Add meg a dátumokat az oldal tetején az árak pontosításához! 79. 600 Ft / 2 fő / 2 éj-től all inclusive ellátással Legjobb ár fürdőbelépővel (min. 2 éj) félpanziós ellátással fürdőbelépővel, fitness terem használattal, játszósarokkal, Wi-Fi internet elérhetőséggel Kötbérmentes lemondás érkezés előtt 7 nappal Legkedvezőbb ár a csomag érvényességi időszakában. Add meg a dátumokat az oldal tetején az árak pontosításához! 80. III. Belgyógyászat. 000 Ft / 2 fő / 2 éj-től kiváló félpanzióval Ezek a csomagok is érdekelhetnek félpanziós ellátással, wellness sziget és fitnesz terem használattal, élőzenés estekkel, gyermek programokkal 60. 420 Ft / 2 fő / 2 éj-től Legkedvezőbb ár a csomag érvényességi időszakában. Add meg a dátumokat az oldal tetején az árak pontosításához! kiváló félpanzióval teljes ellátással, masszázs- és koktélkuponnal, wellnessrészleg és fitneszterem használattal, gyermekanimátorokkal, családbarát szolgáltatásokkal 54. 900 Ft / 2 fő / 2 éj-től Legkedvezőbb ár a csomag érvényességi időszakában.
Bemutatkozás Osztályvezető főorvos: Dr. med. habil. Kőszegi Zsolt Osztályvezető ápoló: Jávor Pál Cím: 4400 Nyíregyháza, Szent István út 68. Elhelyezkedés: Érközpont (a régi Szülészeti épület / CVC épület) földszint és I. emelet. Telefon: 42/599-700, 42/599-800 Fax: 42/461-174 Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. Általános bemutatás: Az osztályon 13 kardiológus és 4 belgyógyász szakorvos, 6 szakorvosjelölt és 1 orvos dolgozik, akik munkáját tapasztalt szakszemélyzet segíti: 38 ápoló, 10 invazív asszisztens, 2 gyógytornász, 4 adminisztrátor, 2 egészségügyi ügyvitelszervező, a járóbeteg szakrendeléseken 13 asszisztens. A Kardiológiai Részleg Nyíregyháza mellett Szabolcs-Szatmár-Bereg megye teljes területéről, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyes részeiről fogad kardiológiai profil betegeket. A progresszív betegelátás keretében a megye más kórházaiból is átvesz betegeket, emellett a megye kardiológiai szakellátásainak konzultáns helye.
Debreceni Nagyerdő Természetvédelmi Terület Debrecentől Északra, Pallag irányába terül el, az egykori erdő maradványa, a Debreceni Nagyerdő, a Natura 2000 hálózat része. 1939-ben hazánk első védett területe volt. Fenyő, akác, nyár és juhar elegyes telepített erdők között foltokban állnak az egykori kocsányos tölgyesek maradványai, különösen a Pallagi erdőrészen. Nagyon gyakori az őz és vaddisznó. Harkályok kedvelt élőhelye. Népszerű kirándulóhely. Trump golfpályája miatt tönkrement egy skót természetvédelmi terület : HunNews. Az erdei énekesmadarak közül különösen jellemző a Csuszka, Barátcinege és az Örvös légykapó, a kertövezetben a Házi rozsdafarkú, és kis számban a Kerti rozsdafarkú is. Télen Debrecen város "varjúállományának" éjszakázóhelye a Nagyerdő pereme. Egyes években akár 100 000 varjú is összegyűlik, ezzel valószínűleg az ország legnagyobb Vetési varjú telelőhelye. Adatok Felszereltség: Díszpark, fásított köztér Ivókút, díszkút Kerékpárút Bekerített kutyafuttató
A területen található idős fák sokféle élőhelyet biztosítanak számos állat-, növény- és gombafaj számára, ezért ezen fák minden olyan egyedét meg kell őrizni, amely önmagában is természetvédelmi, tájképi, esztétikai értéket képvisel. Debreceni Nagyerdő Természetvédelmi Terület vélemények és értékelések - Vásárlókönyv.hu. Az őshonos kocsányos tölgy mellett jellemző növényfajok: az égszínkék csillagvirág, a bogláros szellőrózsa, az erdei varázslófű, és az enyves zsálya is. A növények mellett a pazar állatvilág is értékessé teszi az erdőt. A védett 49 gerinces, és a 39 gerinctelen faj már önmagában is indokolttá teszi, hogy különös figyelmet fordítsunk az élőhelyek megóvására. Néhány jellemző állatfaj teljesség igénye nélkül: sisakos sáska imádkozó sáska nagy hőscincér aranyos bábrabló troxbogár örvös légykapó ökörszem darázsölyv héja egerészölyv fekete harkály zöld küllő nagy fakopáncs csuszka őz borz vaddisznó nyest mogyorós pele Dolmányos varjú A Nagyerdő kedvelt helyei: A Debreceni Nagyerdő egyik különlegességét az adja, hogy itt mindenki megtalálja a lehetőséget a pihenésre, a szórakozásra, a kedvenc időtöltésére.
