Hiába vívták ki egyenjogúságukat a nők az elmúlt évtizedekben, amikor nem vagyunk egyformák? Már az agyunk is más? Kedves barátom emlékeztetett a provokatív könyvre, ami a nyolcvanas évek végén jelent meg Nagy-Britanniában. Magyarra Női agy – férfiész címmel fordították. Azóta se cáfolta senki lényegében. Női agy férfi ag www. Rákerestem interneten és tényleg nem találtam tudományos cáfolatát annak, amit a Brain Sex szerzői, Anne Moir és David Jessel állítanak tudományos kutatások alapján, jelesül, hogy másként működik az agyunk, másként vagyunk bekötve. Mivel az agyunk más módon dolgozza fel az információkat, a férfiak és a nők különféleképpen észlelik a dolgokat, részben mást tartanak fontosnak és másként viselkednek – állítják a tudósok. Sokáig a neveléssel magyarázták a különbséget fiúk és lányok viselkedése között. A kisfiúk mást se hallanak, mint hogy az erős férfiak nem sírnak, "katonadolog", mondják nekik, ha megütik magukat, így készítik fel őket a keménységre, határozottságra, amire szükségük lesz majd felnőttkorukban.
Például amikor horgásznak, és órákig csendben ülnek. Vagy amikor munkából hazamennek, és elvileg tévét néznek, gyakorlatilag csak távirányítóval a kezükben fekszenek a kanapén, és kapcsolgatnak egyik csatornáról a másikra. A női agyat ezzel szemben nem dobozok, hanem egy nagy összekuszálódott fonal gombolyag alkotja. Minden mindennel összeköttetésben áll. A pénz kapcsolódik a kocsihoz, a kocsi a munkához, a gyerekek az anyához satöbbi. Mindezt az érzelemnek nevezett energia hajtja. Ez az egyik oka annak, hogy a nők képesek mindent megjegyezni. Női agy férfi agy teljes film. Ha érzelmileg közelítenek meg egy eseményt, akkor az beleég a memóriájukba. A pasikkal is ez történik, csak sokkal ritkábban, mert őket nem izgatja egy csomó dolog. A nők mindenről tudni akarnak. A fejükben folyton nyüzsögnek, zizegnek, ficánkolnak a fonal szálai. A legtöbb nőnek nincs tudomása a férfi agyában lévő "semmi dobozról", ami a férfiak kedvenc doboza. Amikor csak lehetőség van rá, a pasi megy a semmi dobozához. A nők erre képtelenek, az ő agyuk sohasem pihen, és nem értik meg a "semmi dobozt".
9. A férfi és a női magzat agyának különbségei Körülbelül a 26. héten a női magzatnál vastagabb kéregtest alakul ki, mint a férfinál. A kéregtest köti össze a bal és a jobb agyféltekéket, talán ennek köszönhető, hogy a nők mindkettőt, míg a férfiak túlnyomóan csak a balt használják. 10. A nők jobban kezelik a stresszt Mind a férfi-, mind a női agyban oxitocin termelődik stresszhelyzet esetén. Férfi agy, női agy | Feleségek.hu. A nőknél ez azonban női ösztrogénnel találkozik, mely nyugtató elegyet képez, míg a férfi tesztoszteronjával vegyülve csak még feszültebb állapotot eredményez. (M. F. ) A cikk forrása itt >> Ha a cikkel kapcsolatban bármi eszedbe jutott, írd meg nekünk! Ezt egyszerűen megteheted ide kattintva >>
A nőknek ezért olyan kérdéseket kell feltenniük az orvosuknak, hogy a pajzsmirigy működése milyen összefüggésben van a menopauzával? Vagy ösztrogén-hiányosak-e, és ez befolyásolhatja-e az agyukat? Szükség van-e hormonkezelésre? Női agy férfi agy full. Azaz a férfiak és a nők agya között egyfelől nincs különbség, másfelől mégis van. De azt világosan látni kell, a különbség nem abban ragadható meg, hogy a nők gyermekkoruktól fogva babázni szeretnek, a férfiak pedig autózni.
