Az óra története /Harmat Árpád Péter/ Napjainkban, az okos-telefonok korában, amikor a pontos időt már az interneten ellenőrizzük, a karórák egyre inkább ékszerekké, öltözetünk díszítő elemévé, egyéniségünk kifejezőjévé válnak. Ám felmerülhet bennünk a kérdés: az óra mint időmérő szerkezet vajon milyen múltra és előzményekre tekint vissza. A mai értelembe vett első hordozható órák Peter Henlein műveként 1500 körül jelentek meg. Ezek voltak az úgynevezett "nürnbergi tojások". Ezek a zsebórák ősei voltak, bár inkább tarisznyákban mint zsebben vitték magukkal azok, akik ilyenekkel rendelkeztek Később, az 1500 -as évek vége felé fokozatosan kialakult a ma is használatos kerékbillegő-szerkezet. A hajszálrugót kutatásai "melléktermékeként" 1675-ben Huygens fedezte fel, gyakorlatilag egy időben az angol Robert Hooke-val (az angol szakirodalom máig Hooke-t tartja az elsőnek). Ezzel megszületett a hordozható órák ma is ismert szabályozó eleme. Ezen a ponton már élesen szétválik a stabil állóórák és a hordozható órák fejlődése.
Ha Ön is szeretné pénzzé tenni antik óráját, kérje ingyenes személyes vagy online értékbecslésünket. A régi óra értékbecslése után azonnal, készpénzért történik meg a ketyegő felvásárlása. A régi órák eladásával kapcsolatban a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címen, vagy telefonszámunkon: 06302346820 kérhet ingyenes értékbecslést vagy ajánlatot. Keressen fel bennünket bizalommal, hiszen galériánk a legmagasabb áron vásárolja fel régiségeit és hagyatékát! Érdekességek az órákról Az antik karóra igazi kuriózumnak számít. Az különböző órák középkori feltalálása igazán megváltoztatta az ember és az idő kapcsolatát. Az első kerekes óra feltalálója nem teljesen ismert. Annyi biztosan megállapítható, hogy a 13. század környékén jelent meg és használata a 14. században vált széleskörűvé. A legelső óraművek bonyolult, többfunkciós szerkezetek voltak, melyek közül sok nem az időmérést, hanem csillagászati eseményeket vizsgált.
Nicolaus Fatio genfi órás bevezette a drágakő csapágyak alkalmazását az órákban. Erre az a felismerése vezetette rá, hogy azonos keménységű anyagok sokkal jobban koptatják egymást, mint az eltérő keménységűek. [forrás: Antal Péter] Az 1800-as évek második felében születtek meg a Rieffler ill. Strasser féle szabad gátszerkezetes csillagászati ingaórák. Ezek zárt burkolatban, kompenzált ingákkal működve elérték a napi 0. 006 - 0. 01mp pontosságot, amely körülbelül évi 2-3mp eltérést jelent. (Erre még a mai kvarcórákból is csak a magas árú stabil laboratóriumi példányok képesek. Ez valahol a mechanikus órával elérhető pontosság csúcsa. ) Az első karórát, az 1847 –ben alapított Cartier cég gyártotta 1904 –ben, mégpedig egy Alberto Santos-Dumont nevű pilóta megrendelésére. A pilóták a repülésre koncentrálva értelemszerűen nem tudtak zsebórákat használni. Tőlük vették át a karórák használatát a XX. század első évtizedeiben a hétköznapi életet élő polgárok. Az óra fejlődésében a következő lépés a tisztán elektronikus időalap kialakítása volt.