Az apa, a feltörekvő, ötholdas parasztgazda vállalkozásai kudarcot vallottak. A család elszegényedett és Prügyre költözött. Az író később, Életem regénye című művében a Szabolcs vármegyei kis falut a feledhetetlen szenvedések színtereként mutatta be: Mintha csak azért lettem volna íróvá, hogy megmutassam azokat a sebeket, amelyeket hétéves koromtól tízéves korig Pthrügyön (prügyön) át kellett élnem. Apja napszámosnak szegődött el, hogy felesége kérésére gyermekeit kitaníttathassa. Móricz a debreceni és sárospataki diákéveinek Légy jó mindhalálig című regényében állított emléket. Egyetemi évei alatt a pesti bölcsészkaron több írótársához hasonlóan ő is részt vett Négyesy László stílusgyakorlatain, de tanulmányait nem fejezte be. 1903-ban a budapesti Újság című lap gyermekrovatának szerkesztője lett. Elemzés Archívum - Érettségi.com. 1908-ban, a Nyugatban jelent meg Hét krajcár című novellája. A történetet a krajcárokat keresgélő anyáról és fiáról szól. Az utolsó, hiányzó pénzdarabbal egy koldus ajándékozza meg őket. E novella hozta meg a hírnevet Móricz számára, aki később így vallott írói pályája kezdetéről: Igen késő volt, huszonnyolc éves korom után, mikor rájöttem, hogy voltaképpen csak azt lehet leírni, ami fáj.
Erre a nagybátyja bement beszélni a tanáccsal, mialatt Misi nagy bánatában egy versecskén töprengett. Mikor kijöttek a tanárok, az igazgató úr megdicsérte Mihályt, hogy nagyon jó és szorgalmas gyerek, de erre ő azt felelte, hogy többet ebbe az iskolába nem fogja betenni a lábát. El is ment a nagybátyjával rögtön, és mindent otthagyott, kivéve egy szép bőrkötésű könyvet, amibe a versét akarta beleírni. Még egy pár hetet Debrecenben kellet töltenie, mert megbetegedett. Mikszáth Kálmán: Házi olvasmányok elemzése (Black & White Kiadó, 1997) - antikvarium.hu. Betegsége alatt megtudta, hogy megkerült a pénz, amit Török János elvitt, és a fele, azaz ötven forint, az övé. Amikor meggyógyult, azt mondta a nagybátyjának, hogy az emberiség tanítója akar lenni, ami alatt azt értette, hogy költő szeretne lenni, és arra szeretné tanítani az embereket, hogy legyenek jók mindhalálig. További tartalmak: Fejezetekre bontott bővebb olvasónapló A szereplők felsorolása és rövid jellemzése A mű jelentősége A teljes mű online formában
Egészen pontosan a tandíjmentességet már előző évben megszerezte, a kollégiumi hely azt jelenti, hogy nem kell fizetnie a szállásért és az ellátásért. Nagy dolog ez Misinek, mert a családja nagyon szegény, öten vannak testvérek, csak fiúk. Az apjuk ács és egy Debrecentől távol eső faluban laknak, bár az nem derül ki, hogy pontosan hol. Megtudjuk azt is, hogy Misi alacsony, vékony gyerek, aki a nagyság szerint felállított tornasorban hátulról a harmadik. Misi éppen latint indul tanulni a füvészkertbe, ezért benyúl a fiókjába, hogy kivegye a latin tankönyvet. Megtudjuk azt is, hogy mi van a fiókjában: A Békési latin nyelvtankönyv Egy Csokonai Vitéz Mihály életéről szóló könyv Egy füzet a Történelmi Arcképcsarnok című sorozatból Misi legnagyobb kincse, egy bőrkötéses könyv. A regény címének értelmezése - Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig - Olvasónaplopó. Ezt Törökéknél találta a kamrában és az ottani gyerekek labdának használták. Misinek nagyon megtetszik a könyv, nem a tartalma miatt, mert az valami latin szöveg, hanem a borítója miatt. Egy óvatlan pillanatban a könyv lapjait kitépi, és a borítót elviszi magával.
"A kicsi kétségbeesetten le is mondott a festékjéről, hóna alá szorította a latin nyelvtanát, s fejébe készült nyomni a kis kalapját. " Itt jutunk el a fejezet másik fontos tárgyához, Misi kalapjához. A kisfiú nem szereti a kalapját, úgy érzi nem neki való, nem teszik neki a zöld színe és a rajta lévő két zsinór, azonban nem tehet ellene semmit, kénytelen azt hordani, mert a családja túl szegény ahhoz, hogy újat vegyenek neki. Misi bemegy a füvészkertbe, ami rögtön a kollégium mellett van és próbál a latin leckére koncentrálni, de nem sikerül neki. Sokkal jobban foglakoztatja, hogy közeledik a hónap vége, amikor majd ki kell fizetnie Csigainét, aki a ruháját mossa és vasalja. Neki pedig nincs elég pénze, leginkább azért, mert bekötette azt a könyvet. Misi próbálja magolni a latint, de egyre csak a problémákon jár az esze: Böszörményi az ő festékét pusztítja és nincs elég pénze kifizetni Csigainét. "Szerette volna megtanulni, de nem lehetett. Tele volt a szíve, a feje, valami nagy fájdalommal.
