A Sydney-i Új-Dél-Walesi Egyetem és a Nyugat Ausztráliai Egyetem közös kutatócsoportjának 2017 májusában sikerült mintát vennie a kőzet mélyéből, amelyet a felszínt uraló folyamatok nem alakítottak át. A fúrással a felszínihez hasonlóan az egykori vizes környezetben élt egysejtűek nyomait találták meg, ám érintetlen formában. A 3, 5 milliárd éves sztromatolit hullámos, gyűrt rétegeket alkot, amelyen nagy felbontású elektronmikroszkópos szerkezeti, spektroszkópos ásványtani és kémiai elemzést tudtak végezni. Ősmasszívumok (ősföldek) és síkságok keletkezése, felépítése és gazdasági hasznuk. (érettségi tételek) - SuliHáló.hu. A rétegekben olyan mikroszkopikus pórusokat tartalmazó pirit kristályokat azonosítottak, amelyekben zárványként nitrogént is tartalmazó szerves anyagok, egykori mikrobák maradványai vannak. A szerves anyagok szálas, illetve telepes szerkezetként találhatóak (ez a ma élő mikrobaszőnyegekre is jellemző), azonban hasonlót az erodált, felszínen található kőzetekben nem sikerült megtalálni. A piritkristályokba zárt anyag széntartalmának izotópelemzése is azt mutatta, hogy élő szervezetekből származnak ezek a zárványok.
A Föld nagyobb ősföldjei: Balti-pajzs, Kanadai-ősföld, Brazil-hegyvidék, Guyanai-hegyvidék, Nyugat-Ausztrália, Afrika Nagy része, Közép-Szibériai-fennsík, Dél-Kínai-hegyvidék, Dekkán-fennsík, Arab-tábla I. Ősföldek: A földkéreg legkorábban megszilárdult részei. Eredetileg ezek is gyűrt hegységek voltak, de az eltelt évmilliárdok alatt lepusztultak. A mai kontinensek magjait alkotják, hozzájuk gyűrődtek fel a fiatal lánchegységek illetve ezek lepusztulásával a régi röghegységek egy része is hozzájuk kapcsolódott. Megtalálták a szárazföldi élet legősibb nyomait. Az ősföldeket mélységi magmás kőzetek építik fel, ilyen pl. a gránit és a gabbró. Mivel az ősföld anyaga meglehetősen merev, ezért nem gyűrődik, hanem törik erőhatások következtében. Ennek köszönhetően nem mindenhol alkot síkságokat, előfordul, hogy utólag kiemelkedett, és ma lépcsős szerkezetű hegyvidékeket alkotnak. Előfordult az is, hogy az ősföld megsüllyedt, elöntötte a tenger, és nagy vastagságban üledék rakódott a felszínre. Ennek alapján kétféle ősföldet különböztetünk meg: – fedett ősföld – fedetlen ősföld a) Fedetlen ősföld: A lepusztulás következtében síkságokat alkot általában, de ezek nem teljesen sík felszínűek, inkább hullámosak.
Csendes-óceán, Tasmánia, Indiai-óceán, Nagy-Korall-zátony, Nagy-Vízválasztó-hegység, Nagy-ausztráliai-öböl, Murray, Nyugat-ausztráliai-ősföld, Ausztráliai-alföld, Darling. Ranglista Ez a ranglista jelenleg privát. Kattintson a Megosztás és tegye nyílvánossá Ezt a ranglistát a tulajdonos letiltotta Ez a ranglista le van tiltva, mivel az opciók eltérnek a tulajdonostól. Nyugat ausztráliai ősföld. Bejelentkezés szükséges Téma Beállítások Kapcsoló sablon További formátumok jelennek meg a tevékenység lejátszásakor.
Kárpát-medencevidék, Kárpátok; Erdélyi-hegyvidék, Erdélyi-medence; Király-hágó, Vereckei-hágó. Délvidék, Erdély, Felvidék, Kárpátalja, Székelyföld, Őrvidék, Partium. A hazánkkal szomszédos országok földrajza Bécsi-medence, Duna-delta, Grazi-medence, Isztria, Magas-Tátra, Hargita; Maros, Olt, Vág. Horvátország, Szerbia, Ukrajna; Vajdaság; Arad, Belgrád, Brassó, Fiume, Graz, Kassa, Kijev, Kolozsvár, Marosvásárhely, Munkács, Nagyvárad, Salzburg, Újvidék, Ungvár, Temesvár, Zágráb. Ausztrlia fldrajza Terlet 7 741 220 km 2. Aggteleki-karszt, Badacsony, Balaton-felvidék, Baradla, Bükk-fennsík, Budai-, Kőszegi-, Soproni-, Tokaj-Eperjesi- (Zempléni-), Villányi-hegység, Cserehát, Cserhát, Gerecse, Pilis, Vértes, Baranyai-, Somogyi- és Tolnai-dombság, Bodrogköz, Dráva menti és Pesti-síkság, Győri-, Marcal- és Tapolcai-medence, Hajdúság, Hegyalja, Jászság, Őrség; Szigetköz, Mohácsi- és Szentendrei-sziget, Tihanyi-félsziget; Hévízi-tó, Ipoly, Kis-Balaton, Sajó, Sió, Tisza-tó, Zagyva, Zala. A magyarországi világörökség helyszínek és nemzeti parkok.
[1] [2] [3] [4] Fontos lehet még a Pilbara területén feltárt ősi kövületek és mikrobák nyomait tartalmazó kőzetek megismerése asztrobiológiai szempontból is, például a marsi életnyomok keresésében. Épp ezért 2019 szeptemberében a NASA és az Európai Űrügynökség szakemberei is végigjárták a terepet ausztrál kutatók vezetésével, mivel a Mars-missziók egyik kulcskérdése, hogy miként ismerhetik fel az automata járművek az ősi életnyomokat. Az amerikai Mars 2020 rover, illetve az európai ExoMars Rosalind Franklinről elnevezett marsjárója is vizsgálni fogja a marsi kőzeteket az életnyomok után kutatva, ehhez pedig kiváló tanulási lehetőséget biztosított a vörös kőzetekből felépülő ausztrál "marsbéli táj", ahol egy hetet töltöttek el a vizsgálatokkal a két űrügynökség szakemberei. Jegyzetek [ szerkesztés]
Az óceánban vagy a szárazföldön keletkezett az élet? A kutatók ugyanis jelenleg az élet kialakulásának két hipotézisét tartják megfontolásra érdemesnek. Az élet vagy a mélytengeri hidrotermális kürtőkben kezdődött, vagy a szárazföldön jött létre a Darwin által is emlegetett "meleg kis pocsolyákban". "A potenciálisan biológiai nyomok felfedezése ezekben az ősi nyugat-ausztráliai hőforrásokban olyan geológiai perspektívát nyújt, ami eltolhatja a súlypontot az élet szárazföldi eredete irányába" – mondta Djokic. A Pilbara ősföld Dresser-formációjának dombjai sok hőforrásmaradványt is megőrzött Forrás: Kathleen Campbell A kutatásnak jelentős kihatása lehet a marsi élet keresésére is, mivel a vörös bolygón is találhatók olyan ősi hévízlerakódások, amelyek kora megegyezik a pilbarai Dresser-formációéval.