Kisebbségben maradtak a De Gaulle-hoz hasonló parancsmegtagadók. Ne ítéljük meg keményebben azokat a németeket sem, akiknek más egyéb nem terheli a lelkiismeretét. A tengeralattjáró egy semmihez sem hasonlítható, különleges fegyvernem. Míg vadászik, könyörtelen orvgyilkos. Lesben áll, becserkészi áldozatát és többnyire láthatatlanul sújt le. Ha viszont fordul a kocka, túl sebezhető ahhoz, hogy szembeszálljon üldözőjével. Menekül, bujkál, s csak a vakszerencsében bízhat, hogy nem robban a közelében egy végzetes vízibomba. Ilyenkor nincs nála kiszolgáltatottabb harceszköz. Fémteste visszaveri a víz alatti radar jeleit, az általa keltett zajokat érzékelik. A CineMániás - Az Online filmmagazin - Popkult - A tenger mélyén senki sem jár jól – avagy, a Das Boot hatása a filmművészetre. Nem engedhet a menekülésre biztató mélység csábításának, mert egy határ után nincs visszatérés, a víz nyomása összeroppantja az acélköpenyt. Elképesztően szűk terében minden és mindenki összezsúfolva. Olaj folyik a kenyérre és a cukorra, s a legénység élete nyílt színdarabbá válik. Akár eszik, alszik valaki, beszélget a barátjával, letolt gatyával ül a WC-n, netán éppen magához nyúl, annak mindig szem és fültanúi vannak.
2018. április 18. 14:49 Múlt-kor A sellőket napjainkban leginkább kedves kis rajzfilmszereplőként szoktuk elképzelni. Az ókori vagy éppen a középkori emberek ezzel szemben a legvérszomjasabb szörnyetegekként tartották számon a vízben lakozó emberszerű lényeket. Az amerikai filmiparban az utóbbi időben nagy népszerűségnek örvendenek a különféle vízi lények. Guillermo del Toro A víz érintése című filmjének középpontjában egy kétéltű humanoid áll, míg az HBO egyik legújabb sorozatában, a Szirénben egy emberi alakot felvenni képes hableány megjelenése kavarja fel egy békés kisváros életét. Sellőt találtak Grönland partjainál, a tenger mélyén - Női Portál. A település egyébként büszkén hirdeti magát a sellőkről szóló legendákkal, de a lakóknak gyorsan rá kell döbbenniük, hogy a félig-ember, félig-hal lények korántsem olyan barátságosak mint, ahogy a mesékben ábrázolják őket. A fenti történet egyébként meglepően jól tükrözi a valóságot – már ami a sellőkről és hableányokról bennünk élő kép és annak történeti fejlődését illeti. Manapság valószínűleg mindenkinek egy Disney-rajzfilm kedves főhőse lehet az első dolog, ami eszébe jut, ha a hableány szót hallja, az ókor vagy éppen a középkor embere azonban a legvérszomjasabb szörnyetegek között tartották őket számon.
Lába helyett halfarka volt, és az ujjai között úszóhártya feszült, mint a kétéltűeknek. A dán kormány szigorításai miatt, tudniillik hogy megtiltották nekik az információ felfedését, egy ideig nem tárták nagyközönség elé a felvételt. Nem sokkal ez után megengedték nekik a tények felfedését. Dr. Robertson hajthatatlanul állítja, hogy ez egy igazi sellő volt, és ez az első erős bizonyíték a létezésére. " A nagyszerű rejtély megmarad nekünk, hogy ezek az emberszerű teremtmények hogyan élnek meg az óceán hideg vizében, és hogyan töltik mindennapjaikat. Mert a hőmérséklet ott nagyon alacsony, és az átlagember nem biztos, hogy túlélné azokat a szélsőséges viszonyokat. " – mondja. Feltételezzük, hogy a sellők kis halakat esznek, vagy tengeri emlősöket fognak. Az Animal Planet misztikusan utal rá, hogy a Sellők c. dokumentumfilm esetében ne támaszkodjunk teljesen a biológiára, sőt, olyan, mintha kicsit tudományos-fantasztikus lenne, mely a nézők képzeletét táplálja. A bolgár kutatók azt mondták, igenis lehetséges, hogy Robertson lefilmezett víz alatti humanoid lényeket.
Nemcsak a lágy, meleg öl csal, nemcsak a vágy, de odataszit a muszáj is – ezért ölel minden, ami asszonyra lel, mig el nem fehérül a száj is. Kettős teher s kettős kincs, hogy szeretni kell. Ki szeret s párra nem találhat, oly hontalan, mint amilyen gyámoltalan a szükségét végző vadállat. Nincsen egyéb menedékünk; a kés hegyét bár anyádnak szegezd, te bátor! A teljes Nagyon fáj versért klikk. József Attila – Szabados dal Ahol nincsen villanylámpa, gyújtsd a burzsujt gyertyalángra, ahol nincsen hús a babban, füstölt burzsuj főjön abban, úgy biz édes cimborám! Rossz cipőd nem ér egy füttyöt? Burzsujszemmel kend a bütyköd: hát az ablak? vedd a sorját – gitteld be a burzsuj orrát, Hol titkolni kell a harcot, birzsujbőrbe kösd be Marxot; ha nem Marxot, akkor inkább Bakunint és Kropotkinkát, Egyre többen, egyre jobban, irtsd a burzsujt megfontoltan; – aki gyönge anyámasszony, az csak százhuszat akasszon, József Attila: Tudod, hogy nincs bocsánat Tudod, hogy nincs bocsánat, hiába hát a bánat.
A jegyzőkönyv szerint Bartát 1945 júliusában állították elő – egy évvel korábban még a zsidó származása miatt került munkaszolgálatra, ekkor a szovjetek küldték málenkij robotra -, és elkobozták tőle "József Attila Szép remények verses noteszét 1935". Barta István, Szántó Judit és József Attila 1935-ben – Forrás: PIM Márpedig "Szép remények című verses noteszét nem ismerjük József Attilának, az eddigi szakirodalomban még csak utalás sincs rá" – olvasható a tanulmányban. Bíró-Balogh szerint bizonyos, hogy egy nagyobb kézirategyüttes (egy verses notesz) része került elő, és ezért nyilvánvaló, hogy valaha volt neki több lapja is, más versekkel. Hogy ez a többi darab fönnmaradt-e, nem lehet tudni, "de elképzelhető, hogy lappanganak valahol". "Egyelőre azt sem tudni, hogy ez a négy lap miképpen került külön a notesz másik, nagyobb darabjától" – tette hozzá. Az irodalomtörténészt a kéziratot árverésre bocsátó Antikvá vezetője kereste meg azzal, hogy szeretne neki mutatni valamit. "Szerencsére rögtön el is hozta magával a noteszlapokat, vagyis azokat nemcsak fotókon láttam, hanem kézbe is tudtam venni.
Holt vitézek sírtájára hullat dalt és nefelejcset S fohászkodik: Uram, Hazám el egészen ne felejtsed: Fáj neki a teste, lelke, szíve tája, szemegödre S hazáján ha segíthetne, élne mégis mindörökre. (1922 első fele)