Az egész évi egyenletes takarmányozásra árpa, kukorica, zab beszerzésével készülhetünk fel. Válaszol az állatorvos Kérdése van? Tegye fel Ön is hozzászólás formájában, vagy írja meg a [email protected] email-címre! A konyhából megmaradó ételeket is adhatunk kedvenceinknek, de csak nagy odafigyeléssel. Kenyérből például csak a megfelelően szárítottat, mivel a nedves, penészes kenyér felfúvódást, gyomorgyulladást okozhat. Mennyibe kerül egy birka és tartása?. Káposztát és karalábét csak mértékkel adjunk nekik. Ha nem otthon termesztjük, hanem máshonnan szerezzük be a zöldségeket, akkor tudakoljuk meg, hogy voltak-e permetezve, és ha igen, akkor csak alapos tisztítás után etessük vele kedvencünket, különben mérgezés jelei jelentkezhetnek nála. Mindez fokozottan igaz a nyulakra, hiszen kis termetük miatt már egy-két vegyszeres répa is végzetes lehet számukra. Bár sokan nosztalgiából tartják ezeket az állatokat, vagy éppen azért, mert aranyosnak tartják őket, tisztában kell lenniük azzal, hogy előbb-utóbb ők is megnőnek, s bizony a velük való együttélésnek árnyoldalai is vannak.
Online tanácsadás Kérdés: Kérdést felvető neve: Agrár Oldal admin Tisztelt Cím! Kérdésemre (amennyiben mód és lehetőség van rá), nem az oldalon kérnék választ, hanem az e-mail címre. Szomszédunkban disznót és juhot tartanak. Nem tudjuk számukat, nem is tartozik ránk a mennyiség. Ha joga van állatokat tartani, nekünk jogunk van-e szólni a bennünket ért sérelmekért, illetve jogunk van-e a zavartalan kert- használathoz? A problémánk a következő: Évekkel ezelőtt vásároltunk egy családi házat, mely nem a belvárosban, hanem kertvárosi részen van. A szomszéd disznóóla a lakóépületünktől kb. 10 méterre van, a szellőzése az ólnak a mi udvarunkra történik. A trágyadomb szabadon áll a disznóól mellett. A keletkező bűzök elviselhetetlenek, déli és délkeleti szél fúj, ami a mi irányunkba hozza a keletkező gáz és ammónia illetve trágyaszagot. Hosszú vívódás után tudomásukra hoztuk -kultúrált hangnemben-, hogy zavaró a bűz, nem tudjuk a kertet használni rendeltetésszerűen (nem lehet kint tartózkodni) nem tudunk szellőztetni.
A juhra a hideg, fagyos növényi részek sem károsak, mivel azokat lassan fogyasztja el. A téli legeltetés 5-15%-kal növelheti a gyapjútermelést, valamint az anyák ivarzása és termékenyülése is kedvezőbben alakul. A téli időszakban döntően azonban erjesztett takarmányokra alapozunk. A juhok számára kukoricából, zöld lucernából, répakoronából és szudáni fűből szoktak szilázst készíteni. Kifejlett juhokkal 2-3 kg szilázs etethető naponta. A gyökér és gumós takarmányok nagy vegetációs víztartalma kedvező hatással van a tejtermelésre. Ezekkel a takarmányokkal helyettesíthető a legeltetés. Répafélékből 2-5 kg, nedves répaszeletből 2-3 kg etethető. A szénaféléknek legeltetés hiányában van nagy jelentősége. Ilyenkor, ha nincs jó minőségű szilázs, akkor mindenképpen kell etetni napi 0, 5 kg szénát. Emellett szárazanyag-kiegészítésre használhatunk szalmaféléket. Abrakfélék etetésére akkor kerül sor, ha a tömegtakarmányok nem fedezik a juh táplálóanyag-szükségletét. Ilyenkor leginkább gabonadarákat etetünk, amelyeket leginkább dercés formában tudnak felvenni az állatok.