A változókor rendszerint 45-50 éves kor után köszönt be, ám van, hogy ennél jóval előbb. Előfordulhat, hogy az illető akkor szembesül az állapottal, amikor babát szeretne. A menopauza, azaz a korai klimax ideje előbb-utóbb minden nőnél elérkezik. Ekkor sokan nem csupán a fiatalságukat búcsúztatják, de a teherbe esés esélye is jelentősen csökken. Korai klimax, a női ego romba döntője Korai klimaxról akkor beszélünk, amikor a nőnél már 30-35 éves korban megindul a menopauza. Klimax tünetei és kezelése - HáziPatika. Ekkor a nők rendszerint még fittnek és fiatalnak érzik magukat, ezért általában igen rosszul érinti őket a tény, hogy ők is beléptek ebbe a rettegett időszakba. Legtöbbször a sikertelen gyermekáldás és a menstruációs zavarok miatt keresik fel a nőgyógyászt, ám viszonylag fiatalon általában nem is sejtik, hogy korai klimax áll a problémájuk hátterében. Pedig a menopauza egyik legjellemzőbb jele a vérzési rendellenességek, ugyanis ekkor megváltozik a hormontermelés és a petefészkek elkezdenek kimerülni. Maga a folyamat ugyanaz, mint a normál klimax esetén, ám minden idő előtt történik- vagyis hamarabb csökken a progeszteron, majd az ösztrogén szintje.
Fokozott verejtékezés. Csökkent libidó. A korai klimax lehetséges okai Genetika és autoimmun betegség Érdemes figyelembe venni azt, hogy, ha a felmenők között előfordult már korai klimax, akkor nagyobb az esély a kialakulására. A rheumatoid arthritis, valamint az autoimmun pajzsmirigyzavarok is okozhatják a problémát, mivel ekkor a szervezet saját maga ellen fordul - a folyamat pedig érintheti a petefészkeket is. Helytelen életmód A helytelen életmódnak számtalan negatív hozadéka van. Ilyen többek között a korai menopauza. Ez egyrészt a dohányosokra igaz, mivel a dohányzásnak antiösztrogén hatása van. Emellett a túl alacsony BMI is korai klimaxhoz vezethet, mivel a zsírrétegben raktározódik az ösztrogén. A korai klimax tünetei - HáziPatika. Így azok, akik a normál BMI alatt vannak, kevesebb ösztrogénnel is rendelkeznek, így a raktárak hamarabb kimerülhetnek. Kromoszóma-rendellenesség - Vannak olyan kromoszóma-rendellenességek, melyek szintén korai klimaxot okozhatnak. Ilyen például a lánygyermekeket érintő Turner-szindróma, amikor a két X kromoszóma egyike részlegesen vagy teljesen hiányzik.
A korai menopauza diagnosztizálásához, fizikális vizsgálatot és vérvizsgálatot végeznek, ez utóbbit a terhesség és pajzsmirigy megbetegedés kizárására. Emellett ösztrogénszint vizsgálat is történik. Az alacsony ösztrogénszint a petefészkek csökkent működését jelzik. Amikor az ösztradiol szint 36 alatt van, akkor az azt jelzi, hogy Ön belépett a menopauzába. A legfontosabb vizsgálat a menopauza diagnosztizálására egy olyan vérvizsgálat, mely a follikulus stimuláló hormont (FSH) vizsgálja, mely a petefészkek ösztrogéntermeléséért felelős. Mikor a petefészkek kevesebb ösztrogént termelnek, az FSH szint emelkedik. Mikor az FSH szint 30 és 40 mIU/ml, az általában menopauzát jelez. Korai klimax tünetei felnőtteknél. Mire számíthat? A korai menopauzában szenvedő nők is csökkent ösztrogénszintet tapasztalhatnak, mely növeli bizonyos betegségek, például a csontritkulás, vastagbél- és petefészekrák, paradontális betegségek, fogak elvesztése és szürke hályog kockázatát. A korai menopauzában szenvedő nők, csak kevesebb ideig élvezhetik az ösztrogén védőhatásait, melynek következtében a fent említett betegségek kockázatának fokozottabban vannak kitéve.
