Őt a szerelmi bánat sarkallta hosszas kutatásra, majd elkezdett azzal kísérletezni, hogy laboratóriumi körülmények között lehet-e szerelmet generálni. Lehet-e szerelmet generálni? © AFP / DPA / Felix Kaestle Ehhez harminchat zavarba ejtően intim kérdést állított össze, amelyek megválaszolása, illetve négy perc szemezés után jó eséllyel két idegen is szerelembe tud esni egymással. A Closeness címet kapó kísérletben ezt a kutatást adaptálták a bánki környezetre. A jelentkezőket koruk és nemük alapján párosították egymással, majd a fesztiváltól távol kijelöltek nekik néhány titkos randihelyszínt ahol egy pokróc és 3 boríték várta a kérdésekkel. Trükkös kérdések az állásinterjún. A regisztrációt követően hamarosan én is megkaptam az üzenetet, másnap 18. 00-kor kell találkoznom Ádámmal az ABC mozinál. Ha ismertem volna a kérdéseket, sokkal jobban izgulok Év elején bejárta a világsajtót, hogy egy Mandy Len Carton nevezetű amerikai egyetemista kipróbálta Aron tanulmányát, méghozzá akkora sikerrel, hogy azóta is tart a szerelem.
A kérdés a hazaköltözés, több feltétel esetén. A válaszom az, hogy egyáltalán nem valószínű, hogy hazaköltöznék. Ebből le lehet vonni azt a következtetés, hogy én aki külföldön él, a kormánypárttól függetlenül, még magasabb bérért sem jönnének haza, ha ezzel elvesztem az uniós állampolgároknak járó kedvezményeket. Az EU-s lehetőségek fontosabbak, mint egy nem Fideszes országban, magasabb bérért dolgozzak. Ha a válaszom hogy nagyon valószínű, akkor nekem mindegy az EU csak ne legyen Fidesz és keressek eleget. Nah most, hogy az módszertanilag mennyire helyes, hogy ennyi feltevés van egy állításban az nem tudom megítélni. Lehet a többi kérdéssel együtt ki jön egy minta. Önmagában ebből max annyit lehetne mérni, hogy ki az akit se a kormányváltás, se a magasabb bérek nem hoznának haza, ha cserébe bukna az EUs előnyöket. De azt én nem olvasom ki, hogy kilépési szándéka lenne az ellenzéknek.
Kínkeserves, hosszú és soha véget nem érő. De ha mégis vége, indokolatlanul felértékelődik. Ez a harmichat kérdés is ilyen volt. Egy pillanatig sem értettem, miért tudnék szerelmes lenni attól, ha tudom, hogy a másik "kit hívna meg vacsoravendégnek, ha bárkit választhatna". Vagy ott volt a 28. az egyik legzavarbaejtőbb kérdés ("Mondd el a partnerednek, hogy mi az, ami tetszik benne! Légy őszinte, mondj el olyat is, amit egy idegennek nem! ) amire a következő válasz érkezett: "Hát a dekoltázsod. " De miután végigvettük az összes kérdést, úgy éreztem mégis van közünk egymáshoz. És ez furcsa érzés volt. Ott állt velem szemben egy fiú, akit alig egy órája ismertem, mégis rengeteg olyan dolgot tudtunk már a másikról, amit egyébként csak hosszú hónapok átborozott éjszakái után kellett volna elmesélnünk egymásnak. Szinte biztosra vettem, hogy ha egy egészen apró kis kémia is lett volna közöttünk, számot cserélek vele. Szóval, minden szkeptikus feltételezéssel szemben, a harminchat kérdés után tényleg lehet szerelmesnek lenni.