Vegyünk két nagy olvasót a magyar irodalomból. Babitsot és Kosztolányit. Eléggé elütő olvasói arcélek. Babits erudíciója híres. Szélességben is, mélységben is akkora, hogy minduntalan a "tudós" szót juttatja eszébe a babitsi műveltség élvezőinek és használóinak. Azt hiszem, van ebben valami pontatlanság. Meg akarjuk vele tisztelni a költőt (vagy talán szidni akarjuk? Ismerkedős sztorik? : hungary. nem is tudom), mindenesetre nem a megfelelő medáliát tűzzük ki a hajtókájára. Azt hiszem, inkább a "tudás" szót kellene használnunk, ha róla gondolkozunk. Babits tudásban jó néhány egyetemet zsebre vág, innen az örökös félreértés tudósi mivoltát illetőleg, és így természetesen tudós is, ha úgy tetszik neki; bármikor kiterjesztheti és sokszor ki is terjeszti kultúráját a tudomány tárgyai és eljárásai felé. Tájékozódási módja mégis lényegesen más. Az ilyen típusú olvasó nem azért olvas elsősorban, hogy tudományos tárgyát minél alaposabban dolgozhassa fel. És nem is azért olvas, hogy "műveltségét gyarapítsa". A műveltség itt melléktermék, mint az aranycsinálásban a porcelán.
A mi táltosunk magas, hajlott, fekete ember. Az egész Duli-had olyan szálas, mint ő volna, ha kifeszítené a mellét. De ő már ezt nem teszi többé. Olyan, mint a szomorúfűzfa. Különben ahány táltost ismertem, az mind olyan sötét magánakvaló volt. Nem is csodálom: aki véletlenül foggal születik, annak az élete mindig felhős. Már az anyja is szomorúan rejtegeti, takargatja: meg ne tudják, hogy foggal született. Ha megtudnák, akkor a hetedik esztendejében eljönnének érte a rosszak, és elragadnák. Később már tudhatja mindenki. De micsoda elkeserítő valami az, hogy mindig a föld alatt rejlő kincsekért zaklatják: - Mondjál, Péter, kincset! Neked tudnod kell, mi hol rejtőzik? Mondd meg: bizonyisten nem adom tovább. A gyerektársai is egyre a lidérceket, ördögöket kérdezik, meg hogy kik a boszorkányok a faluban? Majd meg azt, hogy mikor küzd meg a tüzes bikával? A táltosember – Wikiforrás. Meg aztán, hogy kitanulja-e a garabonciásságot, vagy pedig látó lesz? A táltosgyerek lelke lassankint megmagánosodik, mint a sziget a tengeren.
Az olyan pergamen színű arc az őszi levélre emlékeztet, amely a szélnek már az első leheletétől elválik és aláhull. A kocsma körül íme búcsús sereg rajzik. A kopott fakeresztet meg a három fakó lobogót hozzátámasztották a kocsma falához. Úgy látszik, már visszaúton járnak, mert némelyiknek virágos bot van a kezében; az asszonyoknak meg újdonatúj olvasók és füzéres mézeskalácsok piroslanak a nyakukon. Három ernyős kocsi is van velök. Azok most az udvaron állanak. A lovak éhesen szénáznak a rúd mellett. Olvasási módok by Ágnes Nemes Nagy : hungarianliterature. Az egyik kocsiból vánkosok csücske kéklik kifelé. Abban egy beteg ember járta meg a fekete Szűz Mária útját. Ím, ott van ő maga is: a tavaszi nap verőfényében üldögél a subán, a fal mellett. Szürke fejű, sápadt, kedvetlen ember. A szakálla az álla alatt mint a seprő. Hasonlítana a tigrishez szegény, de persze csak az elaggott, erejefogyott tigrishez lehetne őt hasonlítani, ha ugyan valaki az efféle hasonlításokban kedvét lelné. A nyakán barna faolvasó, amelyen fényes a réz-Krisztus és vörösek a miatyánkok.
Az ilyen olvasói alkat nem teszi az olvasást feladattá, meg tudja tartani gyönyörűségnek. Legelsősorban azért olvas, mert szeret olvasni. És rendszerint sokfélét. Van ugyanis egy titkos képessége arra, hogy bármit olvas is – krimit, ókori filozófiát, szakkönyvet, legmaibb verset –, ki tudja vonni belőle, ami neki fontos. A legképtelenebb dolgokat is fel tudja használni saját belső elevensége, ide-oda kanyarodó érdeklődése, mély és nem-mély lelki rétegei – röviden: élete – táplálékaként. Az ilyen olvasóra az jellemző, hogy bükkfalisztből is tud kenyeret sütni. És beteg lesz, ha elvonják tőle a könyvet. Mintha ételtől-italtól fosztanák meg. Rájött egyszer, élete egy pillanatában, hogy a könyv, az úgynevezett kultúra sűrített élet, mégtöbb élet, és úgy is használja az írott betűt, mint élete egy részét. Kultúrélményeit hozzácsapja létélményeihez. Ez annyit jelent, hogy nagy az élményképző ereje. És ez persze meglátszik élete minden rétegén, nemcsak az olvasási módján. Babitsban erre az elemi erejű, természetté vált olvasási módra rakódik rá az írói érdeklődés.
