account_balance_wallet A fizetési módot Ön választhatja ki Fizethet készpénzzel, banki átutalással vagy részletekben. Egyszerű ügyintézés Egyszerűen vásárolhat bútort interneten keresztül. Nem kell sehová mennie Válasszon bútort gyorsan és egyszerűen. Ne veszítsen időt boltba járással.
A legújabb dizájn, szép szinek és a kocka forma egyedi megjelenést biztosít a +50 UV álló napernyőnek, melyet független... Csoport: Ernyők Elérhető A Twixx® egy dupla ernyőbabakocsi, melyet már a születéstől tudunk használni. Háttámlája 150°alá dönthető, opcióként külön kapható hozzá újszülöttszett. A babakocsi 30 kg-ig terhelhető (15 kg/gyerek). Az ülések háttámlája egymástól függetlenül külön-külön is állíthatóak, így iker vagy... Csoport: Gyerekkocsik Elérhető Babymoov létrehozott egy új Játék csoportot, mely visszaadja a játék élvezetét! Visszatérés az egyszerűséghez, a funkcionalitáshoz, mely az élénk színek és a különböző anyagok változatos használatával jól alkalmazkodik minden életkorhoz. Könnyen megfogható, plüss rágóka. Sport babakocsi 30 kg ig za. Puha kellemes... Csoport: Gyerekjátékok Elérhető "Lapos fejűség" ellen. Minden csecsemőnek ajánlott már az első otthon töltött naptól. A csecsemők fejének lapulását 1992 óta a gyermekgyógyászok a világ minden tájáról problémaként kezelik. A nemzetközi publikációk kiemelik a megelőzés fontosságát, hogy meglehessen akadályozni az ilyen... Csoport: Gyermek párnák Elérhető A Limited Bébőr jellemzői: -300 méter hatótávolság nyílt terepen -2 csatorna -2 féle riasztás: - vizuális jelzőfény, - hangjelzés.
-Folyamatos üzemmódban is használható -Hangra aktiválódó vagy folyamatosan működő adóegység. - Frekvencia: 41MHz -Az adóegység elemről, a vevőegység... Poggyász. Csoport: Rádió babafigyelők Elérhető Egy polár előke, mely elképesztő tulajdonságokkal rendelkezik: - Nem hagy semmilyen nyomot - még a legnagyobb foltot hagyó termék is- egy egyszerű kézi vagy gépi mosás után; - Magába szívja és nem hagyja, hogy az étel vagy a festék a gyermek térdére follyon. Tépőzárral nyak résznél... Csoport: Bibs
A téli Magyarország Magyar síkon nagy iramban át Ha nyargal a gőzös velem Havas, nagy téli éjjelen, Alusznak a tanyák. Olyan fehér és árva a sík, Fölötte álom-éneket Dúdolnak a hideg szelek. Vajon mit álmodik? Álmodik-e, álma még maradt? Én most karácsonyra megyek, Régi, vén, falusi gyerek. De lelkem hó alatt. S ahogy futok síkon, telen át, Úgy érzem, halottak vagyunk És álom nélkül álmodunk, Én s a magyar tanyák. Páris az én Bakonyom Megállok lihegve: Páris, Páris, Ember-sűrűs, gigászi vadon. Pandur-hada a szájas Dunának Vághat utánam: Vár a Szajna s elrejt a Bakony. Nagy az én bűnöm: a lelkem. Bűnöm, hogy messzelátok és merek. Hitszegő vagyok Álmos fajából S máglyára vinne Egy Irán-szagú, szittya sereg. Jöhetnek: Páris szivén fekszem, Rejtve, kábultan és szabadon. Hunnia új szegénylegényét Őrzi nevetve S beszórja virággal a Bakony. Itt halok meg, nem a Dunánál. Szemem nem zárják le csúf kezek. Hív majd a Szajna s egy csöndes éjen Valami nagy-nagy, Bús semmiségbe beleveszek. Vihar sikonghat, haraszt zörrenhet, Tisza kiönthet a magyar síkon: Engem borít erdők erdője S halottan is rejt Hű Bakony-erdőm, nagy Párisom.
