Az El a kezekkel a papámtól viszont beleillik a sorba: főszereplője egy édesanyját elvesztő kislány, Dorka ( Marczinka Bori), akinek új kihívásokkal kell szembenéznie, mikor apja ( Bokor Barna) hazaállít csinos, ám annál alattomosabb leendő menyasszonyával ( Pálmai Anna). Dorka egyből érzi, hogy a nő valójában a mesekönyvekből ismert, megtestesült gonosz mostoha, ám senki nem hisz neki, így ennek bizonyításához táborvezetője, Eszter ( Csobot Adél) segítségére is szüksége lesz. Dobó filmje bár szellemi örököse az említett alkotásoknak, mégsem a Szegény Dzsoni és a Boszorkányszombat középkori fantasy-s settingjének és gótikus kastélyainak világát követi, de jóval stilizáltabb, és földtől elrugaszkodottabb a Doktor Minorká nál, és még inkább a szintén Lakner Artúr meséjét feldolgozó 1935-ös Édes mostohá nál. Sokakban a Tim Burton-féle Charlie és a csokigyár atmoszféráját idézte fel, ám — sajnos — talán közelebb áll a valósághoz, hogyha látványvilágát némely kifejezetten televíziós forgalmazásra szánt Disney-film és az 1984-es Végtelen történet furcsa elegyeként képzeljük el.
Mindennek tetejébe szegény olyan szinten manipulálhatóvá válik, hogy nehéz elhinni, hogy a cselekmény elején még egy okos és belevaló, minden szitán és "bűbájon" átlátó kislány volt. Kiváltképp meglepő, hogy éppen Viola tudja egy olyan olcsó trükkel behúzni a csőbe, amivel még egy két éves gyereket sem nagyon lehetne, nemhogy egy tíz év körülit. "És akkor majd megnézzük közösen az új Willy Wonka-filmet Johnny Depp-pel, oké? " Az El a kezekkel a papámtól! történetéből hiányoznak a valódi tétek, minden konfliktus mesterkélt és erőltetett még ahhoz képest is, hogy egy meséről van szó, tehát Dobó Kata műve sajnos hozza a szokásos középfajú magyar komédiák színvonalát. Az előzetesek alapján azt lehetett hinni, hogy lesz valamilyen értelmesebb, fantasykbe illő konfliktus vagy fajsúlyosabb gonosztevő a történetben, de amikor már azt hinnénk, hogy Viola vagy a tábor közelében fekvő erdőben lakó, gnómszerű Hudák (Járai Máté) igazán veszélyes ellenlábassá válik, akkor csalódnunk kell. Eleve az sincs eldöntve, hogy ez egy fantasy, egy modern, varázslatot valójában nélkülöző mese vagy egy romantikus komédia akar lenni, a forgatókönyvírói következetlenséget vagy önkényt sokszor érhetjük tetten.
Szépen felépített, a klasszikus mesék kötelező karaktereit és bevett elemeit ügyesen felvonultató filmet kapunk. Félő volt, hogy a "szakmán kívüli", rendre széles gesztusokkal élő Csobot Adél kilóg majd a fiktív univerzumból, a rendező azonban tökéletesen személyre szabott szerepet szánt neki. Mindent összevetve elmondhatjuk, hogy az El a kezekkel a papámtól! hellyel-közzel úgy néz ki, mint egy átlagos amerikai fantasy-musical. (A kép forrása: a film hivatalos Facebook oldala) De vajon van-e értelme egy az egyben átvenni egy külföldi műfajt? Az alkotók patikamérlegen kimérték, hogy milyen beállításoknak mennyi ideig és milyen színészi gesztusokkal megtöltve kell sorakozniuk a mozivásznon. Felmerül a kérdés, hogy miért ne nézzünk egy még profibb, még letisztultabb és sokkal eredetibb amerikai alkotást? Rendkívül zavaró, hogy jelen mű bár magyarul beszél és magyar nevekkel dobálózik, nem tudunk benne ráismerni a saját hazai közegünkre. Hiába kerülünk varázslatos helyszínekre, mégiscsak itthon játszódik a történet.