Bemutatás Az oldal azért jött létre, hogy összegyűjtse és tematikusan rendezve bemutassa az íróval foglalkozó érdekes weboldalakat. Kellemes böngészést kívánok!
Misi diák volt és neki megadatott az a szerencse, hogy -ellentétben a többi testvérével- a debreceni gimnáziumba járhatott. Félénk gyerek volt, aki majd' elájult még attól is, ha a nevét kimondta valaki. Gyenge volt és mindenkitől félt, különösen Böszörményitől, aki egy nagydarab gyerek volt és mindig elvette a festékét. Nem rendelkezett sok önbizalommal, ezért mindig félt a tanárokkal beszélni. Egy nap az egyik idősebb szobatársa felajánlott neki egy munkát, amivel pénzt kereshet. Egy vak öregembernek kellett minden este öt órától hat óráig felolvasni. Ebből havonta három forintra tett szert. Ez nagyon jól jött neki, mivel így segíthetett szegény családján. Később Gyéres tanár úr, a latin tanár, megbízta azzal a feladattal, hogy tanítsa Doroghy Sándort, az egyik osztálytársát számtanra és latinra. A tanításért havonta két forintot kapott és ennek következtében egy kicsivel nagyobb lett a tekintélye az osztályban, de ez nem segített az önbizalomhiányán. Egy délután, mikor befejezte a felolvasást, az öregember adott Mihálynak egy forintot, és azt mondta neki, hogy tegye meg a lutrira, más néven lottóra.
Misinek erről jut eszébe, hogy a kertben hagyta a kalapját. Kétségbeesetten rohan vissza, de a füvészkertet már bezárták. Misinek igazából csak annyit kéne csinálni, hogy meghúzza a csengőt, akkor beengednék, és megkereshetné a kalapját, de a kisfiú ezt nem meri megtenni. "Soká állt a kollégium sarkánál, elbújt az emlékkertben az orgonabokrok megett, s addig sírdogált, míg csak meg nem hallotta a konviktusi csengőt. " Misinek sietnie kell vissza, mert vacsorára csöngettek. Felszalad a szobába és előkeresi a másik kalapját, egy szalmakalapot, amit már nem akart többet felvenni, mert megázott az esőben és elvesztette a formáját. Ezzel a kitérővel azonban elkésik a közös vacsoráról, amiért büntetés jár, de szerencsére be tud lopakodni úgy, hogy nem veszik észre a késését. A fejezetben előforduló régi, régies és idegen szavak: kármin, krajcár, longaméta. Jelentésüket itt találod. A regény szereplőinek betűrendes felsorolását itt találod. Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Elhangzott: 2022. 02. 25. 01:00 Adás információk: A Budapest-Felsőkrisztinavárosi Keresztelő Szent János templom festett textilképei Szerkesztő: Tóth János András Zenei szerkesztő: Elek Judit Sára Archívum: hallgassa meg!
A háború alatt abbamaradt templom alapjára 1967-ben, az eredeti tervektől teljesen eltérő céllal szolgáltatóház épült, melyet többször bővítettek, bérlői sűrűn cserélődtek. Az épület utolsó tulajdonosai az eladás mellett döntöttek. Plébániánk - a hívek nagylelkű adományaival és az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye jelentős kölcsönével - vissza tudta vásárolni az ingatlant. Felsőkrisztinavárosi keresztelő szent jános plébánia plebania szentendre. A pincetérben urnatemető épült és reményeink szerint, amint anyagi eszközeink lehetővé teszik, új tervek alapján az eredeti alapokra új templomot építünk.
(E kápolnában működik az 1944. október 29-én mártírhalált halt Kálló Ferenc tábori esperes. ) 1931-ben expositúra lesz, 1940-ben plébánia. Ugyanebben az évben elkészül a Fiala Ferenc építészmérnök által tervezett templom, amely a nagy templom megépítése után a kultúrház szerepét töltötte volna be. A nagy templom építése 1941-ben megkezdődik Dr. Irsy László terve alapján, de csak az altemplom készül el a háború miatt. A nagy károkat szenvedett kis templomot a háború után hamarosan helyreállítják a hívek adományából. Az építendő templom tárolt anyagát a plébánia értékesíti és ezen nagyobb arányú átalakítási munkát végeztet a kis templomon (260 m2) és elkészítteti az új liturgikus teret. A későbbiekben a templom területe 375 m2-re emelkedik átalakítással, hozzáépítéssel. – A kis parkban a sashegyi Notre Dame de Sion zárda kertjéből 1950-ben idehozott öntöttvas Krisztus-szobor áll. Felsőkrisztinavárosi Keresztelő Szent János plébánia – Magyar Katolikus Lexikon. Vele szemben helyezték el 1975-ben Máriahegyi János szobrászművész Mária-szobrát. – A Németvölgyi út és Bürök u. keresztezôdésénél található Szent Márton kápolnát 1884-ben emelték a környék szôlôsgazdái.