A Páris, az én Bakonyom 1906-ban íródott. A Vér és arany című Ady-kötetben jelent meg A magyar Messiások című versciklus részeként. Ady szembeállítja a szabad Párizst, a szabad nyugatot a zűrös Magyarországgal. Párizs minden álmot megvalósít: a szépség, a fény, a gazdagság, a szabadság és a kultúra városa, Magyarország ellenben kicsi, szegény, elmaradott, szellemtelen és művészetellenes. Ady senkinek érezte magát Párizsban magyar volta miatt és kívánkozni kezdett az élet szépségei után. Persze Ady idealizálja Párizst, amelyet igazságtalan volt összehasonlítani Magyarországgal, hiszen a francia világváros megszakítás nélkül művelhette saját kultúráját, mert nem volt idegen hódoltsági terület (Magyarország a hosszú török és osztrák megszállás miatt volt elmaradott). Mindenesetre Párizs megigézte Adyt, aki eszményítette és minden szépség, luxus szimbólumává tette a francia fővárost, mert az ellentéte volt mindannak, amit Ady itthon ismert és elviselhetetlennek tartott. Az akkori magyar világ a szellem embere számára fojtogató volt, s ez Ady számos versének adott témát (pl.
Nagy az én bűnöm: a lelkem. Bűnöm, hogy messzelátok és merek. Hitszegő vagyok Álmos fajából S máglyára vinne Egy Irán-szagú, szittya sereg. Jöhetnek: Páris szivén fekszem, Rejtve, kábultan és szabadon. Hunnia új szegénylegényét Őrzi nevetve S beszórja virággal a Bakony. Itt halok meg, nem a Dunánál. Szemem nem zárják le csúf kezek. Hív majd a Szajna s egy csöndes éjen Valami nagy-nagy, Bús semmiségbe beleveszek. Vihar sikonghat, haraszt zörrenhet, Tisza kiönthet a magyar síkon: Engem borít erdők erdője S halottan is rejt Hű Bakony-erdőm, nagy Párisom. A legtöbb Ady-vershez hasonlóan egy lelki drámának ad hangot a költemény. Ady egy szörnyű futás befejezéséről ad hírt: megérkezett Párizsba, ahol végre megpihenhet. Már az első sor érzékelteti, hogy Párizsig futott, mert kergették, üldözték (" Megállok lihegve: Páris, Páris "). A cím szimbolikus (a vers eredeti címe "Új Bakony" volt). A Bakony a kuruc időkben arról volt ismert, hogy itt bújtak el a betyárok (akik a nép szemében hősök voltak).
PÁRIS, AZ ÉN BAKONYOM – Ady Endre Megállok lihegve: Páris, Páris, Ember-sűrűs, gigászi vadon. Pandur-hada a szájas Dunának Vághat utánam: Vár a Szajna s elrejt a Bakony. Nagy az én bűnöm: a lelkem. Bűnöm, hogy messzelátok és merek. Hitszegő vagyok Álmos fajából S máglyára vinne Egy Irán-szagú, szittya sereg. Jöhetnek: Páris szivén fekszem, Rejtve, kábultan és szabadon. Hunnia új szegénylegényét Őrzi nevetve S beszórja virággal a Bakony. Itt halok meg, nem a Dunánál. Szemem nem zárják le csúf kezek. Hív majd a Szajna s egy csöndes éjen Valami nagy-nagy, Bús semmiségbe beleveszek. Vihar sikonghat, haraszt zörrenhet, Tisza kiönthet magyar síkon: Engem borít erdők erdője S halottan is rejt Hű Bakony-erdőm, nagy Párisom.
