A különleges formáció – Csík János és a Mezzo – tavaszi lemezbemutató koncertje, amely a Gyémántból kalitkát címet viseli, sajátos, jó hangulatú zenei élményt ígér. Friss, lendületes előadásukban a magyar népzenével együtt, jazz ízű dallamok szólalnak meg a népzene és a jazz muzsika mesterei tolmácsolásában. Első nagylemezük kapcsán ( Szép a tavasz, szép a nyár), szakmai elismeréseként Fonogram-díjra jelölték őket. A dalok – ahogyan Csík Jánostól megszokhattuk –, népzenei köntösben szólalnak meg, szerethetően megidézve régi és új zenéket, újragondolva azokat. Éppen ezért újszerű és magával ragadó a zenekar muzsikája, szokatlan és mégis jólesően ismerős. Váltson jegyet, és találkozzunk ezen a páratlan koncerten! Legyen Önnek is velünk "Szép a tavasz, szép a nyár! Csík jános és a mezzogiorno. " Belépőjegyek hamarosan kaphatók, A Vértes Agorája jegypénztárában és online is. Elővételben: 4. 900 Ft A koncert napján: 5. 900 Ft Utalványt, valamint Cafeteria- és SZÉP Kártyát elfogadunk. Bővebb információ
Naptár 14 március Kiállítás MOMkult | Sirály sétány 2022. március 14-25. TÉR•TÁRLAT 17 22 Koncert 2022. március 22. | kedd 18:00 Bach Mindenkinek Fesztivál 2022 24 27 31 Előadás Kupola 2022. március 31. | csütörtök 19:00 Tamási Áron könyvbemutató Színház Színházterem Hogyan értsük félre a nőket? Jegyvásárlás 01 április 2022. április 01. | péntek 20:00 Mi segít át az élet megoldhatatlan helyzetein? Tánc Felnőtt táncház 02 2022. Csík János és a Mezzo - Tyúkos nóta - YouTube. április 02. | szombat 19:00 Vörös istván zenekaros koncert Kézdy Luca - hegedűművész koncertje 03 04 2022. április 04. | hétfő 19:00 a Kollár-Klemencz Kamarazenekar találkozása az Öreg Bandával 06 2022. április 06. | szerda 19:00 feat. VICTOR WOOTEN, DENNIS CHAMBERS, ERIC MARIENTHAL... 07 2022. április 07. | csütörtök 19:00 Urban Verbunk Társulat 08 09
Zeneileg és építészetileg is kiemelt központot hoznak létre. Fiatal értelmiségiek vállalják fel a vidéki életet és rájönnek, hogy minden az övék: az utca, a táj, a templom. Mindenük megvan és otthon érzik magukat. A Balaton-felvidék ebből a szempontból különösen gazdag örökséggel rendelkezik. – Salföldön is komoly hagyománya van már a pajtának. – A salföldi Pajta Galéria már több mint húsz éve működik. Ott a fotóművészetnek adott helyet a tér. A Salföldi Dalföld is kiemelt program, ahol számtalan pajta életre kel minden nyáron. – Mivel a Veszprém-Balaton 2023 írta ki a pályázatot, feltételezem, hogy Veszprém és környéke kiemelt helyen szerepel a PajtaKult programban. – 2023-ra komplett pajtaközösségek készülnek majd fel, hiszen ott két évig óriási kulturális pezsgés lesz. Az egyik karakteres példa Vöröstó települése, amely egy igazi pajta-erőd (Balaton-felvidék, Kapolcstól keletre – a szerk. ) Olyan falu, ahol minden házhoz tartozik pajta. – Kik lépnek fel a balatoni állomásokon? Csík jános és a mezzo. – A népzenétől a világzenén át a teljes hazai zenei paletta felvonul majd a pajtákban.
József Áron és Kiss Julianna kapcsolatából később egy szellemi fogyatékos fiúgyermek is született. "Nemzett József Áron, szappanfőző, aki már a Nagy Óceánon szagos füveket kaszál. " (Részlet József Attila Nemzett József Áron c. verséből) (József Attila fiatalabbik nővérével, József Etelkával) 2. Egyszer megakadályozta édesanyja öngyilkossági kísérletét József Attila édesanyja, Pőcze Borbála mosónő volt, rengeteget dolgozott, hogy felnevelje három gyermekét, akik korán apa nélkül maradtak. Az asszony egyszer megpróbált öngyilkos lenni. A kísérletet – az idősebbik nővér, József Jolán leírása szerint – a tüdőgyulladásból éppen lábadozó, harmadik elemi osztályos Attila akadályozta meg. Csalamádé: Nem először és nem utoljára. (Balról jobbra: József Attila, Eta, mögötte Jolán és Pőcze Borbála) 3. Gyerekként többször is öngyilkos akart lenni Egyes források szerint az első kísérlet tizenöt éves korában volt (Bak Róbert), más adatok szerint már kilenc éves korában, amikor is lúgkővel akarta megmérgezni magát, ám helyette tévedésből keményítőt ivott.