A beteg elvette az üveget. De nem ivott mingyárt, csak tartotta; mintha azon gondolkozna, hogy igyon-e, vagy ne igyon. Az asszony visszafordult, és nekitolakodott előbb az egyik ajtófélfának, aztán meg a másiknak, míg végre sikerült beirányozódni újra a kocsmába. Az öreg fölemelte akkor az pálinkásüveget. Nyelt egy kortyot. Aztán fölnyújtotta Duli Péternek. - Nem iszok - seppegte az, a fejét rázva -, soha nem ittam. - Hát mivel élsz? - kérdezte a beteg, fölemelve az arcát. - Tejjel - felelte röviden Duli Péter. Megint elhallgattak. A kocsmában az egyik búcsús az üveggel erősen kopogva sürgette a kocsmárost. Az udvarban a hamvas-ló fölnyiharászott, mintha zabot látna. A beteg fölemelte a csupanyak üveget, és inkább csorgatva, mint ivogatva, fenékig kiüresítette. Duli Péter nem nézett oda. Maga elé merengett a semmibe, és talán nem is az öregnek, hanem csak úgy magának mondta: - Nincs gyógyulás, csak a főd... A másik nem felelt. Félig behunyt szemmel nézett maga elé, mint aki valami dallamra gondolt, amit elfelejtett, de neki kedves az mégis.
Mik a jelei a lelki ébredésnek? Az ember megismeri, hogy a keze nem ő, a lába nem ő, a füle nem ő. Eddig csak a hajával nem azonosította magát, most elválik az azonos érzése a végtagoktól: A kéz csak fogó és ütőszerszám. Ha levágják, sem az eszem, sem az emlékezetem nem csonkult. A láb csak járó, emelőszerszám. Bár testemnek csaknem fele, ha elvesztem, öntudatom nem csökken, lelki tehetségeim nem kevesbedtek. Dehát micsoda kocsi az, amelynek elveszhetnek a kerekei, eltörhetik a rudja, mégis egész kocsinak érzi magát? Ha a testem egyes részei elveszhetnek annélkül, hogy a lelkemből bármi is hiányzanék, bizonyos, hogy a gyomrom se én vagyok, a tüdőm se én vagyok, a szemem se én vagyok, és az agyam se én vagyok. Ha az egyik testrész műszer, a másik is az. Hús, hús. Mért volna az agyvelő kivétel. Az agyvelő is csak anyag. Az anyag pedig nem gondolkodik. Így válik ketté tudásunkban és érzésünkben a valónk: Én és a Testem. Dehát mi vagyok én, és mi a testem? Én lélek vagyok. A testem meg hús.
Az előadás során elhangzó vallomások, kérdések és arra adott válaszok mellett a modern technikát is segítségül hívjuk – bizonyos jelenetek, a per során akár döntő fontosságot játszó mozzanatok ugyanis mobiltelefonnal titokban felvett jelenetekként, kivetítve jelennek meg a tárgyalás során. A Bánk bán per című előadás így nem "csupán" a drámát helyezi értő és érthető környezetbe a diákok számára, hanem segítségével belekóstolhatnak a bíróságok világába is, majd az előadást követően közösen hozhatnak "ítéletet" az ügyben, ezzel is utat nyitva a darab további elemzése felé. Játszák: Baki Dániel, Dékány Barnabás, Georgita Máté Dezső, Móga Piroska Író – Fabacsovics Lili Rendező – Magács László Videón: Boros Ádám, Frőlich Kristóf, Kazári András, Rohonyi Barnabás, Staub Viki, Veszelovszki Janka
Előversengés: azzal kezdődik a mű, hogy Ottó és Biberach beszélgetnek. Jön Gertrudis – Ottó nővére és egyben a királynő – és öccsét hívja. I. szakasz Ottó szerelmes Melindába – Bánk bán feleségébe -, ezért azt kérte Gertrudistól, hogy hívassa a palotába. Ugyanakkor Gertrudis ellen összeesküvés folyik, melyben Petur bán is részt vett. Ebbe Bánk bánt is bele akarják vonni. Többen is sejtik Ottó célját Melindával, ezért Petur szól Bánknak, aki álruhában "Melinda" jelszóval érkezik a bálba. Az egyik szobában Ottó – a semmit sem sejtő – Melindának kivallja szerelmét. Bánk közben észreveszi, de visszatántorodik. Aztán jön Gertrudis, akinek szemrehányást tesz Melinda, majd elrohan. Gertrudis is mérges, amiért Ottó ügyetlen volt Melindával. Bánk persze mindent hallott az ajtónál. Katona józsef Bánk bán 1. Van e hasonlóság a király és bánk konfliktusai.... II. szakasz Ezek után Ottó Biberach tanácsát kikérve, azt a választ kapja, hogy mondja meg Gertrudisnak, ez csak próba volt. Eközben az összeesküvők Petur bán házában voltak, ahol a királynő elbuktatását tervezik. Ide érkezik Bánk, akit először Petur lefegyverez.
