Fakó lovas (1985) Pale Rider Kategória: Western Tartalom: Kalifornia egyik kis bányászkolóniájába titokzatos prédikátor érkezik. A bányászok kilátástalan helyzetbe kerültek, mert a közeli földek könyörtelen és kíméletlen birtokosa szemet vet a bányára, és a seriff támogatásával meg akarja szerezni magának. A megfélemlített aranyásók eszköztelenek a velük szemben felsorakozó erőkhöz képest, egyedül a rejtélyes jövevényben - akiről senki nem tudja honnan érkezett és hova tart - van annyi bátorság, elszántság és tetterő, hogy felvegye a harcot, és megpróbálja lebeszélni a fölbirtokost arról, hogy kisemmizze a bányászokat...
Értékelés: 76 szavazatból Kalifornia egyik kis bányászkolóniájába titokzatos prédikátor érkezik. A fake lovas teljes film magyarul 2 resz. A bányászok kilátástalan helyzetbe kerültek, mert a közeli földek könyörtelen és kíméletlen birtokosa szemet vet a bányára, és a seriff támogatásával meg akarja szerezni magának. A megfélemlített aranyásók eszköztelenek a velük szemben felsorakozó erőkhöz képest, egyedül a rejtélyes jövevényben - akiről senki nem tudja honnan érkezett és hova tart - van annyi bátorság, elszántság és tetterő, hogy felvegye a harcot, és megpróbálja lebeszélni a fölbirtokost arról, hogy kisemmizze a bányászokat. Stáblista: Díjak és jelölések Cannes-i fesztivál 1985
Kalifornia egyik kis bányászkolóniájába titokzatos prédikátor érkezik. A bányászok kilátástalan helyzetbe kerültek, mert a közeli földek könyörtelen és kíméletlen birtokosa szemet vet a bányára, és a seriff támogatásával meg akarja szerezni magának. A megfélemlített aranyásók eszköztelenek a velük szemben felsorakozó erőkhöz képest, egyedül a rejtélyes jövevényben - akiről senki nem tudja honnan érkezett és hova tart - van annyi bátorság, elszántság és tetterő, hogy felvegye a harcot, és megpróbálja lebeszélni a fölbirtokost arról, hogy kisemmizze a bányászokat.
József Attila: Elégia Mint ólmos ég alatt lecsapódva, telten, füst száll a szomorú táj felett, úgy leng a lelkem, alacsonyan. Leng, nem suhan. Te kemény lélek, te lágy képzelet! A valóság nehéz nyomait követve önnönmagadra, eredetedre tekints alá itt! Itt, hol a máskor oly híg ég alatt szikárló tűzfalak magányán a nyomor egykedvű csendje fenyegetően és esengve föloldja lassan a tömény bánatot a tűnődők szivén s elkeveri milliókéval. Az egész emberi világ itt készül. Itt minden csupa rom. Ernyőt nyit a kemény kutyatej az elhagyott gyárudvaron. Töredezett, apró ablakok fakó lépcsein szállnak a napok alá, a nyirkos homályba. Felelj - innen vagy? Radnóti Miklós: Nem tudhatom-elemzés - Cikkcakk. Innen-e, hogy el soha nem hagy a komor vágyakozás, hogy olyan légy, mint a többi nyomorult, kikbe e nagy kor beleszorult s arcukon eltorzul minden vonás? Itt pihensz, itt, hol e falánk erkölcsi rendet a sánta palánk rikácsolva őrzi, óvja. Magadra ismersz? Itt a lelkek egy megszerkesztett, szép, szilárd jövőt oly üresen várnak, mint ahogy a telkek köröskörül mélán és komorlón álmodoznak gyors zsibongást szövő magas házakról.
Külváros éj, Téli éjszaka, Eszmélet. A külváros olyan jellegzetes helyszín, amelynek alakjait József Attila jól ismerte, az éjjeliőrt, a kakastollas csendőrt, az állástalan vasmunkást, a bankárt, a besúgókat, a politikai rendőröket. Jól ismerte a külváros világát, tárgyait, hangulatát, az ott élő embereket. Tudta, hogy itt egy valóság van csak: a szegénység, a nyomorúság, a kilátástalanság. Mindenből a nyomor árad: a vizesedő falak, a sötétség, a málló vakolat mind ezt árasztják. És nem változik semmi. De az éj mindent elfed? Valóban nem változik semmi? József Attila: Eszmélet (elemzés) – Jegyzetek. A költő bemutatja a valóságot, amit maga is megél minden nap. Megszólal mások helyett, akik nem tudnak "beszélni". Mi a megoldás? Megjelenik a változás igénye. József Attila számos verse ebből a miliőből veszi témáját, azaz külváros-vers: A város peremén, Tehervonatok tolatnak, Téli éjszaka, A füst, Fagy, Elégia. Ezekben is a korabeli társadalmi és szociális problémák jelennek meg képileg. Érezni mögöttük a filozófiai alapvetést. Külvárosi éj A mellékudvarból a fény hálóját lassan emeli, mint gödör a víz fenekén, konyhánk már homállyal teli.