A tanár úr kislánya úgy emlékezett, a lincselés közben folyamatosan gyűlt a tömeg. Férfiak, nők, még gyerekek is voltak a helyszínen. Közülük senki nem segített sem neki, sem édesapjának. "Mint egy mozifilmet, úgy nézték" – fűzte hozzá. Újabb tanúkat hallgatott meg a Borsod Megyei Bíróság a 2006 októberében történt olaszliszkai lincselés ügyében szerdán; a bírói testület előtt egy már korábban meghallgatott tanú ismét vallomást tett, aki ezúttal öt cigányt is megnevezett, illetve az áldozat, Szögi Lajos tiszavasvári tanár középső lánya is felidézte a történteket. A lány szerint mint egy mozifilmet, úgy nézte apja agyonverését a csürhe. A Czibrik Attila vezette bírói tanács elsőként azt a tanút hallgatta meg, aki bár korábban vallomást tett, ismét a testület elé állt. Úgy fogalmazott, előző vallomásában nem mondta el a valóságot, félt, de úgy érezte, ezt nem halogathatja tovább. Megnevezte azokat az cigányállatokat, akiket a tragédia helyszínén látott és részt vettek a mészárlásban. "Öld meg a magyart! "
Hétfőn feltételesen szabadlábra helyezték, így kisétálhatott a Szegedi Fegyház és Börtönből az olaszliszkai lincselés elsőrendű vádlottja, ifjabb Horváth Dezső, aki 2006. őszén a rokonaival együtt a saját lányai szeme láttára verte agyon a tiszavasvári tanárt, Szögi Lajost. A gyilkosság az egész országot megrázta, Szögi Lajos és Olaszliszka neve pedig az értelmetlen erőszak szinonimájává vált. Július 15-én, hétfőn feltételesen szabadlábra került a Szegedi Fegyház és Börtönből Szögi Lajos tiszavasvári tanár egyik gyilkosa, az olaszliszkai lincselés elsőrendű vádlottja, ifjabb Horváth Dezső. A Szegedi Törvényszék három bíróból álló másodfokú tanácsa ugyanis még júniusban jogerősen úgy döntött, a börtönben tanúsított "kifogástalan magatartása" miatt szabadon engedi Szögi Lajos egyik hóhérát, aki így pusztán 13 évet töltött fegyházban a rá kiszabott 17 év helyett. "Öld meg a magyart! " 2006. október 15-én olaszliszkai cigányok verték agyon különös kegyetlenséggel lányai szeme láttára Szögi Lajost.
"Szögi Lajos nagyobb felelősséggel viseltetett Horváth Kitti iránt, mint a saját hozzátartozói" – mondta a bíró. Balla Lajos utalt az eljárásban alkalmazott "ősember " elnevezésű operatív akcióra, amely felderítette: a vádlottak egymást arra biztatták, hogy az utolsó szó jogán "beszéljenek sokat, tanúsítsanak megbánást, sírják el magukat és akkor a bíró 3-4 évet levesz a büntetésükből". Az életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélt vádlottak személyében a bíróság olyan társadalomra veszélyességet látott, ami alapot ad arra, hogy a társadalomtól ilyen hosszú időre elkülönítsék őket – indokolta a döntést a büntetőtanács elnöke. Ifjabb Horváth Dezső egyébként fogvatartásának körülményei miatt beperelte a magyar államot, a pert megnyerve ötmillió forintot utaltak a letéti számlájára, amit a végrehajtó azonnal zároltatott, majd átutalt az áldozat családjának a számlájára, ezzel csökkentve a büntetőeljárás során számukra megítélt 46 millió forint kártérítés hátralékát. A fennmaradó 41, 1 millió forint és kamatai továbbra is a tetteseket terhelik.
A bíróság első fokon a másodrendű vádlottat, a kislány apját életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte. Öten kaptak 15 év fegyházbüntetést, köztük a kislány anyja és egyik bátyja. A két fiatalkorú vádlottra – így a kislány másik bátyja is – 10 év, fiatalkorúak börtönében letöltendő börtönbüntetést szabtak ki. A Debreceni Ítélőtábla 2009 novemberében, részben helyt adva a fellebbviteli főügyészség indítványának, több vádlott esetében jelentősen súlyosbította a büntetéseket. A bíróság az apa esetében helyben hagyta az életfogytiglani szabadságvesztést, de az első fokon 15 év fegyházbüntetésre ítélt hatod és hetedrendű vádlottak esetében is erre súlyosbította a büntetést. Emellett a kislány időseb bátyjának büntetését 15 évről 17 évre emelte. Útonálló és garázda jelleg A bíróság egyebek mellett súlyosbító körülményként értékelte a bűncselekmény elkövetésének "útonálló és garázda jellegét", azt, hogy az elkövetők egy emberre támadtak rá ilyen brutális módon és hosszasan bántalmazták. Azzal ugyanakkor egyikük sem foglalkozott, hogy a kislánnyal mi is történt valójában.