jól nem tudok segíteni nem emlékszem már rá:( 2010. 14:53 Hasznos számodra ez a válasz? 3/7 anonim válasza: 100% Próbálj valami rövid összefoglalót keresni a neten, ha azt elolvasod, tényleg képben leszel úgy egy óra alatt. Itt van néhány rövid tartalmi leírás: [link] [link] [link] 2010. 15:04 Hasznos számodra ez a válasz? 4/7 anonim válasza: Olvastam.. de egyikre sem tudnék válaszolni:D Jó olvasást, nekem 3 óra kőkemény szenvedésembe került:D 2010. 15:37 Hasznos számodra ez a válasz? Bánk bán - Gyakori kérdések. 5/7 anonim válasza: 31% Miért egy kétszáz oldalas drámát meddig tart elolvasni? Nem folytonos sorokról van szó. Anno a Tartuffe-fel jártam úgy, hogy elfelejtettem nekiállni időben, ezért az utolsó délutánon kellett olvasnom. Nekiültem, pár óra alatt be is fejeztem. Pedig akkor lehettem vagy 14 éves. Az Antigonét legutóbb úgy 40 perc alatt olvastam el, az pedig kb 100 oldal, és sokkal nehezebb szöveg a Bánk bánénál. Első vagyok. 15:46 Hasznos számodra ez a válasz? 6/7 anonim válasza: 2. vagyok én átlagban 1-2 perc alatt olvasok el egy oldalt, régebben ez úgy 1, 5-2 perc vannak köztünk gyorsolvasó zsenik:) 2010.
Bánk már érzi, hogy mit fog cselekedni. Gertrudis az Izidóra által mondottakról kérdezi, valamint arról, hogy miért jött haza. Bánk szemrehányásokat tesz neki, és egyre jobban látszik Bánk szándéka. Ekkor a királynő segítségért kiált, jön Ottó, de Bánkot meglátván vissza is megy. Majd Gertrudis le akarja szúrni, de az a kezéből kitekerve fegyverét, megöli, és elmegy. Miksa bán érkezik elsőnek, hogy figyelmeztesse Gertrudist, de látja, hogy már hiába. Eközben kint zúgolódik a nép, mert Mikhált börtönbe vitték. Ottó bejön ismét, és észreveszi, hogy mi történt. Gertrudis utoljára azt mondta, hogy "gyilkosom", Miksa bán pedig azt hitte, hogy Ottó ölte meg a saját nővérét. Petur bán is megérkezik, és Ottót a lázadók közé löki. De az onnan elmenekül. Solom üldözőbe veszi a király embereivel. V. szakasz A királynő testét a ravatalozóba viszik. A király – II. Endre – pedig éppen ekkor érkezett meg külföldről, ahol harcolt. Az elején még senki sem tudja, illetve gyanítja, hogy Bánk volt a tettes.
f. ) Biberach: Ottó szövetségese. Dramaturgiai szerepe: az intrikus. Tetteit, világszemléletét két tényező motiválja: a hazátlanság (nem kötődik egyetlen közösséghez sem, számára,, ott a haza, ahol a haszon'') és a család hiánya (anyja meghal, apja nem kedveli). A nemzeti dráma két legfontosabb értékét nem birtokolja. g. ) Izidóra: Türingiai lány, Gertrudis hozza udvarába. Szerelmes Ottóba, viszonzatlanul. Az uralkodó káosz láttán vissza akar térni hazájába, de Gertrudis nem engedi. Valójában,, cseregyerek'', Gertrudis lánya helyett van itt. (Gertrudis és Endre lánya: Árpádházi Szent Erzsébet. ) h. ) Ottó: Gertrudis öccse. Fülöp király gyilkosa. Magyarországra menekül, nővére védelme alatt áll. Beleszeret Melindába. Tragikus vétség: a szerelem egyoldalú, és csak erőszakkal valósítható meg, megsértve a család szentségét i. ) Melinda: Drámai szerepköre a naiva. Vidékről kerül föl az udvarba, természetes kedvessége félreérthető Ottó számára. Férje nem áll ki egyértelműen mellette. Bánk tragikus vétsége az is, hogy eltaszítja magától Melindát.