Mivel a fővárosban nem volt kórházfejlesztés, így itt nem is változott az orvosok száma. Kb hány lélegeztetőgép van Magyarországon?. Ezt az elméletet az is alátámasztja, hogy ugyanezen adatsor szerint a háziorvosokból vidéken sem lett több, sőt néhánnyal kevesebben is vannak, azaz csak a kórházi orvosok száma gyarapodott. Sokan nem praktizálnak A KSH-adatok és a gyakorlat ellentmondásaival februárban a HVG is terjedelmes cikkben foglalkozott: a lap cikkírója is jelezte, valami probléma van az adatokkal, mert ugyan a statisztikai hivatal adatai szerint a 49 ezer magyarországi orvosi diplomásból 2013-ban 38 200 vett részt aktívan a betegellátásban, az Emberi Erőforrások Minisztériuma viszont csak 28-30 ezer orvosról tud. Ők 39 ezer állásban látják el a betegeket; a többiek már elhagyták a pályát, visszavonultak, külföldre távoztak, vagy gyesen vannak. – Ha valóban igaz lenne a KSH által közölt adat, miszerint Magyarországon százezer lakosra 390 orvos jut, páratlan szakemberbőség lenne – mondta lapunknak Balázs Péter, a Semmelweis Egyetem Népegészségtani Intézetének igazgatóhelyettese.
Akkor közzétettek egy 145 ezer megfigyelt eseten alapuló statisztikát, amelyben a 145 ezer emberből 25 ezren már átestek a víruson a vizsgálat július 1-jei kezdetekor, további 75 ezren voltak az oltás miatt védettek és 45 ezren oltatlanok. Az összes oltottat vizsgálva itt is bebizonyosodott, hogy a vakcina után is el lehet kapni a vírust, ám óriási a különbség a kórházba és az intenzív osztályra kerülők számában az oltottak és az oltatlanok között. Hány orvos dolgozik valójában Magyarországon?. A vizsgált időszakban az újonnan fertőzöttek 33, 2 százaléka volt oltott, míg 66, 8 százalékuk nem vett fel védőoltást. Azt is vizsgálták, hogy az egyes vakcinákkal oltottak közül mennyien kapták el a delta variánst, mennyien kerültek súlyos állapotba, kórházba. A betegek: 6, 8 százalékát Pfizerrel, 8, 3 százalékát Astrazenecával. 13, 6 százalékát Szputnyik V-vel, 71, 4 százalékukat Sinopharmmal oltották be. A kutatás legfontosabb eredményeit a kórházba kerülő betegek száma szemlélteti, ugyanis míg az oltatlan és koronavírussal megfertőződött betegek 75, 2 százaléka került kórházi kezelésre, addig az oltottaknál ez az arány 24, 8 százalék volt.
31 olyan kiemelt kórház lesz a jövőben, ahol minden betegséget a legmagasabb szakmai színvonalon tudnak majd ellátni - döntött a kormány. A 34 fővárosi kórházból mindössze 4 lesz kiemelt egészségügyi központ. A többi 120 kórháznak pályáznia kell majd arra, hogy hány ággyal működhet a továbbiakban. Hétvégén sem pihent az omikron Magyarországon: több mint 5 ezer új beteg, 84-en meghaltak. Az egészségügyi miniszter szerint kórházbezárásra nem kell számítani. A kormány a hazai kórházszerkezet átszabását azzal indokolja, hogy túl sok a kórházi ágy Magyarországon. A korábban kiszivárgott javaslathoz képest jelentősen átalakult az a törvénytervezet, amely átszabná a hazai kórházszerkezetet. Amíg az Egészségügyi Minisztérium és a kórházigazgatók közötti egyeztetés után elfogadott tervezetben 48 olyan kiemelt kórház szerepelt, amely fennmaradna a jelenlegi formájában, addig a pénteken ismertetett verzióban már csak 31 ilyen kórház szerepelt. A koncepció körüli vitákat jellemzi az is, hogy a tárca által kidolgozott javaslatot szerdán nem fogadta el a kormány, ez csak csütörtökön történt meg Molnár Lajos egészségügyi miniszter által pénteken ismertetett tervezet szerint az egészségügyi ellátásnak a jövőben négy szintje lesz: a kiemelt kórházak - átlagosan 50 kilométeren belüli -, területi kórházak - 30 kilométeren belül -, járóbeteg-központok - 20 kilométeren belül - és a háziorvosok.
