Oka az érelmeszesedés következtében kialakuló érelzáródás, melynek következtében vérellátási zavar és következményes oxigénhiány alakul ki. A szívet három nagyobb koszorúér látja el, a tünetek az elzáródás helyének megfelelően változhatnak. Az angina pectoris tünetei Az angina pectoris kialakulásának körülményei valamint a fájdalom jellege alapján két fő fajtáját különíthetjük el. Az úgynevezett stabil angina pectoris esetében terhelésre jelentkezik a nyomó jellegű mellkasi fájdalom. A beteg gyakran úgy érzi, "mintha valaki ülne a mellkasán". A mellkasi fájdalom lehet bizonytalan, alig érezhető kellemetlen érzéstől kezdve nagyon erős mellkasi fájdalom is. Angina pectoris tünetek. Leggyakrabban a szegycsont mögött jelentkezik, de kisugározhat a bal vállba, a karba, az ujjakba, ritkábban az állkapocs, a torok, a fogak, vagy a jobb kar irányába. Bizonyos esetben csupán hasi fájdalom vagy hasmenés képében jelentkezik. A fájdalom alatt gyakran változik a pulzusszám, a vérnyomás, és gyakran kíséri verejtékezés vagy hányinger.
Az egyes edzések előtt szóba jöhet a megelőző gyógyszerelés, hogy a tünetek provokálása nélkül lehessen növelni a testmozgás időtartamát. Gyógynövénygyógyászat: A galagonyabokor bogyójának kivonata régi szívserkentő szer. Flavonoidokban gazdag, hatásos antioxidáns, amely csökkenti a zsírplakkok képződését. Emellett vízhajtó hatású is, ezért lenyomja a magas vérnyomást, s úgy tűnik, a szívverést is erősíti. Németországi vizsgálatok kimutatták, hogy a galagonyatabletták napi 300-450 mg-os adagban csökkentik az anginás rohamok előfordulását. Tinktúraként, por vagy tea formájában is kapható galagonyakivonat. Táplálékkiegészítők: Napi 400-800 mg folsav és 1000 mg B12-vitamin is csökkenti az érelmeszesedés kockázatát, ha annak oka a homociszteinszint emelkedése. Napi 1000-3000 mg C-vitamin is védhet az érelmeszesedéssel szemben. Napi 400-800 NE E-vitamin gátolja a vérrögök képződését. Angina pectoris - Betegségek | Budai Egészségközpont. Forradalmi újdonságok Több intézetben géntechnológiai módszerekkel próbálják a koszorúér-betegség gyógyítását elősegíteni.
Sajnálatos módon Magyarországon vezető helyen állnak a szív- és érrendszeri megbetegedések és halálozás. Ennek jelentős részéért a szívkoszorúér-megbetegedés tehető felelőssé, amely bármelyik életkorban jelentkezhet, de a 31 és 70 éves kor közötti populációban minden ezredik ember érintett lehet. Mik azok a koszorúerek? A szív a vérkeringés központi szerve, izmos falú kettős tömlő, amely percenként hatvan-nyolcvanszor összehúzódik, így tartja fenn a vérkeringést. Ennek a férfiökölnyi izmos szervnek egyetlen, de nem nélkülözhető funkciója a vér pumpálása, és ez igen energiaigényes folyamat. Mint minden szervnek, a szívnek is a megfelelő működéshez oxigénre és energiára van szüksége, amelyet számára a saját vérellátó rendszere biztosít. Angina pectoris - EgészségKalauz. A szívet ellátó artériákat koszorúereknek nevezzük. Ez az artériákból és vénákból álló rendszer látja el a szívizomzatot oxigénben gazdag vérrel, és szállítja az oxigénben szegény vért vissza a jobb pitvarba. A bal kamrát az aortából (főütőérből) eredő bal koszorúér látja el vérrel, amelynek első szakaszát főtörzsnek nevezzük.