Ezt az esetet nevezzük törvényes öröklésnek. Amennyiben a végintézkedés az örökhagyó vagyonának csak egy részére vonatkozik, akkor a fennmaradó rész tekintetében a törvényes öröklés szabályai szerint történik az öröklés. A törvényes örökösök elsősorban az örökhagyó leszármazói (gyermek, unoka stb. ), akik mellett a túlélő házastárs is örököl. Ha leszármazó nincs, vagy nem örökölhet, akkor az örökhagyó házastársa és szülei örökölnek a törvényben foglalt megosztás szerint. Házastársak és élettársak öröklése: három makacs tévhit - Üzletem. Ha sem leszármazó, sem szülő nincs (vagy nem örökölhet), akkor a túlélő házastárs az egyedüli örökös. A törvény részletesen megszabja az öröklés rendjét azokban az esetekben is, ha a fenti öröklési rend nem érvényesülhet, tehát például nincs házastárs (vagy nem örökölhet) és nincs szülő sem, aki örökölhetne. Az élettárs öröklése Az élettárs öröklése tekintetében nagyon fontos tudni, hogy a jelenlegi szabályozás szerint az örökhagyó élettársa nem törvényes örökös. Ezért, ha az örökhagyó végintézkedést nem tett, vagy tett ugyan végintézkedést, de abban az élettársára nem hagyott semmilyen vagyontárgyat, akkor a túlélő élettárs nem örökölhet az örökhagyó után.
Az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépése az öröklési jog területét, azon belül is a túlélő házastárs törvényes öröklésére vonatkozó szabályokat is átalakította – hívta fel az Origó figyelmét a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda szakértője. Az új kódex lényegesen változtat a túlélő házastárs leszármazók melletti öröklésére vonatkozó szabályokon - mutatott rá dr. Szabó Zsófia, aki e megváltozott jogi környezetet járja körül. A társadalmi viszonyok tekintetében megfigyelhető, hogy az utóbbi évtizedek során bekövetkező változások hatására megnövekedett a magántulajdon szerepe, egyre gyakrabban végződnek válással a házasságok, ezen felül sok esetben előfordul az az érdekkonfliktusokat eredményező helyzet is, hogy az örökhagyó gyermekei nem állnak vérszerinti rokonságban az özveggyel – fejtette ki elöljáróban a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda szakértője. Tekintettel arra, hogy az új Ptk. az öröklési jog területén jelentősen átalakította a már megszokott normarendszert, érdemes áttekinteni ezeket az új szabályokat.
Aszalós Andrea hangsúlyozta: az öröklést az illeték kiszabása miatt be kell jelenteni az illetékes megyei adóhatósághoz, ez főszabály szerint továbbra is a közjegyző dolga. Forrás: Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
Mit tud a Canon Eos 40D? A Canon továbbra is CMOS technológiával készíti képérzékelőit, EOS-40D-be például 22, 2×14, 8 mm-es hasznos felületű, és 10, 5 millió teljes pixelszámú szenzort építettek. A kamera legnagyobb felbontása 3888×2592 képpont, és a fotókat RAW vagy JPEG formátumban is elmenthetjük. Új lehetőség a RAW+JPEG módszer alkalmazására, ami során a veszteségmentes RAW kép mellé egy könnyen kezelhető JPEG kép is tárolódik. Ha mondjuk készítünk 500 képet egy kiránduláson, első körben elég a JPEG állomány végigmustrálása a rosszul sikerült felvételek kiszűréséhez. A gép további adatairól csak távirati stílusban:sorozatfelvételnél 6, 5 kép/mp sebesség, 75 JPEG-kép egy sorozatban, EOS integrált tisztítási rendszer, magnéziumötvözet váz, és természetesen valamennyi EF/EF-S objektívvel és EX-sorozatú Speedlite vaku val kompatibilis. További infók találhatók a Canon oldalán. A Canon Eos D40 váza magnézium ötvözet Posted in Canon, Canon EOS, Digitális fényképező, Fényképezés, Fényképező, Fényképezőgép, Fotó, Fotózás, Tükörreflexes, Teszt | Leave a Comment » Pentax K200D – digitális tükörreflexes fényképezőgép kezdő fotósoknak ajánlva A Pentax K200D egy egész jól teljesítő belépő szintű tükörreflexes digitális fényképezőgép, melynek tudása azért kicsit kiemeli a kategória gépei közül.
340 kép kb. 400 kép Méret 124 x 88, 3 x 86, 9 mm 122, 9 x 92, 4 x 107, 7 mm Tömeg 560 g 601 g Egyéb – Smart AUTO üzemmód – Mosoly és pislogás felismerés – Zoom Framing Assist – Új dinamikus stabilizáció