Várok. Lesz egy végső borzongás, Napszálltakor jön, el fog jönni, el S akkor majd hiába ébresztnek Könnyes csókkal és csókos könnyüvel. Elmúlik a Napisten papja, A legfurcsább és a legbetegebb, Aki fáradt volt, mielőtt élt S aki még Párisban sem szeretett. Evoé, szent ősláng, Napisten, Kihuny a láng, Páris riadva zúg, Új csatára indul az Élet, A nagyszerű, a pompás, a hazug. Én is megyek, kóbor, pogány hős, Új, balga Don, modern, bolond lovag, Ki, mi van is, irtja, kiszórja Önlelkéből az áldott álmokat. Sugaras a fejem s az arcom, Zúg a harang, megyek lassan tovább: Megáldozott a dús Párisnak Kövein a legkoldusabb nomád. Sípja régi babonának (Egy bujdosó magyar énekli) Csak magamban sírom sorsod, Vérem népe, magyar népem, Sátor-sarkon bort nyakalva Koldus-vásár közepében, Már menőben bús világgá, Fáradt lábbal útrakészen. Körös-körül kavarognak Béna árnyak, rongyos árnyak, Nótát sipol a fülembe Sípja régi babonának, Édes népem, szól a sípszó, Sohse lesz jól, sohse látlak. Szól a sípszó: átkozott nép, Ne hagyja az Úr veretlen, Uralkodást magán nem tűr S szabadságra érdemetlen, Ha bosszút áll, gyáva, lankadt S ha kegyet ád, rossz, kegyetlen.
Sápadt vagyok? Piros sugárt rám. Boldog Ad-üköm pirosabb legény Volt, ugyebár, mikor papod volt? Hej, sápadok már ezer éve én. Szent Napkeletnek mártirja vagyok, Aki enyhülést Nyugaton keres, Táltosok átkos sarja talán. Sápadt vagyok? Óh, fess pirosra, fess. Gyűlölöm dancs, keleti fajtám, Mely, hogy kifáradt, engemet adott, Ki sápadtan fut Napnyugatra, Hogy ott imádja Urát, a Napot. Hogy volt? Mindegy. Fáradt a vérem, Imádom a fényt, lángot, meleget, Keresek egy csodát, egy titkot, Egy álmot. S nem tudom, mit keresek. Keleti vérem, ez a lomha, Szomjuhozóan issza Nyugatot: A Napisten legbúsabb papja, Rég kiszórt, fáradt sugara vagyok. Egy nóta csal. Rég dalolhatta Szent Ázsiában szép, vad, barna lány. Egy illat űz, csodavirágból Lehelte tán be egyik ősanyám. Valami ősi, régi rontás Száll előttem s én lehajtom fejem, Várok valamit. S amit várok, Nem dicsőség, nem pénz, nem szerelem. Mit várok? Semmit. Egy asszony Utamba állt és néha csókot ad: Sohse látott ez a csókos Páris Betegebb és szomorúbb csókokat.
Üzenhettek már utánam Kézsmárk hegye, Majtény síkja, Határ-szélen botot vágok, Vérem többé sohse issza Veszett népem veszett földje: Sohse nézek többet vissza. Bujdosó kuruc rigmusa Tíz jó évig a halálban, Egy rossz karddal száz csatában, Soha-soha hites vágyban, Soha-soha vetett ágyban. Kergettem a labanc-hordát, Sirattam a szívem sorsát, Mégsem fordult felém orcád, Rossz csillagú Magyarország. Sirattalak, nem sirattál, Pártoltalak, veszni hagytál, Mindent adtam, mit sem adtál, Ha eldőltem, nem biztattál. Hullasztottam meleg vérem, Rágódtam dobott kenyéren, Se barátom, se testvérem, Se bánatom, se reményem. Már életem nyugalommal Indul a kevéske gonddal, Vendégséggel, vigalommal, Lengyel borral és asszonnyal. Lengyel urak selymes ágya Mégis forró, mint a máglya. Hajh, még egyszer lennék árva, Be jó volna, hogyha fájna. Áldott ínség: magyar élet, Világon sincs párod néked, Nincsen célod, nincsen véged, Kínhalál az üdvösséged. Elbocsát az anyánk csókja, Minden rózsánk véres rózsa, Bénán esünk koporsóba, De így éltünk vitézmódra.