Közzétéve 2019 szept 28. Köszönjük szépen! A magyar gazdaság az idei első negyedévben 5, 3 százalékkal, rekordsebességgel növekedett. Ez az ütem az EU-ban Máltával és Romániával együtt messze a leggyorsabb, a többiek még a 4 százalékot sem érték el. Az EU átlaga 1, 5 százalék, az euróövezeté 1, 2 százalék volt, azonos az előző negyedévivel — írta meg a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzésében. BLOGÁSZAT, napi blogjava: MÉGIS, KI VETTE EL A NYUGDÍJAKAT? - LÁTJÁTUK FELEIM SZÜMTÜKHEL, HOGYAN CSAPJA BE A KORMÁNY A NYUGDÍJASOKAT? ÍME:. A kedvező magyar adat hatására a GKI – más előrejelzőkhöz hasonlóan – emelte idei GDP-prognózisát, 3, 5 százalékról 4 százalékra. Általános vélemény, hogy az év hátralevő részében lassulás várható, a prognózisok éves átlagban jellemzően kissé 4 százalék felettiek. Mint írják: teljesülni fognak a nyugdíjprémium kifizetésnek feltételei, emellett a kormány által prognosztizáltnál gyorsabb infláció miatt ősszel várhatóan 0, 8 százalék körüli nyugdíjemelésre kerül sor. Jaj, az már majdnem egy százalék. De tudja ezt az alma, a hús, vagy a petrezselyem aminek az ára 80%-kal nőtt?
2012 januárjában 4, 2 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, amit ősszel egy 1, 6 százalékos korrekció követett. Az éves infláció 5, 7 százalék volt, tehát az éves emelés ismét infláció feletti lett. 2013 januárjában 5, 2 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak. Az éves infláció 1, 7 százalék volt, tehát az éves emelés jóval infláció feletti lett. 2014-ben 2, 4 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak. Az éves infláció -0, 2 százalék volt, tehát az éves emelés megint jóval infláció feletti lett. 2015-ben 1, 8 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak. Az éves infláció -0, 1 százalék volt, tehát az éves emelés ebben az évben is infláció feletti lett. 2016-ban 1, 6 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak. Az éves infláció 0, 4 százalék volt, tehát az éves emelés megint infláció feletti lett. 2017 januárjában 1, 6 százalékkal emelték a nyugdíjakat. Mivel a 2017-es infláció 2, 4 százalék volt, így novemberben további 0, 8 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak januárig visszamenőlegesen. 2017 novemberében 10 000 forintos Erzsébet-utalványt kaptak a nyugdíjasok.
Ennek összege tehát a jelenlegi alapképzés esetén a jelenlegi 117 180 forintról 140 000 forintra nő, mesterképzés esetén pedig a jelenlegi 153 300 forint helyett 183 930 forintra nő a minimálbér emelkedésével. és a csed speciális esetben – abban az esetben, ha nincs meg a 120 nap folyamatos biztosítási jogviszony, akkor csed napi maximuma a minimálbér kétszeresének harmincad része lehet, amely jelenleg napi 11 160 forint, a minimálbér emelésével már 13 333 forint fog járni egy napra. Ezek mellett a személyi kedvezmény összege is a minimálbér összegéhez kötött adókedvezmény. Azok a munkavállalók jogosultak a személyi kedvezmény igénybevételére, akik a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29. ) kormányrendeletben említett betegségben szenvednek, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesülnek. A személyi kedvezmény mértéke jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmada szerinti összeg, száz forintra kerekítve. Ez jelenleg havi 8 370 forint adómegtakarítást, éves szinten 55 800 forint kedvezményt jelent.
Közötti területen is megjelentek az első emberi város. Elején a XX század Irak része volt az Oszmán Birodalom (ma Törökország). Ennek leverése után, mivel a vereség az első világháború alakult Arab Köztársaság szerződést kötött Iránnal, amely szerint a határ közöttük meg kell történnie a bal partján fontos. 1975-ben egyetértés volt a külföldre az a csatorna közepén. Miután Irán iszlám forradalom történt, hatalomra van Ruhollah Khomeini. A hadsereg megkezdte tisztítás, amelynek során elfojtott, és elutasította a tisztek és katonák hű a sah. Irán-Irak háború - TÖRTÉNET - Témák. Emiatt a vezető pozíciók voltak tapasztalatlan parancsnokok. Ugyanakkor, Irak, Irán és a szervezett provokációk egymás ellen a fegyveresek és a tagok a föld alatt. A feleket nyilvánvalóan nem ellenezte, hogy az üzemanyag konfliktus. iraki beavatkozás Az iraki-iráni háború kezdődött azzal a ténnyel, hogy a szeptember 22, 1980, az iraki csapatok átkeltek a folyón a vitatott Shatt al-Arab és megszállta a tartomány Khuzestan. Hivatalos média bejelentette, hogy az okozta a támadás lett provokáció perzsa határőrök, akik megsértik a határrendszert.
Negyven éve, 1980. szeptember 22-én kezdődött Irak és Irán között a 2. világháború óta leghosszabb és legvéresebb háború, amelynek nyolc évvel később úgy lett vége, hogy egyik fél sem ért el kézzelfogható eredményt. A két ország konfliktusát az arab-perzsa és síita-szunnita viszály, területi és határvita mellett az egyaránt 1979-ben hatalomra került Szaddám Huszein iraki elnök és az iráni iszlám forradalmat vezető Khomeini ajatollah személyes konfliktusa és hatalmi vetélkedése súlyosbította. A Perzsa-öböl térségében vezető szerepre törekvő iraki diktátor nem fogadta el azt az 1975-ös szerződést, amely a korábbi helyzetet Irak kárára megváltoztatva a Tigris és az Eufrátesz összefolyásából kialakult, a Perzsa-öbölbe ömlő Satt-el-Arab folyót tette meg a határnak a két ország között. Bagdad és Teherán ezután a legképtelenebb vádakkal illette egymást: Khomeiniék azt állították, hogy Szaddám Huszein "az amerikai imperialisták irányvonalát követi" és "egy gyékényen árul a cionistákkal", ő pedig "az egész emberiség ellenségének" nevezte az ajatollahot.
1987. május 14-én egy iráni rakéta a Stark amerikai hadihajó 37 tengerészének életét oltotta ki, 1988. július 3-án egy amerikai hadihajó a Perzsa-öböl fölött tévedésből lelőtt egy iráni utasszállító gépet, amelynek 290 utasa életét vesztette. A felek évekig visszautasították a másik által felajánlott tűszünetet és figyelmen kívül hagyták az ENSZ BT felhívásait is az ellenségeskedések megszüntetésére. Az első komoly békekezdeményezések 1986-ra estek, amikor a halálos áldozatok száma már meghaladta az egymilliót, és kölcsönösen lerombolták egymás olajlétesítményeit. Javier Pérez de Cuéllar ENSZ-főtitkár közbenjárására végül 1988. augusztus 20-án életbe lépett a tűzszünet. A béketárgyalások során az ellentétek megmaradtak mind a Satt el-Arab folyót, mind a fogolycserét illetően, s a tárgyalások rövidesen meg is szakadtak. Irak 1990. augusztus 2-án megtámadta és annektálta Kuvaitot, amivel újabb háború kezdődött a Perzsa-öböl térségében. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?