Az egykor összefüggő nyírségi erdők maradványa, írásos emlék 1214-ből maradt fenn, úri birtok része volt ekkor a tölgyes, a birtokviszonyok az idők során többször változtak. de ez - mivel 1950-ben letermelték az idős faállományt, mára csak emlék. 1959-ben a Pallagi út két oldalán előbb 86, majd még 11 hektárt nyilvánítottak védetté, a teljes Nagyerdő közel 1000 ha. Az állományalkotó legidősebb fák kb. 80 évesek, a növényzet zöme viszonylag fiatal, de elszórtan 2-300 éves kocsányos tölgyeket, öreg hársakat is láthatunk, de gyakori az akác és nyárfák. "A tölgyerdők fényviszonyai olyan jók, hogy a kettős lombkorona alatt még a cserjék számára is marad fény. Van itt mogyoró, galagonya, kökény, kecskerágó, veresgyűrű som, fagyal is és sok helyen buján fut fel a komló. A bodza különösen az akácosokban elterjedt. Az erdő szélein, tisztásain a hamvas szedret és az erdei iszalagot találhatjuk még a cserjékre, fatörzsekre felkúszva. Debreceni nagyerdő természetvédelmi terület. "- olvashatjuk a honlapon. A gyepszint is fajban gazdag, máshol csak ritkán az erdei varázslófüvet, itt is ritka a kétlevelű sarkvirág és a fehér madársisak, erdős sztyeppjeinknek egykor jellemző növénye, a nagy ezerjófű is megjelenik.
A kontyvirág gyakori az erdő aljában, a félszáraz részeken a pázsitfű félék vannak, de gyakori a kisvirágú nenyúljhozzám és az enyves zsálya. Májustól szeptemberig az erdőszéleken virágzik a debreceni csomorja és a berki bojtorján. Az erdő legfőbb problémája a kiszáradás, az idős tölgyesek leromlása, az invazív fajok jelenléte és az illegális hulladéklerakás. Ezek megakadályozásában a Hortobágyi Nemzeti Park nyújt segítséget. Sokat javított az erdőfelújítás is, a Debreceni Egyetem Botanikus Kertje pedig uniós támogatással társulás-rekonstrukciós programot indít. Debreceni Nagyerdőért Természetvédelmi és Kulturális Egyesület. Fontos létesítmények, látnivalók a Nagyerdőn: Békás tó, Millenniumi játszótér, az Ötholdas Pagony játszótér, a Medgyessy sétány, melyben a Margitszigeten levő Művészsétányhoz hasonlóan neves művészek szobrait láthatjuk. A Botanikus kertben megismerhetjük a növényeket, az Egyetemi Parkot szökőkutak, szobrok, franciakert szerű részletek gazdagítják a környéket. Itt van a Nagyerdei gyógyfürdő, az Aquaticum Élményfürdő, a Nagyerdei Strandfürdő, a Csónakázó Tó, az állatkert és a Vidámpark, Lúdas Matyi szobrával (Grantner Jenő 1962).
Elment a holló, az erdei szalonka és a vörös kánya. Sajnos nem látni évtizede már szalakótát sem, és a lappantyú is más tájakra vándorolt. Nőtt viszont az erdő madárvilágának sora az újabban már rendszeresen költő örvös légykapókkal s fészkel az ökörszem is. Örvendetes, hogy a darázsölyv nem maradt hűtlen a területhez, újra megtelepedett a héja, az egerészölyv, és legalább két évtizede a fekete harkály is ideszokott. Utóbbi mellett majdnem minden harkályféleség megfigyelhető itt: a zöld küllő és a szürke küllő, a nagy fakopáncs, a közép fakopáncs, a kis fakopáncs és a balkáni fakopáncs, s a rokonságból természetesen a csuszka és a nyaktekercs is. Az emlősök közül a nagyszámú őz mellett említést tehetünk az újra megjelent borzról, a már itt is mutatkozó vaddisznóról, a nyestről és a kedves mogyorós peléről.
A város mindig büszkélkedett vele, de minden óvó intézkedése dacára gyakorta nem igazán becsülte, és nem becsüli ma sem. Méltó oltalmát - hacsak részben is - a természetvédelemtől 1939-ben kapta meg, amikor 36 hektárnyi területén "száműzték a fejszét". A természetvédelmi területek törzskönyvének 1. sz. bejegyzése emlékeztet erre. Emlékeztet, mert a jó része sajnálatos módon a háború alatt elpusztult, de a védett öreg tölgyes-szomszédokkal 1972-ig összesen 98 ha-ra bővült. A megmaradt öreg tölgyesek védelme érdekében a környezetvédelmi miniszter 1992-ben az egész erdőtömbre (1. 092 ha) kiterjesztette a védelmet. A város közelsége miatt az erdőnek nemcsak erdészeti, természetvédelmi, hanem rekreációs funkciója is jelentős, ezért is javasolta a Nagyerdő Bizottság, hogy az új erdőtervezés során tekintettel kell lenni a természetvédelmi célzatú "emlékerdő", illetve a pihenésre is alkalmas "parkerdő" kialakításának szempontjaira is. A fiatal korosztály természetszeretetre és ismeretre való nevelése döntő lehet a Nagyerdő fennmaradása szempontjából is.