Közben sok tanyába bevezették már a villanyt, próbálták modernizálni a helyeket. Kellett a hosszabb útvonal, ezért 1945-öt követően az addig 30 kilométeres pályát 70 kilométeresre "növelték". Akkoriban összesen 3000 tanyán élő 20 ezer lakos közlekedett vele. (Forrás: Tarr Ferenc) Úgy látszott, hogy a Zsuzsi mindent túlél, jöhet bármi... Aztán kiderült, hogy még sem... Az 1968-as közlekedési koncepció részeként a lakosság elől titkolva született egy döntés, miszerint fel kell számolni az ilyen apró, úgynevezett madzag vasutakat. De senki nem kötötte az orrára a lakosságnak, minek is - gondolták majd időben megtudják. Indul a Zsuzsi vonat Debrecenben - Cívishír.hu. Nem hagytak nekik felkészülési időt a váltásra, ez a legborzasztóbb a történetben. Az utolsó nap 1977. augusztus 31-én, pont iskolakezdet előtt jött el, és egyszerűen a tanyasiak nem tudták elfogadni a helyzetet. Ment a káromkodás, siránkozás, képtelenek voltak elhinni, hogy ez megeshet. Rettenetes lett az élet kint innentől. Aki dolgozni, piacra, iskolába akart menni - jó pár kilométert kellett gyalogolni ahhoz, hogy egyáltalán a kövesutat elérje, ahol aztán várhatta a buszt, ami tovább vitte.
Szombaton van a legöregebb magyar kisvonat, a debreceni Zsuzsivasút Napja. A híres dalocska névadója már 127 éve pöfög a síneken. 1882. július 16-án indították útjára az első szerelvényt. Akkor még a fakitermelést segítette, rönköket szállított az erdőből a város fatelepére. 1925-től, a vonal mentén élő tanyasi emberek is felszállhattak rá, így könnyebben tudták eljuttatni megtermelt portékájukat a város piacára. Megy a zsuzsi vonat 2018. A vonalon kezdetben fatüzeléses gőzmozdony üzemelt, ez kapta a Zsuzsi nevet. Az egyik még ma is rendületlenül húzza a személyvagonokat. Később már dízelmozdonyok is besegítettek az öreg gőzösnek. 1977-ben, a város, a lakosság óriási felháborodása ellenére megszüntette a vonalat. Az eredetileg 49 kilométer hosszú sínpár java részét felszedték, csupán 17 kilométer maradt meg. Ezen 1996-ban indult újra a Zsuzsi vonat. Azóta, minden évben 30-35 ezer turista és erdei iskolás diák utazik rajta.
Másfél év szünet után július 18-tól újra szállít utasokat a debreceni Zsuzsi vasút. Az elmúlt időszakban csaknem 800 millió forintos kormányzati támogatásból korszerűsítettek mozdonyokat, vagonokat, a Ruyter utcai állomás épületeit és a vasúti pálya egy részét – jelentette be Barcsa Lajos alpolgármester 2020. július 16-án. Az ünnepi eseményen részt vett és beszédet mondott Révész Máriusz kormánybiztos, Tasó László országgyűlési képviselő és az erdei vasút tulajdonosi jogait gyakorló DKV Zrt. vezérigazgatója, Nagy Attila is. A Zsuzsi Erdei Vasút az ország legrégebben működő erdei vasútja; első 21, 5 kilométeres szakaszát a debreceni fatelep és Nyírmártonfalva között 1882. Megy a zsuzsi vonat 2. július 16-án, azaz éppen 138 évvel ezelőtt nyitották meg. Ennek évfordulóját ünnepli most a szinte teljesen megújult Zsuzsi. Az utolsó nagy fejlesztés 2012-ben ért véget a kisvasút életében. Akkor, több mint 400 millió forintból csaknem 10 kilométer hosszban végezték el a pálya rekonstrukcióját. Átépítettek két megállót, és a Természet Háza néven új végállomást kapott a kisvasút.
Ez az idő kulturális értékekben gazdag lesz, erdei túrákkal és kiállításokkal is várjuk a családokat - mondta el Makóné Fogarasi Hajnalka, a Zsuzsi Erdei Vasút Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. A nemzeti ünnepen rendkívüli menetrend lesz érvényben. A tervezett programok között népzene-, néptánc és huszárbemutató is szerepel.