Jogilag a mostoha és nevelt gyermek megnevezés ugyanazt fedi? A nevelt gyermek, ha örökbefogadása nem történt meg, nem lehet a nevelőszülő örököse, nem illeti meg a nevelőszülő után öröklési illetékmentesség, ha például végrendelettel örökössé van nevezve. Le tudok -lemondani az örökségről a testvérem javára, úgy ha szándéknyilatkozatot teszek, amiben feltételeket szabok? Pl. a testvérem gondozza anyukámat a haláláig, minden felmerülő költséget (temetés) ő fizet, pár hónappal ezelőtt elhunyt apukám temetés költségének a felét kifizeti nekem, mert 100%-ban én fizettem a temetést. Jogilag ez elfogadott, vagy mi a helyes megoldás erre? Az örökségről lemondás az örökhagyóval kötött kétoldalú írásbeli megállapodás. A lemondó és testvére között jogviszonyt nem keletkeztet. Jogi álláspontom szerint az Ön által említett feltételekhez nem köthető. Házat örököltünk a testvéreimmel. Ketten eladnánk, mert kellene a pénz, de a többiek megtartanák, mit tehetünk? - Blikk Rúzs. Házastársak vagyunk, több ingatlanunk van, mindegyik két néven van fiunk van. Ha egyikünk meghal hogy zajlik az öröklés? Bármelyikük elhalálozása esetén a túlélő házastárs az utolsóként közösen lakott ingatlan holtig tartó haszonélvezeti jogát szerzi meg és ugyan ezen ingatlanuk tulajdonosa 1 / 1-ben gyermekük lesz.
2021. nov 30. 8:29 #öröklés Fotó: Getty Images/Illusztráció Tisztelt Ügyvéd úr! Az édesapánk hónapokkal ezelőtt halt meg covid-ban és hárman maradtunk utána felnőtt gyermekek, de az édesanyánk apukánk első felesége, és már 10 éve apukánk az új feleségével élt együtt, akitől gyermeke nem született. Az apukánknak volt egy saját háza, ahol azonban az elmúlt 10 évben az új feleségével lakott, aki be is van oda jelentkezve. Már közjegyzőnél van az ügy, akit felhívtunk és a titkárnője azt mondta, hogy hagyatéki tárgyalás lesz. Telefonon előzetesen azt is elmondták nekünk, hogy valószínűleg nincs végrendelet, de ez sem biztos. Mire számíthatunk? Kedves Olvasó! Nem tudom milyen a kapcsolatuk édesapjuk új feleségével, de a fent felvázolt előzmények tükrében én a leginkább Önök érdekében álló megoldásnak azt tartanám, ha valahogyan meg tudnának állapodni vele, akár a hagyatéki eljárás keretében. Tudniuk kell ugyanis, hogy ha nincs végrendelet, akkor a Ptk. Ügyvéd válaszol öröklés. törvényes öröklésre vonatkozó szabályai irányadóak.
Elváltam mostoha fiam apjától. Ettől ugye még továbbra is mostoha (nevelt) fiamnak számít!? Jogilag a mostoha és nevelt gyermek megnevezés ugyanazt fedi? A nevelt gyermek, ha örökbefogadása nem történt meg, nem lehet a nevelőszülő örököse, nem illeti meg a nevelőszülő után öröklési illetékmentesség, ha például végrendelettel örökössé van nevezve. Több tulajdonostárssal együtt tulajdonunk van egy közbirtokos erdőterü tulajdonos eladná 2 aranykorona részét. Kérdésem, hogy megvásárolhatjuk-e tőle, érdemes-e ügyvédhez fordulni, mert nem vagyunk földművelőként bejegyezve, és van földműves a tulajdonosok között. Neki itt is elsőbbségi joga van velünk szemben? Egy szülő tényleg teljesen kitagadhatja a gyerekét? - Az ügyvéd válaszol. A Földforgalmi Törvény hatálya alá tartozó közös tulajdonú ingatlan rész-adásvétele során a földműves tulajdonostárs megelőzi a nem földművel tulajdonos társat elővásárlás tekintetében. Édesanyámnak haszonélvezeti joga van a családi házra. Ő 1 hónapja kómába került, szeretnénk eladni a házat. Őneki van egy másik családi ház is a nevén, amiben én valami megoldás?
A Ptk 963. cikkelye értelmében, végrendelet hiányában, törvényes örökösök: a túlélő házastárs, a rokonok (egyenesági leszármazottak és felmenők, oldalági rokonok) és legvégül az állam. A Ptk. korlátlanul elismeri az egyenesági leszármazottak és a felmenők törvényes öröklési jogát (gyermek, unoka, dédunoka, stb, illetve szülő, nagyszülő, dédnagyszülő, stb), az oldalági rokonok esetében ezt a jogot a IV. fokú rokonok körével lezárja. A leszármazottak, rokonok fogalmának a meghatározásában a vérségi kapcsolat a döntő, tehát nincs jelentősége annak, hogy a gyermek házasságban vagy azon kívül született, kivételt képezve az örökbefogadás, amikor egy jogi ügylet alapozza meg a rokoni kapcsolatot. Törvényes öröklési joggal rendelkező oldalági rokonok az örökhagyó: testvérei – fokú rokonok, unokaöccsei/unokahúgai valamint nagynéni/nagybácsi – fokú rokonok, dédunokaöccsei/dédunokahúgai, unokatestvérek illetve a nagyszülők testvérei – fokú rokonok. Amennyiben más örökös nincs, akkor az örökhagyó hagyatéka az állam ra száll.