Lélek szóval az embernek azt a képességét jelöljük, amellyel a világ dolgait saját létéhez kapcsolja, amellyel velük kapcsolatban tetszést és nemtetszést, kedvet és kedvetlenséget, örömöt és fájdalmat érez. " Szellemnek azt nevezzük, ami akkor nyilvánul meg, amikor az ember előítéletmentesen, a megfigyelt dolgok köréből meríti gondolatait. "Testünkkel múló kapcsolatot teremtünk a világgal; lelkünkben megőrizzük a világ benyomásait; szellemünkön át nyilatkozik meg nekünk az, amit a dolgok magukban rejtenek. " "Mindaz, ami testi folyamat, testi érzékekkel észlelhető, de a tetszésemet és nemtetszésemet, az örömömet és bánatomat testi érzékkel sem én nem észlelhetem, sem valaki más. Két test, egy lélek - Filmhét 2.0 - Magyar Filmhét. A lélek a testi érzékszervek számára hozzáférhetetlen terület. " "Az ember testi léte mindenki előtt nyilvánvaló; lelki életünket mint saját külön világunkat magunkban hordozzuk. Szellemünkkel a külvilágot magasabb módon ismerjük meg. Bár bensőnkben feltárulnak a külvilág titkai, de szellemünkkel kilépünk önmagunkból, hogy meghallgassuk azt, amit a dolgok saját magukról mondanak, tehát arról, aminek nem számunkra, hanem a dolgok számára van jelentősége. "
Ne az ászanát igazítsd a test szerkezetéhez, hanem formáld a testet az ászana kívánalmaihoz. Akkor az ászanában megjelenik a helyes fizikai, fiziológia, pszichológiai, intellektuális és spirituális tartalom. Ha egy ászanát helyesen hajtunk végre akkor a test és elme közötti kettősségnek meg kell szűnnie, ahogy az elme és lélek közötti kettősségnek is. Ha így hajtjuk végre az ászanákat, akkor egészségesen tartjuk a test sejtjeit, a fiziológiás test (pranajama-kósa) is egészséges lesz, és az elme a lélek felé fordul. Ez az ászanák hatása. 2 Minden szerzői jog fenntartva: Nemes-Csontos Rita Úgy kell végre hajtani őket, hogy az elmét a testhez kötöttségtől a lélek fénye felé vezessék. " Az ászanák gyakorlásakor csak akkor tudjuk teljes mértékben kiterjeszteni a testet, ha a légzésünket összehangoljuk a mozgással. A gyakorlás szabályai, feltételei: jama és nijama erkölcsi támasztékai nélkül pusztán tornagyakorlatok!
A hazai kisautó-vásárlók két favorit modelljét a friss fejlesztésű, 1, 3 literes turbódízel motorral teszteltük. A Fiat-csoporttól származó erőforrás "lelki társakká" teszi az egyébként gyökeresen eltérő Opel Corsát és Suzuki Ignist. A globalizációnak nemcsak árnyoldalai, hanem előnyei is vannak. Például az autóiparban gyorsabban elterjed, több márkánál is elérhetővé válik a korszerű technika, s ebből a vásárló profitálhat csak igazán. Ilyen a Fiat-csoport által fejlesztett 1, 3 literes (vagy inkább 1, 25-ös) turbódízel motor esete is, amelyik a Fiat Pandában, a Lancia Ypsilonban, az Opel Agila/Corsa/Combo trióban, továbbá a Suzuki Ignis/Wagon R+ párosban egyaránt szolgálatot teljesít. A kapcsolódási pont a General Motors, az amerikai vállalatbirodalom ugyanis részesedéssel bír a Fiat-konszernben és a Suzukiban egyaránt. Magyarországon viszont az a furcsa helyzet állt elő, hogy a német és a japán gyártó kínálatában hamarabb jelent meg a szupertakarékos apróság, mint magánál a "szellemi szerzőnél".
Az igazság érdekében azonban el kell mondanunk, hogy ausztriai és csehországi portyáik alatt a magyar katonák is gyakran kegyetlenül bántak a császár alattvalóival, de előfordult, hogy a magyar lakosságot sem kímélték. Ami a Magyarországon küzdő császári-királyi csapatokat illeti, ezek valóban nem a császár legjobb katonái voltak, mivel I. Lipót és I. József Rákóczi mellett XIV. Tenkes kapitánya szereplők. Lajossal is harcolt a spanyol örökösödési háborúban (1701-1714). A kurucok sikereiket részben annak köszönhették, hogy a Habsburgok nem tudtak teljes erővel fellépni ellenük és Magyarországon be kellett érniük pozícióik megtartásával. A császári-királyi csapatok létszámgondjaira van utalás a sorozatban, de ennek okára nincs, ezzel a Rákóczi-szabadságharcot a készítők nem helyezték európai kontextusba, csupán a kurucok és labancok torzsalkodásának állították be. Azonban a Magyarországon harcoló császári-királyi tisztek nagy része jól, vagy legalábbis tisztességesen értette a dolgát, sőt 1706-ban és 1707-ben a császár egyik legjobb hadvezére, Guido von Starhemberg tábornagy volt a magyarországi csapatok főparancsnoka.
Többek között ezekre is választ kapunk majd az áprilisi Femina Klub estjén. Pontos részletek az estről itt olvashatók: Jegyek kizárólag online érhetőek el, kattints ide a vásárlásért! Időpont: 2022. április 25. 18 óra Helyszín: József Attila Színház Promóció
Később már csak nosztalgiából néztem, aztán meg a korszak iránti lelkesedésből... Témába vágó sorozatok
Egyszerűen mesélt, népnevelői szándékát óvatosan érvényesítve, kívül hagyva a magyar valóság ábrázolását, és a jelen korra vonatkozó társadalompolitikai jelentést. Fejér ekkor már maga mögött hagyta a szocialista realizmus sematikus stílusát, az európai modernista hatás azonban – amely ekkor már nálunk is virágzásnak indult, és jelentős filmeket eredményezett – nem jelent meg alkotásaiban; inkább műfaji-, mint szerzői filmes benyomás mutatkozik meg nála. A rendező korábbi filmjeiben is igyekezett az emberek megváltozott, a szocialista életkörülményeikbe való otthonos belehelyezkedését ábrázolni. Feltehetőleg a rendszer hatására közelebb került egy olyan filmművészeti irányzathoz, amelynek célja, hogy magát a filmet a közérthetőség útján a tömegek művészetévé emelje. A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2013. A Tenkes kapitánya · Film · Snitt. tél számában olvasható.