Az IQ közel azonos a két nemnél, bár a szórása a férfiaknál nagyobb. A genetikai nemet az ivari kromoszómák határozzák meg, de hatásuk csak közvetetten, a megfelelő ivarszervek (petefészek, here) kialakulásán keresztül érvényesül. Az ivarszervek által termelt hormonok (elsősorban ösztrogén, tesztoszteron) lesznek a felelősek az idegi hálózatok nemi differenciálódásáért. Embrionális korban az anyai vérkeringésből nagy mennyiségű ösztrogén jut a magzatba, de egy fehérje (alfa-fetoprotein) ezt megköti, így az nem jut be a központi idegrendszerbe. A tesztoszteron azonban a vérkeringésből bekerül az agyba, ahol ösztradiollá aromatizálódik. Végső soron tehát nem maga a tesztoszteron, hanem az ösztrogén indítja el az agy hím irányba történő fejlődését. Férfi agy – női agy Van különbség? - Agyserkentő.hu. Az így kialakuló nemi különbségek a központi idegrendszer már fentebb említett különböző szintjein jelentkezhetnek. Ezek a szexuálisan dimorf idegrendszeri területek eredményezik később a nemekre jellemző különböző viselkedési formák megjelenését.
Az, hogy egy főnök mennyire igazságos, vagy szigorú, vezetőnként és nem pedig nemenként változik. Valószínűleg sokunknak van olyan tapasztalata, amely alapján bátran kijelenhetjük: az, hogy a főnökünket a hátunk közepére se kívánjuk, nem attól függ, hogy az illető férfi vagy nő, hanem sokkal inkább attól, hogy milyen a személyisége és milyenek a vezetői kvalitásai. Ezért is lenne fontos leszámolni az olyan sztereotípiákkal, amelyek fölöslegesen és – ahogy a fentiekből is kirajzolódik – sokszor teljesen tévesen címkézik az embereket ilyen vagy olyan szempontok szerint. Akárcsak az emberi agy, ez ennél egy sokkal összetettebb kérdés. Forrás: World Economic Forum; WebMD; Social Ethology Fotó: itt és itt SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK! Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM
– a szerző maga is elismeri, hogy az egész egy előítéleten nyugszik. "Azért a tudománynak is van világnézeti funkciója […] hiszen sugall egy emberképet. " – jegyzi meg leleplezően. "Ha leírom, hogyan ment végbe az evolúció […] ebből miért következne, hogy azt is tudom, hogyan kell az emberi életet élni […]? " Ez utóbbi kijelentésben pedig azt is láthatjuk, hogy nem valamiféle jobban értesültség van az evolúció támogatása mögött, hanem valójában végig nem gondoltság. Evolúcióhiedelem | Alfahír. Hiszen ha azon gondolkozik az ember, mit is kellene ebben az életben magávalkezdeni, mi célból jött létre, hogyan ne manipulálná az evolúciótan, mikor azt sugallja, minthogy a véletlen formált mindent, hogy gyakorlatilag semmi célja nincs az emberi létezésnek, és végső soron az ember egy önző, folyton a túlélésért, saját életéért küzdő állat, amelynek állatiassága teljesen természetes. Ám amikor ráébredünk, hogy valóban becsapás az egész evolúcióelmélet, mindenkiben felvetül a kérdés, hogy akkor mi a magyarázat. Mi a magyarázat a világ létére?
A gyűrűfajok esetében sokszor előfordul, hogy az egymáshoz közeli populációk szaporodnak, de a távoli végek nem. A Darwin-pintyek rendszerezése kétséges, ahogy ezt magam is megfogalmaztam a cikkben már jó régen. De az evolúció szempontjából teljesen közömbös, hogy 13 fajról vagy 1 faj 13 populációjáról beszélünk, mert az tény, hogy ez az állatkör az adaptív radiáció révén elindult a fajképződés útján. Nyilvánvaló, hogy új fajok nem egyik nemzedékről a másikra jelennek meg, hanem folytonos változások összeadódása révén, ahol minden egymást követő generáció szaporodóképes. Nincsen éles határ. Az evolucion cafolata 5. Lehetséges, hogy a Darwin-pintyek még nem jutottak el odáig, hogy ne legyenek képesek szaporodni egymással, de a táplálékszerzés módjához való alkalmazkodás és az azt követő anatómiai változások már most is jól láthatók. Új minőséget nem csak új fajok jelentenek az evolúció szempontjából, hanem olyan új anatómiai elemeket, amelyek rögzülése a faj megváltozásához vezet. Mellékesen elavult nézetnek éppen az tekintendő, miszerint az egymás közti szaporodás az egy fajba sorolandóság ismérvei lennének.