"Nem azt szeretném, hogy meghallgassák a történetemet, és aztán azt mondják: 'Az én szenvedésem kevésbé jelentős. '. Azt szeretném, hogy meghallgassák a történetemet, és azt mondják: 'Ha ő meg tudja tenni, akkor én is meg tudom! '" – írja Edith Eva Eger könyve első oldalain. A Kaliforniában élő, máig pszichológusként praktizáló Edith nevéről sokaknak a róla szóló talán legismertebb történet jut elsőként eszébe: ahogy gyereklányként a Kék Duna-keringő dallamára táncol a hírhedt náci orvos, Dr. Mengele parancsára az auschwitz-i koncentrációs táborban. Edith története azonban korántsem ért véget azzal, hogy túlélte a haláltábor borzalmait. Ahogyan ő fogalmaz, "a gyógyulás útja soha nem egyenesen halad előre" – erről a bukkanókkal, kitérőkkel, meredek lejtőkkel tűzdelt útról mesél A döntés című könyvében. "A szenvedésben nincs hierarchia" "Attól tartok, rossz dolgok mindenkivel megtörténhetnek. Ezen nem tudunk változtatni. A születési anyakönyvi kivonatunkban sem írják azt, hogy az élet könnyű lesz.
Szinte felfoghatatlan számunkra – akiknek nem kellett keresztülmenniük hasonló borzalmakon –, hogy hogyan lehet túlélni az auschwitzi haláltábor embertelen körülményeit, pedig ez "csak" az egyik fele a történetnek. Az pedig talán még nehezebb, hogy egy ilyen fokú lelki trauma súlyával mennyire nehéz visszazökkenni a mindennapokba, és talpon maradni a "normális életben". A magyar származású dr. Edith Eva Eger t szüleivel és egyik nővérével együtt 1944-ben, tizenhat éves korában a náci haláltáborba, Auschwitzba deportálták. A borzalmakat túlélve Amerikába költözött, ahol később három gyermeke született. Pszichológusként arra tette fel az életét, hogy másoknak segítsen: magánpraxisa mellett egyetemi oktatóként is dolgozott, az amerikai hadsereg tanácsadójaként pedig a mai napig segíti a katonák poszttraumás nehézségeinek feldolgozását. A mások problémájára fókuszálás önterápia is volt számára, de így is több évtizedbe telt, mire képes volt szembenézni saját traumájával. Az auschwitzi szörnyűségek is bőven adtak volna okot a feldolgozásra, de volt még valami, amivel kapcsolatban Edith Eva Egernek el kellett számolnia a lelkiismeretével.
Dr. Edith Eva Eger, egy nemzetközileg elismert pszichológus, aki egy felejthetetlen, lebilincselő és tanulságos emlékiratot és egyben személyiségfejlesztő könyvet írt meg. A magyar származású írónő könyve személyes tapasztalatra épül, saját történetét meséli el, mindazt a borzalmat amit átélt és túlélt a 2. világháborúban. Sok ilyen könyvet olvashatunk ebben a kategóriában, de dr. Edith Eva Eger könyve túlmutat ezen a szörnyű valóságon és felülemelkedik az átélt traumákon, azáltal, hogy megbocsátva önmagának és a múltnak, képessé válik élvezni az életet és ezt a képességet másoknak is továbbadja. A könyv négy részre osztódik: Börtön, Szökés, Szabadság és Gyógyulás. A könyv első felében megismerjük az írónő Auschwitzbe való deportálásának megrázó és felkavaró történetét. Szívhez szólóan és őszintén mesél dr. Edith Eva Eger az Auschwitzban átélt traumákról, a mindennapokról, amelyek minden nap csak a túlélésről és az élethez való görcsös ragaszkodásról szólnak. A könyv további részét az életigenlés és az életöröm, valamint pszichológiai gondolatok és tanácsok töltik meg, miközben végigkísérhetjük az írónő szabadulását a koncentrációs táborból el egészen az új élete felépítéséhez.
Nem, hanem az éhséget. Éhezünk. Éhezünk a jóváhagyásra, a figyelemre és a gyengédségre. Éhezünk a szabadságra: arra, hogy magunkhoz ölelhessük az életünket, hogy igazán megismerjük önmagunkat, és önmagunk lehessünk. 26. oldal A szabadságunk abban rejlik, hogy megtanuljuk magunkhoz ölelni azt, ami történt. A szabadság azt jelenti, hogy minden bátorságunkat összeszedve lebontjuk a börtön falait, egyik téglát a másik után. 25. oldal Az Auschwitzban töltött idő első heteiben megtanulom a túlélés törvényeit. Ha sikerül ellopnod egy darab kenyeret az őröktől, hős vagy, de ha egy fogolytársadtól lopsz, szégyenbe kerülsz, és akkor meghalsz; versengéssel és uralkodással nem juthatsz sehova, a lényeg az együttműködés; ha túl akarod élni, akkor át kell lépned a saját szükségleteiden, és valaki vagy valami más mellett elkötelezned magad. 75. oldal Bármelyik pillanat lehet az utolsó. Akkor meg minek törődjünk bármivel? Miért fektessünk energiát bármibe? És mégis, ha éppen ez a pillanat az utolsó pillanatom ezen a földön, csakugyan a beletörődésre és a vereség érzésére kell elpazarolnom?