sok sikert! szép a barna vörös haja van. várom sok sok számait! :)... tovább Gabe Logan: Úgy határoztam, hogy róla is írok egy új véleméerintem igazán tehetséges énekesnő. Kiváló a hangja és a stílusa is elég jó. Emellett hozzáteszem, hogy nagyon szép nő és még szimpatikus is. Tőlem... tovább CocoChanelEszterrrka: Jöjjön hát a következő tucatsztárocska, mi amigos! Hú, hát én nem tudom, de ennél az énekesnőnél (? ) nagyobb csinált, egyslágeres lánykát még nem látott a Föld. A Call Me Maybe hihetetlenül... tovább belieber220: Carly-t még 2012-ben ismertem meg és nem justin miat hanem a tévén adták a zenét a Cal my baby-t es rá kerestem a neten. Jo a hangja de az a kislányos es nem éret sokat kőszőnhet Justinak mert ő... tovább Rusher Girl 007: Carly Rae Jepsen- Nos Carlyt a Call me maybe -cimu dalával ismertem meg.
A Balerina (eredeti cím: Ballerina) 2016 -ban bemutatott egész estés francia – kanadai 3D-s számítógépes animációs film, amelyet Eric Summer és Éric Warin rendezett. A forgatókönyvet Carol Noble és Laurent Zeitoun írta, a zenéjét Klaus Badelt szerezte, a producerei Valérie d'Auteuil, Nicolas Duval Adassovsky, André Rouleau, Laurent Zeitoun és Yann Zenou voltak. Franciaországban és Kanadában 2016. december 14-én, Magyarországon 2017. január 19-én mutatták be a mozikban. Cselekmény [ szerkesztés] Az 1880-as években a tizenegy éves Félicie (Elle Fanning), egy szegény árva lány, aki arról álmodik, hogy balerina lesz, de hiányzik a formális képzés, a legjobb barátjával, Victorral (Dane DeHaan), egy fiatal feltalálóval elmenekül a vidéki Bretagne-i árvaházából. Együtt Párizsba mennek, de hamarosan elválnak egymástól, Victor pedig irodai fiúvá válik Gustave Eiffel műhelyében. Félicie megtalálja az utat a párizsi operába, ahol az őr elkapja a birtokháborítást. Egy titokzatos takarító menti meg, aki sántít, Odette (Carly Rae Jepsen), aki beleegyezik abba, hogy hagyja, hogy Félicie vele maradjon, amíg fel nem áll a lábára.
Karácsonyi klippel jelentkezett Carly Rae Jepsen Indította: Glamster 2020. 12. 03. 14:02 Glamster által 0 186 Carly Rae Jepsen - Allure Magazine 2019 August Indította: BeJoyful 4 kép 2020. 06. 21:09 BeJoyful által 326 Ő is magyar? Naná! 16 érdekesség, amit tudni érdemes a népszerű celebmenedzserről, Scooter Braunról Indította: LexiCobain 2020. 05. 22. 23:11 oranje31 által 24 989 Carly Rae Jepsen - 2020 Christian Cowan x Powerpuff Girls Runway Show in Hollywood - March 8, 2020 Indította: idone 8 kép 2020. 09. 09:09 idone által 342 Carly Rae Jepsen - Dork Magazine 2019 June 12 kép 2019. 10. 13:01 BeJoyful által 472 Carly Rae Jepsen - Performs at Gaite Lyrique in Paris (May 27, 2019) Indította: allisonhale. 7 kép 2019. 29. 08:08 allisonhale. által 521 Carly Rae Jepsen - Seen leaving the Christian Cowan x Powerpuff Girls Runway Show in LA - March 8, 2019 Indította: Alenna 5 kép 2019. 11. 19:07 Alenna által 368 Carly Rae Jepsen - Christian Cowan x Powerpuff Girls Runway Show in LA - March 8, 2019 40 kép 2020.
Minden nap elbocsátja az osztály legrosszabb táncosát. Félicie napról napra javul, és kerüli a kiesést, de néhány nappal a végső kiesés előtt felfedezik a hazugságát. Mérante úgy dönt, hogy elismeri Camille-t az osztályba, miközben hagyta, hogy Félicie maradjon; bár Félicie szabálysértése súlyos volt, Mérante véletlenül szenvedélyesen látta táncát egy bárban, amelyet Victor meglátogatott. A végső elimináció előtti éjszakán Félicie elhanyagolja a képzést, hogy randizni menjen Rudival, egy jóképű fiúval az iskolából, ami csalódást okoz Odette-nek. Victor látja Félicie-t Rudival, és féltékeny lesz; ő és Félicie vitatkoznak. Másnap Félicie elkésik a meghallgatásról, és nem tud jól teljesíteni, így Clara része Camille-be megy. Regine visszaküldi Félicie-t az árvaházba, ahol elveszíti a szellemét. Van egy álma, hogy csecsemő legyen késő anyja, egy balerina karjában, aki megadta neki a zenedobozt. Úgy dönt, hogy visszatér Párizsba, hogy segítsen Odette-nek és bocsánatot kérjen Victortól. A színpad megtisztítása közben Félicie találkozik Camille-lel, és egy táncharcban vesznek részt, melynek minden tanulója, Odette és Mérante tanúja.
