Sokaknak azonban már most indokolt lehet, elsősorban hatvan év felett, illetve krónikus betegséggel (cukorbetegség, szív- és érrendszeri problémák, daganat stb. ) élők, legyengült immunrendszerű, immungátló kezelésben részesült személyek számára – itt írtunk erről bővebben. Jobb gyakorlat És hogy miért nem számít már semmit, ha az ember átesett a fertőzésen? Mert erről sem tudunk biztosat, az új szabályozás pedig az oltás melletti stratégia sikere érdekében lesöpörte ezt a témát. A kérdést övező bizonytalanságot tekintve egyébként jogosan: az oltások (4-6 hónapon belüli) hatása biztos, a természetes védettségé nem. Az eddigi kutatási eredmények alapján két oltás és a természetes fertőződés – vagy fordítva, a sorrend feltehetően mindegy – stabil védelmet nyújt. Az úgynevezett natív antigén (azaz a fertőzés) ugyanis ráerősít az oltás által kiváltott reakciókra. Tévedés ne essék: a harmadik oltás minden bizonnyal még több pluszt ad hozzá, ám erről még nincsenek tapasztalatok. Összességében tehát Falus András az oltási igazolványt helyesebb gyakorlatnak tartja a védettséginél, de a jövőt illetően nem osztozik sokak optimizmusában.
Új információkat közölt a járványkezeléssel kapcsolatban a csütörtöki Kormányinfón a miniszter. A várható intézkedések nagy része az oltásokat érinti A kormány jövő hétre is kiterjeszti a regisztráció nélküli oltási kampányt, vagyis sorozatban a harmadik héten lesz ez. Helybe viszi a kormány az oltásokat. Felkérte ugyanis az operatív törzset arra, hogy oltási akciónapok tervét dolgozza ki az ország valamennyi településén. Az operatív törzs megvizsgálja azt is, mikortól kössük az oltási igazolvány érvényességét a harmadik oltáshoz, ennek időpontját később jelentjük majd be. Ez az utóbbi kijelentés talán a legnagyobb horderejű és a későbbiekben a legnagyobb hatással ennek az intézkedésnek az alkalmazása járhat - írta meg a. Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke az Országgyűlés gazdasági bizottságában néhány nappal ezelőtt már tett utalást erre a kormánydöntésre, amikor úgy fogalmazott, hogy a kormány vizsgálja, hogy a védettségi igazolványok lejárjanak-e a második oltást követő 6-7 hónappal, de döntés egyelőre nem született erről.
János Pál pápa tér szomszédságában álló Szent Rita Plébánia. A tér sarkán álló, falán Budapest német megszállásának hónapjaiban született, kimondottan őszinte feliratot is viselő Tűzoltóparancsnokság mellett a Kun utcába betérve ugyan sokaknak feltűnhet a régi templomkapukra emlékeztető, apró harangot is magában rejtő kapuzat, a rácsok közt benézve azonban a legtöbben máris elvesztik az érdeklődésüket, hiszen ott csak egy kívülről egyszerűnek tűnő épület áll. Kár, hiszen az udvarban lévő épület az erzsébetvárosi római katolikus egyházközségből Mindszenty József bíboros, hercegprímás és esztergomi érsek által 1946-ban kihasított Kun utcai plébánia otthona, akik az épület tőszomszédságában lévő, egykor a Kalocsai Iskolanővérek házaként ismert épület óvodakápolnájában tartották meg első alkalmaikat. A Szent István-bazilika egykori segédlelkésze, dr. Galambos János irányította közösség az országban először a lehetetlen ügyek szentjeként is tisztelt Szent Ritát választotta pártfogójául, számukra azonban nem létezett lehetetlen: a II.
Szentmise a Budapest-i Szent Rita templom - YouTube
világháború pusztítása okozta szegénységet a környékbelieket ellátó Népkonyhával igyekezett enyhíteni, a következő évben pedig a főváros engedélyezte számukra a Kun utca 5. szám alatt egykor működött Központi javítóműhely gumijavítója és az azt körülvevő apró, a közelmúltig ócskavastelepnek és szikvízüzemnek otthont adott épületek használatát, hiszen a terület tulajdonosa a háború után nem foglalta el újra a szétlőtt, belövésekkel tarkított műhelyépületet. A bontások végeztével, illetve a központi épület megerősítésével és átépítésével végül még ugyanabban az évben, 1947 októberére elkészült a négyszög alapú teremből álló szükségtemplom, valamint a Fájdalmas Szűzanya-kápolna. A templom képe az utca felől / fotó: Vincze Miklós / Az államosítás nem volt mindent elsöprő hatással a hívekre, noha a szükségtemplom helyett igazi templom építésének álma évtizedekre semmivé foszlott. A kolostorboltozatot kapott gumijavító műhely, a templom első miséző tere / fotó: Vincze Miklós/ Az épület és a közösség építését ettől függetlenül persze egyetlen pillanatra sem adták fel: néhány héttel az egypártrendszer 1948-as létrejötte után Szent Rita-ereklyét kaptak, majd még ugyanabban az évben megszületett a kerítés, a kapu és a templomtértől függönnyel elválasztott kultúrházi szárny (a színpad oltárra való cseréjével ma itt tartják a miséket) is.
A II. János Pál pápa tértől mindössze néhány lépésnyire álló templom egy udvarban elbújva várja a híveket, létezésére csak a kapuba épített harangok utalnak.
Plébánia Cím: 1081 Budapest, Kun u. 5. Telefon: 1/313-9073 E-mail: Weboldal: Anyakönyvek: 1946-tól, előtte a józsefvárosi plébánián A PLÉBÁNIA HATÁRAI: Kerepesi út – Rákóczi út – József krt. – Bérkocsis u. – Nagyfuvaros u. – Bauer Sándor u. – Fiumei út – Festetics u. Területi beosztás: Pesti-Déli Espereskerület Plébániatemplom Címe: 1081 Budapest, Kun u. Búcsú: május 22. Szentségimádás: május 22. és augusztus 18. Történet Az esztergomi főhatóság 1946. április 1-jén alapítja az új lelkészséget a józsefvárosi plébánia területéből és Dr. Galambos Jánost bízza meg szervezésével. Kezdetben a Kun u. 3. szám alatt levő óvoda kápolnájában tartják az istentiszteleteket, majd a szomszédos Kun u. sz. alatti romos épületből alakítják ki a kápolnát, amelyet 1947. október 19-én Mindszenty József hercegprímás áld meg. A kápolna később más helyiségek bevonásával bővül és 1954-ben nyeri el (352 m2) mai nagyságát. A lelkészséget plébániai rangra emelte, a kápolnát pedig plébániatemplomi ranggal ruházta fel Dr. Paskai László bíboros 1992. augusztus 15-én.