Ehhez a jogszabályok és a tanfelügyeleti kézikönyvek nem adnak tanácsot és mintát. Szükség esetén a pedagógus önfejlesztési tervét is fel lehet használni forrásként, de magam részéről hitelesebbnek gondolom a tanfelügyelői jegyzőkönyv és értékelőlap adataira történő támaszkodást. A helyzet szakmai értékelése céljából el szeretném mondani, hogy öt kollégám tanfelügyeleti ellenőrzésére 2015 decemberében került sor, a legutolsó pedagógus számára az informatikai felület a fejlesztési terv feltöltésére 2016. február 15-i határidőt adott. Pedagógus önértékelés önfejlesztési terv minta ovoda. Ebben az időpontban, és ezt megelőzően azonban az informatikai felületen inaktív volt a fejlesztési terv feltöltését lehetővé tévő fül. Én magam a határidő lejáratát követően még pár hétig próbálkoztam az elkészült rövid fejlesztési tervek feltöltésével, aztán lemondtam róla. Néhány napja kaptam (kaptunk) értesítést arról az Oktatási Központtól, hogy nem töltöttük föl a tanfelügyeleti ellenőrzést lezáró fejlesztési terveket. Kipróbáltam, a mai napon mind az öt fejlesztési tervet fel tudtam tölteni.
Fordítson több figyelmet a házi feladatok ellenőrzésére. Adjon több segítséget az iskola számára a tehetséggondozásban történő előrelépés érdekében. Kazincbarcika, 2016. február 5. Petróczi Gábor igazgató
A pedagógus tanfelügyeleti ellenőrzésének lezárását követő fejlesztési terv feltöltéséről A pedagógusok tanfelügyeleti ellenőrzésének lezárásaként – a tanfelügyelők helyszíni ellenőrzését követő értékelőlap elkészülését és a tanfelügyelet eredményeinek megküldését követően – az intézmény vezetőjének 90 napon belül fejlesztési tervet kell feltöltenie az informatikai rendszerbe, amelynek célja az intézményi önértékelés során készült önfejlesztési terv kiegészítésével a pedagógus számára a legfőbb fejlesztési feladatok kitűzése. Ennek tartalmát, módját a 20/2012. (VIII. 31. ) EMMI rendelet 145-152. Fejlesztési terv feltöltése a tanfelügyelet után. §-ai nem szabályozzák, a "fejlesztési terv" kifejezést a tanfelügyeleti ellenőrzéssel kapcsolatban egyáltalán nem tartalmazza a jogszabály. Ha pedig megnézzük a tanfelügyeleti kézikönyvek legújabb (harmadik, 2016. január 25-én kiadott) kiadását, akkor annak a pedagógusellenőrzés lezárásáról szóló 3. 3 fejezetében semmiféle rendelkezés, határidő nem olvasható. A fejlesztési terv feltöltését egyedül a tanfelügyelet informatikai rendszere követeli meg az ellenőrzés lezárásként.
Szépen felment az ára Munkácsy Mihály festményének, a Poros út I-nek: a Magyar Nemzeti Bank Értéktár programja most félmilliárd forintot ad érte, tizenöt évvel ezelőtt 220 millió forintért kelt el árverésen. "Hihetetlenül hangzik, de Munkácsy egyik legnépszerűbb művének, a Poros útnak, illetve az e címen ismert két változatnak keletkezési időpontja mind a mai napig kérdéses a szakirodalomban. A helyzetet bonyolítja, hogy nem alakult ki igazi egyetértés a két változat egymáshoz való viszonyáról sem. A szakemberek hol az egyiket, hol a másikat tekintették vázlatnak, illetve befejezett változatnak" – olvasható a Virág Judit Galéria (akkor Mű-Terem Galéria) 2003-as katalógusában Munkácsy Mihály Poros út I. című festményéről. Boros Judit tanulmányából kiderül: Charles Sedelmeyer műkereskedő 1881-ben vásárolta meg a Poros út I. -et Munkácsytól. A kép 1921-ben bukkant fel először Magyarországon, az Ernst Múzeum egyik aukcióján, itt ragadhatta meg Vida Jenő gyűjtői figyelmét. A második világháború után majd fél évszázadig a Magyar Nemzeti Galéria leltárába került, a reprezentatív tárlatain a Poros út valamelyik változata mindig szerepelt.
Az EU-s közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetmény szerint 500 millió forintot adott a Magyar Nemzeti Bank Munkácsy Mihály Poros út I. című festményéért. A beszerzésre érthető módon nem írtak ki közbeszerzést, mivel az egy konkrét műalkotás megvásárlására vonatkozott. Az eladó egy svájci magánszemély, Antoine Pierre Guth, a szerződést tavaly december 21-én írták alá. A Magyar Nemzeti Bank 2014 januárjában indította el műkincsvásárlási Értéktár programját, amelyet a jegybank alelnöke, Gerhardt Feren c vezet. Az Értéktár program megvalósítására az MNB igazgatósága 100 millió eurós, mintegy 30 milliárd forintos keretet különített el 2018 végéig. Épp tegnap számoltunk be róla, hogy egy holland művész alkotásáért 128 millió forintot fizetett a jegybank.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kereken 500 millió forintot adott Munkácsy Mihály Poros út I. című festményéért, szúrta ki a egy EU-s közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményben. Az 1874-es képet egy svájci magánszemély, a genfi címre bejelentett Antoine Pierre Guth adta el az MNB-nek. A szerződést tavaly december 21-én, a karácsonyt megelőző pénteken, írták alá. A kép letétként a Magyar Nemzeti Galériába kerül, ahol jelenleg is látható az állandó kiállításon egy későbbi változata, a Poros út II. 1883-ból. A két festmény készítése között eltelt tíz évben Munkácsy festői stílusa sokat változott, így érdekes lesz, ha a műalkotások, ahogy tervezik, egymás mellé kerülnek. Ezzel ráadásul egy olyan állapot áll vissza, amit a galéria látogatói évtizedekig élvezhettek: 1960 és 2002 között a Poros út I. is szerepelt a múzeum állandó kiállításán. A Poros út I. fordulatos történetéről itt lehet részletesen olvasni; 1944-ig Vida Jenő, a két háború közötti időszak egyik legjelentősebb műgyűjtője tulajdona volt.