Bár hihetetlennek tűnhet, ezt az elméletet soha nem sikerült bizonyítani, de milliók, különösen az ateisták közös mondása, akik inkább azt hiszik, hogy "a dolgok maguktól történnek", mint hogy intelligens beavatkozásról lenne szó. Mi az élet? Az élet fogalmát különböző megközelítésekből lehet meghatározni. A leggyakoribb felfogás a biológiához kapcsolódik, amely szerint az élet a születés, a növekedés, a szaporodás és a halál képessége. Ebben az értelemben az élet az, ami megkülönbözteti az embert, az állatokat és a növényeket például az olyan tárgyaktól, mint egy kő vagy egy asztal. Az evolucion cafolata online. A DNS vagy dezoxiribonukleinsav Azt, hogy egy élő szervezet hogyan fejlődik, hogyan szaporodik, és még azt is, hogy mikor kell meghalnia, egy kód, egy nagyon összetett programozás adja meg, amely molekuláris szinten a híres dezoxiribonukleinsavban vagy DNS-ben testesül meg. Ennek a kódnak az olvasására speciális mechanizmusok léteznek, és ez az élőlények anyagcseréjében a fehérjék és más fontos vegyületek képződésében nyilvánul meg.
Hasonlóan fogós a szubjektív érzetminőségek problémája. Tegyük fel, hogy kész a teljes magyarázat az elme funkcionális működésére. Pontosan értjük, hogy milyen mechanizmus játszódik le bennünk, amikor például kocsiban ülve meglátunk egy piros fényjelet. Agyterületek aktiválódnak valamilyen mintázat szerinti sorban, s végül elindul egy parancs a vázizomzat felé, hogy a jobb láb nyomja le a középső pedált. Ha ennek minden részlete világos, akkor is kérdés, hogy miért van az, hogy a piros szín nemcsak elindít bennünk egy funkcionális folyamatot, hanem valamilyennek érződik is. Az evolucion cafolata 3. Miért nem zajlik ez az egész folyamat "sötétben", azaz belső érzetektől mentesen? Miért van az, hogy a neuronok aktivitásának egy sajátos mintázata nemcsak egy funkciót lát el az ingertől a rá adandó válaszig tartó ok-okozati láncban, hanem ráadásként egy sajátos minőségű élményt is létrehoz? Evolúciós magyarázat csak a piros szín meglátásának az ingerre adott válaszok kialakításáért felelős mechanizmusokban betöltött funkciójára lehet, mert csak az számít a túlélés szempontjából.
A szócikk megfelelő nyelvű párjai kiemeltek lettek az angol, bolgár, katalán, portugál, egyszerűsített angol, szlovén, kínai és koreai Wikipédián, az onnan származó információkkal érdemes lehet kibővíteni a magyar lapot. Mérföldkövek a cikk életútján Dátum(ok: tól/ig) Esemény Eredmény Vitaarchívumok 1. 2005. december 8. – 2007. szeptember 10. (2007. szeptemberéig) 2. 2008. szeptember 6. – 2011. március 12. A kreacionizmus és az evolúció cáfolata a véletlen és a szelekció által. (2011. márciusáig) 1. A galapagos-szigeteken levő pintyek egymás között is szaporodnak, ezért nem alkotnak új fajt. 2. Az angliai lepkék egyáltalán nem adaptálódtak az ipari forradalom alatt. A lelkes kutató elhullott lepkéket szelektíven tűzött a fák kérgére, különben ugye nem tudta volna őket lefotózni. 3. A sarlósejtes anémia egy betegség, nem pedig az alkalmazkodás példája. A sarlósejtes anémiával született gyermekek 15%-a a 18 éves kort sem éri meg. Dr Győrffy Balázs vita 2011. április 14., 08:44 (CEST) [ válasz] A galapagosi pintyek egymás közti szaporodásáról forrás kéne. És az sem mindegy, hogy melyik populáció melyikkel képes szaporodni.