Arról azonban az Országos Közegészségügyi Intézet közölt friss adatokat, hogy: 140 470-en lettek fertőzöttek azok közül, akik mindkét oltást megkapták – ez 2 százaléka azoknak, akik túl vannak mindkét dózison; közülük 1264-en haltak meg – ez a teljesen beoltottaknak a 0, 02 százaléka. Ukrajna Teljesen beoltottak aránya: 18, 31%, Legalább egyszer beoltottak: 26, 24% Ukrajnában riasztóan alacsony az átoltottság és november elején nagyon magasak a fertőzöttségi adatok. Az egészségügyi miniszter november 1-jén azt jelentette be, hogy 24 órán belül 19 455 új megbetegedést regisztráltak. A járvány kezdete óta 2, 9 millióan fertőződtek meg, 2, 5 millióan már meggyógyultak és majdnem 69 ezren meghaltak. November elején azt is közzétették, hogy a kórházban ápoltak 93, 5 százaléka nem volt beoltva a covid ellen.
Az Emmi megküldte válaszát, és ebből az derül ki, hogy lépcsőzetesen közel 33 ezer ágyat szabadítottak fel. Mint írják, a COVID-19 járvány esetén a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésként lépcsőzetesen 32. 917 ágy került kialakításra a COVID-19 vírusfertőzés következtében megbetegedett páciensek ellátása céljából. Azt, hogy hány beteget küldtek haza a kórházakból, illetve hány beteget helyeztek át másik intézménybe, azaz hány ágyat kellett ennek keretében kiüríteni, a minisztérium nem tudta megmondani. Úgy fogalmaznak, "ezen adatok tekintetében az Emberi Erőforrások Minisztériumának nincs nyilvántartás-vezetési kötelezettsége". A KSH 2018-as adatai szerint Magyarországon 68 ezer 112 kórházi ágy van összesen. A kórházi ágyak ügyével a nemrég a is foglalkozott: Elhozza-e a koronavírus a reformot az egészségügyben? Az elmúlt hetekben a koronavírus kapcsán ismét szóba került, mennyi kórházi ágyra van szükség Magyarországon, és mi a baj a kórházak gazdálkodásával.
Így e sorok írója is szerepel ebben a nyilvántartásban, bár már lassan 30 éve nem dolgozik orvosként. 2018-ban 56540-en szerepeltünk ebben a nyilvántartásban. A szám folyamatosan nő, de ez semmit nem jelent. Pontosabb információt ad az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásában szereplő orvosok száma. Tudni kell, hogy az orvosi diploma csak előfeltétele az orvosi munkavégzésnek. Ahhoz az kell, hogy az orvos működési engedéllyel is rendelkezzen, aminek feltétele, hogy orvosi gyakorlatot folytasson, és végezze el a kötelező továbbképzéseket, illetve szakképzésben részesüljön, magyarul szakvizsgára készülő rezidens legyen. A működési engedély általában öt évre szól. Ez a nyilvántartás a működési engedéllyel rendelkező orvosok számát mutatja, azaz nem azt mondja meg, hogy hány orvos dolgozik, hanem hogy hány orvos dolgozhat (na) Magyarországon. A dolgozó orvosok száma tehát maximum ennyi, vagy kevesebb. Ez a szám nem egyezik a KSH statisztikájával, mert a KSH szerint 2017-ben a 32 543 működési engedéllyel rendelkező orvos közül 39 132 dolgozott.