Munkácsy Mihály - Poros út vászonkép MAGYAR FESTŐK vászonképei.... Minőségi, vastag művészvászonra nyomtatunk. Minden termékünket gondosan, kézi munkával készítjük el neked. Vakrámára feszítve, ajándék fali akasztóval szállítjuk. A végeredmény egy nagyon dekoratív vászonkép, amelyet kicsomagolás után egyből felakaszthatsz a falra. Bővebben 5 900 Ft Szöveg a képre KÉPMÉRET VÁLASZTÁS KERET VÁLASZTÁS A vásárlás után járó pontok: 295 Ft
Számos katalógus és a magyar művészet remekműveit áttekintő kiadvány őrzi az alkonyi ég alatt vágtató szekér lendületes képét. 2002 késő őszén a Vida örökösök visszakapták a majd ötven éve kiállításra kölcsönzött képeiket. A baba látogatói című mű a Műterem Galéria tavaszi aukcióján rendkívül nagy érdeklődéssel kísérve cserélt gazdát. PROVENIENCIA - Az 1881 és az 1920-as évek között Charles Sedelmeyer tulajdonában - 1944-ig Vida Jenő gyűjteményében - 1950-ig Letét a Szépművészeti Múzeumban - 1950-1957 között a Szépművészeti Múzeum gyűjteményében - 1957-2002 között a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében (Leltári szám: 10 037) KIÁLLÍTVA: - lllustrierter Katalog der Münchener /ahresausstellung. Glaspalast 1894. 729. (Landstrasse in Ungarn) - Nemzeti Szalon, 1903. Téli kiállítás. 66. (Kocsizás a pusztán) - Az Ernst-Múzeum aukciói, XVI. 1921. 492. - Munkácsy Mihály emlékkiállítás. Budapest, Szépművészeti Múzeum. 1944. február-március. Katalógus szám: 26. - Munkácsy Mihály-kiállítás. Budapest, Műcsarnok.
A két óriásfestmény az alkotóval együtt Amerikába is áthajózott, ahol Munkácsy Kossuthéhoz fogható fogadtatásban részesült, a Golgota előtt állítólag letérdepeltek és imádkoztak az emberek. A képek egy amerikai üzletember tulajdonába kerültek, csak az Ecce homo volt látható 1924-től Debrecenben. A trilógiát 1995-ben, Debrecenben lehetett először együtt megcsodálni, ezután több magyar városban állították ki, Budapesten több mint kétszázezren tekintették meg a Magyar Nemzeti Galériában, a képek 2012 végén tértek vissza az az alföldi városba, a Déri Múzeum Munkácsy termébe. (A Golgotát tulajdonosa, Pákh Imre Amerikában élő műgyűjtő az általa alapított Munkácsy Alapítvány tulajdonába adta, a Krisztus Pilátus előtt kanadai tulajdonban van, a magyar kormány célja, hogy ez a kép is örökre hazánkban maradhasson. ) Munkácsy Mihály: Poros út Munkácsyt az 1880-as évektől egyre inkább kínozta a századfordulón oly gyakori betegség, a szifilisz, emiatt időről-időre pihenőt kellett tartania. 1891-93-ban megfestette a monumentális Honfoglalást, amellyel óriási botrányt okozott: idehaza azért, mert a a honfoglaló magyar vezéreket korának jeles politikusairól mintázta meg (Árpád például Tisza István arcvonásait viselte), a szláv államok részéről pedig azért érték dühödt támadások, mert a képen Árpád előtt szlávok hajlanak meg.
Képeiért mesés honoráriumokat kapott, az ünnepelt és vagyonos egykori inasfiú csodás palotát vett, szalonjában minden héten összegyűlt a párizsi művészeti élet színe-java. Tájképstílusa az 1880-as években teljesedett ki: a Sötét utca, a Rőzsehordó nő, a Poros út, a Séta az erdőben, a Tájkép folyóval barbizoni hatású, plein air-képei festészetének egyik csúcsát jelentik. Igen jelentősek ekkor festett arcképei is. Az 1880-as években született talán legismertebb, monumentális alkotása, a Krisztus-trilógia első két része: a Krisztus Pilátus előtt (1881) és a Golgota (1884). (A harmadik rész, az Ecce homo 1895-ben, a művész hattyúdalaként készült el. ) A fogadtatásra jellemző, hogy az első darabot először egy kastélyban állították ki, amely előtt hosszú sorok kígyóztak, és több mint háromszázezren nézték meg. E képeken a művész a romantika nagy ívű témaválasztását a realizmus kifejezésmódjával párosította. A Golgota megfeszített Krisztusához nem akadt modell, ezért a festő magát köttette a keresztre és az így készült fényképek alapján dolgozott.