József Attila (Bp., 1905. ápr. 11. – Balatonszárszó, 1937. dec. 3. ): költő, a forradalmi líra világviszonylatban is kiemelkedő alakja. Apja ~ Áron bánsági béresek gyermeke, kisiparosoknál dolgozó szappanfőző munkás, anyja Pőcze Borbála parasztszármazású mosónő. József attila anya versek. A szülőknek három gyermeke maradt életben, a költő és két nővére, Jolán, aki nála hat és Etel, aki két évvel volt idősebb. A "város peremén", a Ferencvárosban született, gyermekkorát az itteni proletárnegyedben élte le. 1908-ban apja Romániába ment és családjával ettől kezdve nem törődött. A három gyermek eltartása a gyenge testalkatú anyára maradt, aki nem tudott eleget keresni, noha mosást, takarítást és varrást vállalt. Lakbérre gyakran nem telt, tömegszállásokon hányódtak. 1910-ben kénytelen volt két kisebb gyermekét lelencként az Országos Gyermekvédő Liga útján Öcsödre adni paraszt nevelőszülőkhöz. 1912-től ~ újból Pesten élt, alkalmi munkákat vállalt, és közben elvégezte az elemit és a polgári három osztályát. Az I. világháború második felében már rendszeresen verselt, jórészt egy véletlenül kezébe került Ady-kötet hatására.
Utóbbi támogatásával a következő tanévre a párizsi Sorbonne-ra iratkozott be, Bécsi és párizsi tartózkodása alatt tanulmányozta alaposabban a marxizmus klasszikusait és a munkásmozgalmat. Nézetei radikálisabbá váltak. 1927-ben tagja lett a Vági-féle legális kommunista pártnak, a hamarosan feloszlatott Magyarországi Szocialista Munkáspártnak, Párizsban pedig azt tervezte, hogy belép a Francia Kommunista Pártba, de erre nem került sor. Hazatérte után két félévet hallgatott a bp. -i tudományegy. József attila anyja halála. -en, vizsgát azonban nem tett. Ekkor már jól ismert költő volt ~, verseit a legjobb folyóiratok közölték, német, francia nyelvtudása tökéletes volt, tudott gépírást is, mégsem sikerült állandó jellegű állást kapnia. Rövid időre a Külkereskedelmi Intézet alkalmazta magyar-francia levelezőként. Részben ezeknek a körülményeknek tulajdonítható, hogy 1928-ban idegösszeomlás miatt szanatóriumba kellett mennie. 1929-ben jelent meg Nincsen apám, se anyám c. kötete. A Toll c. folyóiratba cikkeket és tanulmányokat írt, egyikben erősen kritizálta Babits Mihály öncélú líráját (1930), jórészt ez az oka, hogy csak halála után kapott Baumgarten-díjat.
Ady mellett a m. forradalmi líra legnagyobb költője. – M. J. A. Összes művei (Kritikai kiadás, szerk. Waldapfel József és Szabolcsi Miklós I–III. Bp., 1952, 1958); J. összes versei és műfordításai (Bp., 1963); J. Összes versei (Bp., 1966). – Irod. Reguli Ernő: Írások J. -ról (Bibliográfia, Szeged, 1955); Révai József: J. költészetéről (Kortárs, 1958, Válogatott irodalmi tanulmányok, 1960); J. 1905–37 (Bev. Révai József, Bp., 1958); Koczkás Sándor: A motiváló "eredet" (Irod. tört. 1959) J. ülésszak (MTA I. Oszt. Közl. XIV. 1959); Szabolcsi Miklós: J. (Költészet és korszerűség, Bp., 1959); Révai József: J. József attila anyja és apja. (Válogatott irodalmi tanulmányok, Bp., 1960); Egri Péter: J. költészetének látomás- és álomszerű mozzanatai (Irod. 1960); Tamás Attila: Eszmélet (Tanulmányok a magyar szocialista irodalomból, Bp., 1962); Irod. emlékszáma (Bp., 1962); Gyertyán Ervin: Költőnk és kora (Bp., 1963); Szabolcsi Miklós: Fiatal életek indulója. Pályakezdése (Bp., 1963); Vértes György J. és az illegális Kommunista Párt (Bp., 1964); Saitos Gyula: J. Makón (Bp., 1964); Tamás Attila: Költői világképek fejlődése Arany Jánostól J.
Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!