A költő érveket sorakoztat fel a pilóta számára, hogy miért ne pusztítsa el az országot. A szerkesztési elv itt egyszerű: a pilóta fentről szemléli a tájat, csupán egy térképet lát maga előtt, míg a költő lentről, ahol a térképet élet tölti meg. Az egyetlen tulajdonnév Vörösmarty Mihály rímel a tájra, így személyesen is belekerül a versbe a Szózat költője. A második részben ellentétpárokkal dolgozik a költő: a háborús célpontok állnak szemben a béke képeivel (vad laktanya szelíd tanya; gyárat dolgozót; gyárüzem gyerek). A pusztítandó célpontok a költő számára a hazát jelentik, amelyek ismer és szeret. Visszatérnek az első rész képei most már felsorolásokban kibontva (erdő, füttyös gyümölcsös, szőlő, a sírok anyóka, a bakterház udvarán gyerekek és kutyák játszanak). Végül személyes emlékeket idéz fel: szerelmeit és egy apró követ, amely szerencsét hozott neki gyermekkorában. József Attila: Elégia - magyar nyelv és irodalom korrepetálás interneten. Mindez nem látható fentről, de talán átérezhető. III. rész: 29-35. sor A költő az 1-2. részt 28 sorban foglalta össze, ebben saját életének képeit mutatta meg - egyes szám első személyben fogalmazva.
Majd a következő sorokban meg is mondja, miért érzi magát "itthon". Tudja, mi hol van, ismeri az embereket, a tájat, mindent közelinek érez, a sajátjának. Azonban aki a gépről szemléli a vidéket, annak csak " térkép e táj ". Ez számomra úgy hangzik, mintha egy turista lenne, aki egy idegen országba érkezett, idegen emberekhez, idegen tájra, és aki csak térképpel tud tájékozódni. És mivel minden idegen számára, hiába van nála térkép, attól még nem tudhatja, hol lakott Vörösmarty Mihály, míg mi, akik ismerjük a hazánkat, a kultúránkat, irodalmunkat, nagy valószínűséggel meg tudjuk mondani. Aztán persze kiderül, hogy nem egy barátságos, ismeretlen szemlélővel van dolgunk, hanem egy vadászpilóta kémleli a terepet, méri be a célpontokat: "gyárat, vad laktanyát". S itt tűnik ki a fent-lent ellentéte, ahogyan Radnóti felsorolja, hogyan néz ki ugyanaz a táj fentről, a pilóta szemszögéből, és hogyan látja ő lentről, ártatlan lakosként. "S mi föntről pusztítandó vasút, vagy gyárüzem, az bakterház s a bakter előtte áll s üzen".
Keresés Súgó Lorem Ipsum Bejelentkezés Regisztráció Felhasználási feltételek Hibakód: SDT-LIVE-WEB1_637845816957300936 Hírmagazin Pedagógia Hírek eTwinning Tudomány Életmód Tudásbázis Magyar nyelv és irodalom Matematika Természettudományok Társadalomtudományok Művészetek Sulinet Súgó Sulinet alapok Mondd el a véleményed! Impresszum Médiaajánlat Oktatási Hivatal Felvi Diplomán túl Tankönyvtár EISZ KIR 21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3. 1. 1-08/1-2008-0002)
Mint ólmos ég alatt lecsapódva, telten, - - U - U - U U - U - - füst száll a szomorú táj felett, - - U U U - - U - úgy leng a lelkem, - - U - U alacsonyan. U U U - Leng, nem suhan. - - U U Te kemény lélek, te lágy képzelet! U U - - - U - - U U A valóság nehéz nyomait követve U U - - U - U U- U - U önnönmagadra, eredetedre - - U - U U U U - U tekints alá itt! U - U - - Itt, hol a máskor oly híg ég alatt - U U - U - - - U - szikárló tűzfalak U - - - U - magányán a nyomor egykedvű csendje U - - U U U - - - - U fenyegetően és esengve U U U -U - U - U föloldja lassan a tömény U - U - U U U - bánatot a tűnődők szivén - U U U - - - U - s elkeveri - U U U milliókéval. - U- - U Az egész emberi U U - - U U világ itt készül. Itt minden csupa rom. U - - - U - - - U U U Ernyőt nyit a kemény kutyatej - - U U U - U U U az elhagyott gyárudvaron. U - U - - - U - Töredezett, apró ablakok U U U - - - - U - fakó lépcsein szállnak a napok U - - U- - U U U U alá, a nyirkos homályba. U - U - - U - U Felelj - U - innen vagy?