Osztatlan közös tulajdonnak hívjuk, ha egy adott ingatlannak vagy ingatlan résznek több tulajdonosa van és minden egyes része olyan arányban oszlik meg a tulajdonostársak között, amilyen arányban a tulajdonjoguk fennáll. A tulajdonosok mindegyike jogosult tulajdona használatára, azonban ezt a jogot egyikőjük sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a tulajdonukhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére. Az osztatlan közös tulajdon egy tulajdoni lapon és helyrajzi számon kerül rögzítésre. A tulajdonosoknak lehetőségük van használati megosztási szerződésbe foglalni a tulajdoni hányad magánjellegű útján történő megosztását. Ezáltal lehetőség van fedezetként is bevonni hitelügyletbe az adott tulajdoni hányad értékéig. Használati megosztás nélkül az ingatlant általában nem fogadják el fedezetként. Az ilyen tulajdonlási forma gyakori az ikerházak esetében.
Az új jogszabállyal a kormány célja az, hogy felgyorsítsa a rendszerváltást követő földprivatizációs eljárások eredményeként kialakult osztatlan közös földtulajdon felszámolását - hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette: a kormány elkötelezett a magyar földművesek agrárpiaci versenyképességének javítása, gazdasági pozícióik megerősítése mellett és támogatja az optimális méretű, stabil, átlátható tulajdoni viszonyokkal rendelkező birtokszerkezeten alapuló hazai agrárium kialakulását. Az agrárminiszer tájékoztatása szerint osztatlan közös földtulajdon több mint 1 millió darab ingatlant terhel, amelyek összterülete meghaladja a 2, 4 millió hektárt. Az érintett tulajdonostársak száma pedig mintegy 3, 5 millió, nekik kínál érdemi, gyors és méltányos megoldásokat a törvénycsomag. Mint azt Nagy István kifejtette, a törvényjavaslat az osztatlan közös tulajdonban álló mező- és erdőgazdasági célú földek elmúlt évtizedekben kialakult tulajdonviszonyainak olyan rendezését teszi lehetővé, amely által gazdaságosan művelhető, adminisztratív terhek nélkül használatba vagy tulajdonba vehető birtoktestek alakulhatnak ki.
Fotó: Az első lehetőség esetében az örökösök a hagyatéki tárgyaláson abban állapodnak meg, hogy az egyik hagyatéki tárgyat az egyik örökös kapja, míg a másikat egy másik örökös szerzi meg, 1/1-es tulajdonban. Dönthetnek úgy is, hogy az összes földet egy örökös kapja, a hagyaték más elemeiből pedig a többiek részesülnek. A hagyatékot ez alapján osztja majd ki a közjegyző, öröklési illetéket pedig főszabály szerint nem kell fizetni. Az osztályos egyezség előnye emellett az is, hogy a megállapodás teljes mértékben az örökösökre van bízva, tehát egyezségükben akár még a végrendelettől is eltérhetnek. A második és a harmadik lehetőség esetében természetbeni megosztás vagy a terület értékesítése történik. Ha ugyanis nincs egyezség, akkor az örökösök dönthetnek úgy is, hogy kimérik a földterületet. Ennek szabályai megegyeznek az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének eljárásával. A harmadik verzió, hogy a területet értékesítik és a vételár kerül felosztásra az örökösök között. A Magosz megbízott főtitkára az osztályos egyezség megkötését javasolta.
2021. március 31., szerda 9:27:50 / MAGOSZ Nem szünteti meg az osztatlan közös tulajdon kimérése a megosztáskor fennálló, földhasználati szerződésen alapuló földhasználatot – közölte a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ). A haszonbérlőnek és a tulajdonosnak három hónapon belül gondoskodniuk kell a földhasználati szerződés módosításáról és az alapján a változásoknak a földhasználati nyilvántartásba, illetve az erdőgazdálkodói nyilvántartásba való bejelentéséről. A határidő eredménytelen leteltét követően a szerződés módosítása a bíróságtól kérhető. Más a helyzet az ún. használati vagy többlethasználati megosztásokkal (Fétv. 70-76. §). Ezek a közös tulajdon megszüntetésével ugyanis hatályukat vesztik, sőt a megosztási rend során sem kötik a feleket. Természetesen a tulajdonostársak dönthetnek úgy, hogy a földek kiosztása mégis a korábbi használati megosztásnak megfelelően történjen. Indexkép: MTI/Vasvári Tamás
A hiba orvoslására a fellebbezés lehetséges út, ha a hivatal nem kért Öntől beleegyezést a kiméretésre, vagy ha a földhivatal nem vette figyelembe a bejelentett használati jog megosztási viszonyt. Ha pedig Ön a más tulajdonába átadott földön már műveleteket végzett (pl. felszántotta, bevetette stb. ), az új tulajdonostól e munkájának értékét jogalap nélküli gazdagodás címén követelheti. Összegzésül tehát azt tanácsoljuk, hogy fellebbezzen, mert az alapján, amit leír, nem tisztázottak az ingatlanhatárok, így csak az lesz megnyugtató, ha újra kimérik. Kapcsolódó cikkek Legyen zöld az esküvőd! Hétágra szóló lakodalmat tervezel, de szeretnéd mindezt a környezettudatosság jegyében tenni? Mutatjuk, hogyan csináld!