A következő hidunk, a Margit híd annak köszönhette a nevét, hogy a Margit-sziget mellett ível át a Dunán. Már építésekor is így hívták, az elnevezés könnyen elfogadottá vált, mindenki azonnal hozzászokott, esetlegesen Szent Margit híd változatban, de ezt valójában soha nem használták. Az átadása óta Margit híd a neve (Fotó: Both Balázs/) Amikor a mai Szabadság hidat tervezni kezdték, még Vámház téri hídnak nevezték. Az átkelőt végül Ferenc Józsefről nevezték el, a milllenniumi ünnepségek keretében adták át az uralkodó jelenlétében. A szerkezet nem, de a név változott, Ferenc Józsefről Szabadságra (Fotó: Both Balázs/) Amikor hidat 1945 januárjában felrobbantották a német utászok, a szerkezet nem pusztult el, csak jelentősen megsérült, ezért a háború után a budapesti hidak közül elsőként lehetett újjáépíteni. Az északi parton egész évben, töretlenül szárnyalt az ingatlanpiac tavaly - balaton.hu. Régi nevét a politikai változások elsodorták, 1946-tól Szabadság híd lett a hivatalos neve. Az Erzsébet hidat a pályáztatása idején még Eskü téri hídnak hívták, majd 1903-as átadásakor a Genfben merénylet áldozatává vált Erzsébet királynéról nevezték el.
Két évvel később törvény született "a budapesti indóházakat összekötő vasút létesítése tárgyában" is, és az események ekkor gyorsultak fel. 1872 augusztusában kiírták a pályázatot az új átkelőre, szeptember végén pedig le is szerződtek a francia Filleul–Brochy nevű céggel, amely a beérkező öt pályázat közül a legvonzóbbnak találtatott. A kivitelezési munkát is egy francia vállalat, a Cail és Társa nyerte el, és szerződés szerint a hidat 1874. szeptember 30-ig kellett volna megépíteniük. Hétköznapokon megindult a forgalom az Északi összekötő vasúti hídon. A munkálatok egy évvel korábban indultak. "A munkások a munkakamrákban a talajt kézi erővel emelték ki, majd a szállító csöveken át szintén sűrített levegővel működtetett emelők segítségével, vödrökben juttatták a légkamrába, ahol toló szekrény juttatta azt a szabadba" – írja a korabeli technológiáról Páll Gábor A budapesti Duna-hidak története című könyvében, hozzátéve azt is, hogy az egyébként jól ütemezett munkát télen leállásra késztette az erős jégzajlás. Ugyancsak hátráltatta a műtárgy elkészítését, hogy az alapozási munkák elhúzódása miatt a Csehországból és Németországból érkező kőszállítmányok is késve érkeztek.
A fenti célkitűzések és a lakossági igények megismerésével a BKK által megbízott tervező több változatban is megvizsgálja a híd és a kapcsolódó közlekedési hálózat várható hatásait, aminek az eredményeit a későbbiekben ismét véleményezheti a lakosság. A most közzétett kérdőívet június 13-ig töltheted ki, a tervezés további alakulásáról és a részvételi folyamatról pedig a oldalon tájékozódhatsz.
Ezért a korábbi tervek leporolása helyett szinte nulláról kell elindítani a gondolkodást arról, hogy milyen közlekedésfejlesztési megoldással lehetne egyszerre javítani a leginkább érintett területen élők életminőségét, és egyben a város egészének közlekedését. Északi összekötő hit counter. Egy 2017-es kormányhatározat nyomán a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) elindította az Aquincumi híd megvalósíthatósági tanulmányának készítését. A megvalósíthatósági tanulmány és az első lakossági kérdőív arra keresi a választ, hogy milyen közlekedési kapcsolatok fejlesztésére van szükség ahhoz, hogy térségben lakók könnyebben, a kerülőutak csökkentésével elérjék a számukra fontos úticélokat, ugyanakkor a gépjárműforgalomból adódó terhelés ne haladja meg a híd által nyújtott előnyöket. A tervezéshez nélkülözhetetlen a budapestiek véleményének közvetlen megismerése is. " A kérdőív célja, hogy a tervezők megismerhessék az érintett lakosság mindennapos közlekedési igényeit, problémáit, a várható konfliktuspontokat, amelyeket a tervezés során kezelni szükséges ahhoz, hogy a könnyebb közlekedés és a nyugodt, élhető városi környezet igényei egyszerre érvényesüljenek.