Ami a dizájnt illeti, az alkotók jó munkát végeztek, ügyesen teremtik meg a feszültséget, ám a játékidő kicsit túl hosszú ahhoz képest, hogy akciófilmről van szó. A bugyuta húzásokból sincsen hiány, ha valaki odafigyel az ilyesmire, észreveheti, hogy a főszereplők szinte soha nem töltenek újra, a puskák folyamatosan lőnek, és ahogy a sztori halad előre, egyre több hanyag írói húzást lehet megfigyelni. J. K. Simmons mellékszereplőként is nagyot alakít, szinte ellopja a show-t Chris Pratt elől / Fotó: Amazon Prime Az érzelmi fordulópontokat legalább jó helyre tették az írók, akik egyáltalán nem álltak a helyzet magaslatán. Az időutazós filmeké nagyon hálás műfaj, és nehéz is elrontani az ebbe a zsánerbe tartozó alkotásokat, éppen ezért fájó, hogy A holnap háborúja olyan középszerű lett. A produkció nem fog díjakat nyerni, legfeljebb a látványvilága miatt, mert ahol a lelkének kellene lennie, ott üresség van. Végső soron egy család drámája a film, némi inváziós, időutazós sci-fivel megspékelve, ám Chris Pratt és a jövőben nagy szerepet játszó Yvonne Strahovski is túljátsszák a jeleneteiket, ezért nem ütnek akkorát, mint kellene.
A Pratt apját alakító J. K. Simmons pedig hiába jut ugyan az elsőre cameo jellegű felbukkanása után kulcsszerephez (és minden perce arany! ), a cselekményszál, ahol nagyobb lélegzetvételhez jut, igen szegényes. Mert ha az egyszerű, agykikapcsolós szórakozásra vágyó néző még képes is lehet jó szájízzel elengedni az elemi logika minden darabkáját a film akciódús cselekményének élvezetéhez, az utolsó félóra könyörtelenül emlékezteti arra, hogy velejében mégiscsak egy jóformán félkész forgatókönyvvel van dolga. Hiába a sok hommage, hiába az önfeledt akciózás, hiszen a végjáték úgy képes agyonverni az egész filmélményt, hogy ha addig élvezte is, a véglegesen széthulló cselekményvezetés és vágástechnika jelzi, hogy a blockbuster külső mögött bizony egy B-kategóriás, vagy még inkább trash szív dobog. De baj ez? Egyfelől a válasz az, hogy nem. Másfelől pedig, de nagyon is az. Leginkább az dühítő A holnap háborúja kapcsán, hogy a sokak fiatalkorát megidéző első óra felvezetése, és egy akciódús középrész után úgy rúgja az egész történetet az árokba, hogy azon még a szekunder szégyent előhívó humor és a felszínes családi dráma sem segít (sőt).
2051-ben nem áll jól az emberiség szénája, a vérszomjas űrlények kipusztították a népesség nagy részét / Fotó: Amazon Prime A helyzet durva és ijesztő, az iskolában tanító Dannek is felteszik a kérdést a nebulók, hogy ugyan miért érdekelje őket az egyetem, a munka és az előrehaladás, ha 30 év múlva úgyis vége mindennek. A film első nagy logikai bukfence az, hogy ahelyett, hogy a jövő generációja arra kérné a jelent, hogy kezdjenek el felkészülni a maguk korában, azaz 2022-ben a szörnyetegek inváziójára, ehelyett katonákat kérnek, hogy mentsék a menthetőt. A helyzet azonban tényleg rossz, az ellenség bedarál mindenkit, emiatt egy idő után civileket is besoroznak, hogy 2051-ben segítsenek a küzdelemben. Természetesen Chris Pratt karakterét is behívják, aki kénytelen hátrahagyni családját, hogy beszálljon A holnap háborújába. Yvonne Strahovski kőkemény katonanőnek áll A holnap háborújában / Fotó: Amazon Prime Az űrlények által elpusztított jövő nagyon hangulatosan fest, az emeletes házak füstölögnek és omladoznak, a nagyvárosok kihaltak és, amikor egy szűk folyosón először meglátjuk az ellenséget, a nézők szívverése is megállhat egy pillanatra, nem csak a civilekből lett katonáké.
De eközben a butaságok kiküszöbölésére kevesebb tere, vagy igénye maradt – ebben viszont a gyártó stúdió is ugyanannyira ludas. A hiányzó darabkákat pedig mintha a videójátékokból ismerős, ott természetesnek számító, de a filmekből valamelyest kilógó dramaturgiai megoldásokkal próbálták volna meg feltölteni. Ilyenek például a főmisszió mellet megjelenő, távolból kapott utasításokon keresztül megismert mellékküldetések, felcserélhető segítőkarakterek, és a belső nézetes lövöldözős játékok (FPS) szubjektív kamerakezelését használó megoldásokban keresendő. Persze a karakterekre sem lehet azt mondani, hogy eredetiek, vagy izgalmasak, de szerencsére a színészi játék éppen abban a kellemesen B-filmes hangulatban marad, ahol nem érződnek sem erőltetettnek, sem túl komolynak az alakítások. A legmeghatározóbb nyilván Pratt és Yvonne Strahovski játéka, akik anélkül nyújtanak egy okés, de semmi extra színvonalat, hogy bármikor is kínos, vagy éppenséggel felemelő lenne őket nézni – még a helyenként egészen gyatra párbeszédek ellenére sem.